1839-1840 Irományok 4. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1840 / 153. ülés
153. Ülés írásai. Május 12. 1810. 273 Törvény- Czikkely A’görög nem egyesült Érsek válastásáról, ennek, és a’ Püspököknek beiktatásáról, és az egyházi fő személyek hátrahagyott vagyonának kezeléséről. A’ görög nem egyesült Érsek választása, ennek, és a’ püspököknek beiktatása, és ezen vallásbeli egyházi fó személyek hátrahagyott vagyonának kezelése iránt határoztatik: 1. §• A’ görög nem egyesült Érsek mindenkor polgári biztos előlülése alatt választassák, és az Érsek szintén úgy, mint a’ Püspökök hivatalaikba polgári biztos által iktassanak be. 2. §. A’ görög nem egyesült egyházi fö személyek halála után hátrahagyott vagyon az illető polgári hatóságok által kezeltessék. y 515. SZÁM ALATT. a) Izenete a’ Ivaroknak és Rendeknek az úrbéri Czikkely eránt érkezett újabb kegy. királyi Válaszra a’ Mélt. Fő Rendekhez. Miután a’ Karok és Rendek szóval jelentett olly választ vettek a’ Mélt. Fő Rendektől, hogy az úrbéri törvényczikkelyre folyó Május Q-röl érkezett kir. újabb Válasz iránt készített felírásnak felterjesztésében megegyeznek ugyan, elébb mindazáltal azon törvényczikkely io-ik § ára nézte az egyezkedést elösegitÖnek vélt szerkezeti módosítás kívánták közleni — a’ Karok és Rendek jelentik — bogy a’ Mélt. Fő Rendek által javaslóit módosítást elfogadják: ’s ennél fogva az említett elébbi felírásnak felterjesztésétől ez úttal elállván; a’ helyett Ö Felségéhez következő foglalatú felírást kivánnak felterjeszteni, úgymint: b) Felirási Javaslat az úrbéri Törvényczikkely tárgyában f. e. Május 9-én érkezett kegyelmes királyi Válaszra. Felséges ’s a’ t. Lozzájuk járulván azokhoz, miket Felséged az úrbéri törvényczikkely 6-ik, most azonban már 5 ik §-sza szerkezetének változtatására nézve folyó Május 9-ről érkezett újabb kegyelmes \ álaszaban javaslatban venni méltóztatott; azon §-nak szerkezetét: onnét kezdve „a* földes ur igazai közzé tartozik különben pedig“ ekkép változtatva terjesztjük elő ,,a’ földes ur igazai közzé tartozik különben pedig a jobbágyok mind ott, hol földes urok engedelmével boltot nyitottak, s az attól járó taksát fiezették, és a’só azon boltbáni árulásának eddig gyakorlatába voltak, mind pedig olly helyeken is hol a’ lakosok bolt nyitás, és valamelly taksa fizetés nélkül, a sóvali kereskedésnek gyakorlatába vágynak ; ezen gyakorlatban továbbá is meghagyatnak.“ A’ mi pedig a' jobbágyi örök megváltásokról szólló törvényt, mellynek létesülése, a’ nemzetnek legbuzgóbb óhajtásai, ’s legszebb lényei közzé tartozik, ‘s különösen azon törvénynek lóik §-sát illeti, miután már első felterjesztésünk alkalmával az említett törvény javaslatban világosan kimondattuk hogy ,,a’ megváltást fejében befizetett somma törvény előtt tellyesen azon természetű leend, mellyen a’ megváltott úrbéri telek vala“ ’s a’ törvényjavaslatnak ezen kifejezését, a' folyó esztendei Aprilis 29 ről kiadott királyi kegyelmes Válasz, szóról szóra határozottan elfogadta, mind azt mit e’ részben a1 megváltási sommának biztosításáról mind a’ királyi Válasz, olly értelemben vészük; melly ezen kölcsönös egyességgel már megállapított általános elvek tellyes öszve hangzásban vagyon; — készek vagyunk tehát a’ királyi \ álasz következésében az a) és b) alatti pontokat egy pontba öszve vonván azokat következőkép szerkezteim: ,,i!!y változások eseteiben a’ megváltási töke sommák a' törvénynek értelmében biztosított állapotban tartassanak , olly módon, hogy ha ezen megváltások, koronái, egyházi, vagy köz allapitvanyi jószágokban történtek , a’ megváltási tőke sommák tellyesen biztos állapotbani tartására a Helytartó Tanács, és illetőleg a’ királyi Fiscus ügyeljen fel és az, kit a megváltott javak jövedelme illetett azon töke summától járó kamatokat szedje. Ha pedig magános ja- Országgyiil. hasai IV. Hátét. 69
