1839-1840 Irományok 4. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1840 / 152. ülés
152. L’lés írásai. Május 11. 1810. 265 Magnificis, Magnificis item, Egregiis et Nobilibus, nec non Prudentibus ac Circumspectis Inclyti Regni Hungáriáé, et Partium eidem adnexarum Dominis Statibus et Ordinibus, qui vel in persona, vel etiam ablegationis munere fungentes, nomine Principalium suorum'pro praesenti, generali Diaeta Regni, per altefatam Suam Majestatem Caesareo - Regiam clementissime congregati sunt, benigne intimandum: Altefata Sua Majestas Sacratissima Projecto Articuli, circa Politiam campestrem in Sensu postremae Dominorum Statuum et Ordinum Repraesentationis de Q-na currentis deducendi acquiescit, praemissaque solita Concertatione, Articulum eundem 1pgum inferri tabulis annui^. In reliquo summefata Sua Majestas Caesareo-Regia Apostolica Iisdem Dominis Statibus et Ordinibus Regni gratia Sua Caesareo Regia clementissime ac jugiter propensa manet. Per Sacram Caesaream et Regio-Apost. Majestatem Viennae, die 3o. mensis Aprilis 1840. Georgius Jlartal m. p. 6"6 —— 1840 476 Sacrae Caesareo, et Regio-Apostolicae Majestatis, Domini, Domini Clementissimi, nomine, Serenissimo Archiduci, Reverendissimis, Reverendis, Honorabilibus, Spectabilibus ac Magnificis, Magnificis item, Egregiis et IN'obilibus, nec hon Prudentibus, ac Circumspectis Inclyti Regni Hungáriáé , et Partium eidem adnexarum Dominis Statibus et Ordinibus, qui vel in persona, vel etiam ablegationis munere fungentes, nomine Principalium suorum praesenti generali Diaeta Regni, per altefatam Suam Mejestaiem Cae. sareo-Regiam clementissime indicta, congregati sunt, consignandum. Ex Officio. P 0 s o n i i. (L. S.) 507. SZÁM ALATT. f Felirása a1 KK-nak és RR-nek az Ujonczok tárgyában. Felséges Császár, és Apostoli Király, Legkegyelmesebb Urunk! Biztosan reményiettük , hogy miután a’ megajánlott 38000 újonczoknak szolgálati idejére nézvé is teljesítettük Felségednek azon kivánságát — mi szerint ezen szolgálat ideje, most istiz esztendőben határoztassék meg—ezen ajánlatnak egész kezdése teljesen bevégzettnek fog tekintetni — felette váratlan volt tehát előttünk a’ folyó Május 8-ról éikezett k. kir. Válasznak abbeli tartalma — hogy azon katonákra nézve, kik zászlóikat hitetlenül elhagyják —a’ szolgálat idejének meghosszab/tása, mind a’ szökésnek legczélszerübb büntetése — tovább is femnaradjon. Az újonczoknan általunk tett ajánlat törvényeink ’s alkotmányunk elvei szerint teljesen szabad ajánlat — mind érdemére, mind törvényes felvételeire nézve, — s midőn mi ezen szabad ajánlathoz feltételkép kötöttük azt, hogy a’ szolgálatnak törvény által, kiszabott ideje — sem büntetésképen, sem pedig bár mi egyéb szin alatt meg ne hosszabittassék — leginkább azon tekintet vezérlett bennünket, hogy ezen teljes mértékű bizonyítás által a népnek kedvét a katonáskodáshoz — és bizodalmát a' törvény Ígéretéhez neveljük, és erősítsük. — Nem volna semmi leveröbb a’ népre nézve, mintha több kiállított újonczoknak , kik csak 10 esztendőkre valának állítva 's kiknek azon idő után leendő eleresztését, a’ törvényrendeletében bizakodó tisztviselők ’s 1 örvény hatóságok ezentúl ígérték — szülőik vagy rokonik a tiz esztendők eltelt** sevel is, sikeretlenül várnák az adott szónak teljesülését s az okokat, körülményeket—melylyek miatt a szolgálat ideje, egyik vagy másik katonára nézve meghosszabítatott nem ismervén, jövendőben minden afféle Ígéreteket csalóka biztatásnak vennének, meg volna ez által rontva az i83o-ik esztendei Országgyűlésén olly igen czélszerüleg behozott Capitulatiónak minden jótékony hatása ■— ’s a’ katona állításnak azon szelídebb módja, mellyet jelenleg törvény által behozni akarunk t. i. a’ sors húzás a’megc.sőkkent bizodalom miatt, jövendőre íehetetlenné volna téve, azt pedig, hogy valaha Hazánkban vissza hozatassék ismét az örökös katonák állítása — ’s az állításnak durva erőszakkal járosúlt egykori módja, sokkal súlyosabb csapásnak hiszük, mint sem hogy annak eltávoztatására minden czélszerú módokhoz nyúlni polgári kötelességünknek nem tartanánk. Országgyiil. írásai. IV, Kötet. 67
