1839-1840 Irományok 4. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1840 / 151. ülés
1 ■> 1. i Irs írásai. Május IO, ISIO. 233 tovább ne terjesztessék, a' jelen cselben pedig úgy lévén meggyőződve, bogy ezen kedvezések nélkül a’ czélba vett csetorna vagy éppen nem létesitethetnék, és tartathatnék fen, vagy pedig a’ közönségre nézve sokkal kevesebb haszonnal lenne egybekapcsolva, a 4-ik 's fi-ik §-nak említett rendeletéit megtartatni továbbá is kívánjuk. Mert ha azon haszonvételek, mellyek a’ felállítandó malmokból ’s gyárakból következhetnek a* társaságtól meg lesznek tagadva, minden köz ipari vállalatnak egyedüli rugó erejét a' reinénylhetó haszon tévén a' társaság, hogy a’vállalatra fordított tőkéjének illendő hasznát lássa, magát a’ bérjegyzéket lenne kéntelen rendkívüli magosságra emelni, a’ mi viszont a’ csatornának ritkább használatát következtetvén jövedelmét csökkentené, s könnyeit annak felállítását is koczkáztatná. Ellenben a1 társaságnak az említett haszonvételek megadatnak a’ hajózási bér-jegyzék sokkal alább szállitathatván, a’ csatorna használhatása kiterjesztetik, a nemzeti ipar a felállítandó malmok és gvárok által nevezetesen emeltetni fog, és igy a’ csatornának haszna a’ köz társaságra nézve minden tekintetben gyarapogik a’ nélkül, hogy a’ magány birtokosok, kik a kisajátítás utján minden tekintetben kármentesitendők legkisebb rövidséget szenvednének, mivel pedig erősen megvágjunk győzódve hogy cs. kir. Felséged a’ nemzeti köz ipar előmozdítására nézve az Ország köz javát atyai szivén hordozni méltóztatik , legkevésbé sem kételkedünk, hogy azon áldozatot, mellyet mi magunk ezen hazánkban még annyira hátra lévő iparnak serkentésére tenni szükségesnek láttunk, ellenzeni nem fogja, sőt inkább az említett két szakaszt egész kiterjedésében helyben hagyni, és megerősíteni kegyes leend. A’ 7 ik §-ra: Azon észrevételt hogy a‘ társaság a" csatornát az első 50 évek lefolyása alatt kényelmesen hajózható állapotban tartani köteleztessék egész kiterjedésében el nem fogadhatjuk, mert azon kifejezés : „kényelmesen hajózható“ könnyen a’ társaság biztosítását veszélyezhető félre magyarázatra adhatna alkalmat; mivel azonban a’ jogokkal kétség kívül kötelességek is vannak kapcsolatban megegyezünk, hogy a’ közlött törvényezikkely első §-ban foglalva lévő és a* kegy. kir. Válasz által is helyben hagyott azon kifejezést; „hajózásra alkalmas“ használva, a’ társaság kötelessége a’ csatornának jó karban tartására nézve cg) a' 3-ik §. után következő külön szakaszban következőkép határoztassék el: „4-ik §. Kötelességül tétetik a’ társaságnak az elkészült csatornát az első 50 év alatt folyvást hajózásra alkalmas karban tartani, ha pedig ezen idő alatt a’ csatorna hajózhatlanná a’ miatt válnék, mivel a’ társaság azt hajózási tekintetben elhanyagolja, ezen törvén)' jótékonysága reája nézve megszűnik.“ Éhez képest a1 4-ik 5-ik 6 ik §. a’ felvett sorozatban 5-ik 6-ik 7-ik leendvén. A’ 7-ik most 8-ikra tett azon további észrevételt, hogy az első 50 esztendők elforgása után a’ bérjegyzék meghatározása minden megszoritás nélkül a' magyar kir. Helytartó Tanácsra bizattassék szinte el nem fogadhatjuk, nem fogadhatjuk el pedig azért, mert a’ csatorna a' társaságnak örökös tulajdon kép lévén általadva, illy nagyszerű vállalatnak megkezdése is majd nem lehetetlenné válik ha annak hasznai bizonyos mértékig biztosítva nincsenek; követvén tehát mi is más a hasonló köz ipar ágában sokkal előbbre haladott nemzetek példáit szükségesnek tartottuk ezen biztosításnak előttünk cg) edül eszközölhetőnek látszó nemét a’ felterjesztett törvényjavaslatba iktatni, a’ midőn azon rendelést kívántuk megálapítatni, hogy 50 év múlva is a' Helytartó Tanács a’ bérjegyzéket alább csak akkor szállíthassa, ha a' csatorna jövedelmei 100-tól 10-et meghaladnának, a’ melly megszorításnak alapja ott található, mert a' társaság a’ törvénynek különös kedvezéseiben részesül. Mivel azonban a’ most kifejtett elv a' 7-ik §-ban tökélletes világosságban kifejezve nincsen, ezen §-nak következő utolsó szavaihoz: „hogy a’ csatorna 10-nél többet 100-tól ne jövedelmezzen“ következő szavakat kívánnánk ragasztani, ugyan, mindaddig azonban mig a’ csatorna jövedelme 100-tól tizen felül nem emelkedik, a’ bérjegyzéket alább nem szállíthatja.“ A’ 9-ik §-nak kihagyásában és az 1832/6-ki 25-ik t. ez. 5-ik §-nak a’ Il-ik §-bani megemlítésében megegyezünk. A’ 12-ik §-nak megtartását mind azáltal tovább is óhajtjuk azon oknál fogva, hogy az illető Törvényhatóságok ezen nagyszerű ipari vállatatra figyelmeztetve azon nemzeti érdek előmozdítására és károsításoknak megmentésére serkentessenek, melly magával a’ kérdésben lévő csatornával kapcsolatban áll. Ezek azok, miket cs. kir. Felségednek a’ fenemlített törvényjavaslat iránt felterjeszteni kívántunk továbbá is kérvén Felségedet, hogy azt mint nemzeti köz iparunkkal leghosszabb kapcsolatban állót, még ez Országgyűlésén kiadandó kegy. kir. Válasza által helyben hagyni, és megerősíteni méltóztassék. Kik egyébiránt ’s a’ t. Országgijül. írásai. IY. Kötet. 59
