1839-1840 Irományok 4. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1840 / 150. ülés
c:n ez megtartván az előtte függőben lévő panaszokra nézve a’ beadásnak sorát, az 1832/C: törvényezik kelj ben elrendelt sommás úton jár el, a’ netalán meg szükséges tiszti vizsgalatot, és a tanúknak bit alatti kihalgatását tellj esíti, ítéletet mond, és ba a marasztalási sommá 200 folyó ezüst forintot meg nem halad, ítéletét a panasz beadásától számítandó legfelebb 15 nap alatt végre is hajtja. Hogj ba pedig s a' t.“ ,,5-dik §. A’ pénzbeli marasztalásokra nézve a felebbvitel, ba a’ maraszsztalási somma ‘200 forintot meg nem halad, csak birtokon kívül a’ Törvényszékig, vagy városi Tanácsig, és nem felébb engedtetik meg; ha pedig a* marasztalási summa 200 forintot felülhaladna, a’ felebbvitel az illető Törvényszékre, vagy városi Tanácshoz birtokon belől, és felebb is történhetik, úgy mindazáltal, hogy a’ Törvénj széknek, vagy varost Tanácsnak ítéletét bár mennyire rúgjon is az elmarasztalás! somma, az elmarasztalt fél mindenkor csak birtokon kívül vihesse felebb “ A* 6-dik §-ra nézve, megegyezünk, hogy a’ földes ur, és az Ország egyéb nemesei a’ helybeli Elöljáróság bíráskodása alól kivétessenek, és egyedül a’ Szolgabiró hatósága alá adassanak; e’ czélből ezen §. első osztálja után következő szerkeszetet kívánnánk ragasztani: „Kivétetnek a' földes urak, és nemes személyek, kik ellen a’ helybeli Elöljáróság Ítéletet nem hozhat, hanem egyedül az illető Szolgabíró járhat el.“ X' 9-dik §-ra megyezünk abban is, hogy ezen §-ban a’ fák becsülésének a' jövő haszonra is leendő kiterjesztése kihagyassék, e szerint a §. végén ezen szavak: ,,a’ fa nemének nemességét úgy hozzá vetőleg azon fákból reménylhetó hasznot is“ kimaradnak. A’ 21-ik §-ra: a’ csőszök rendkívüli hitelességgel lévén felruházva, szükséges, hogy azok, kik csőszöknek fel fogadtatnak, erkölcsi tekintetben olly emberek legjenek, a‘kiknek hitelessége ellen kifogást tenni nem lehet. Azonban a’ 21-ik §. korántsem foglalja magában azt, hogy a’Szolgabiró megjegjzése nélkül csőszt fogadni nem lehet, hanem csupán azon, az égj esek biztosítására elkerülhetetlenül szükséges óvást fejezi ki, bőgj' ha valaki csőszt a’ Szolgabiró megegjezésc nélkül fogad, tanuzásuk ezen §-ban tulajdonított tellj es próba erejével bírni nem fog; ezen oknál fogvaa’ 21-ik §-t éőségben megtartatni kívánjuk; a‘ mi pedig a’ csőszök eleresztését illeti: mintán azoknak félfogadására nézve, kik a’ hitet letenni, és ekkép hitelességgel felruháztatni fognak, úgy szintén azokra nézve is, kik hamis tanúságban tapasztaltattak, elegendő óvás foglaltatik, a’ törvény czikkelyhez azt, hogy a’ csőszöknek elbocsátását a’ Szolgabiró sikeresen kívánhassa, hozzá adni, ’s ekképen a’ földcsur jósait megszorítani olly csőszökre nézve, kik hitelességgel bírni nem fognak, czélszerúnek nem tartjuk. A’ 40-ik §. kihagyásában megegyezünk. A’ 42-ik §-ra: A’ fogsági büntetés legnagjobh mértékét fél évre véljük meghatározandónak; éhez képest ezen §-nak elején ezen szav ak után : ,,folj'ó ezüst két forintért egy napot számítván, fogsággal“1, — ezen szavakat; „tnelly azonban fél évnél hosszabb időre semmi esetben nem terjedhet“ vélnénk hozzá adandónak. A’ 43-ik §-ra: a’ hatalmaskodási per útját általán fogva mind azon esetekben , midőn kártétel birtokbeli jusok fentartása , vagy a’ békeséges birtok gj akorlat megliáborítása végett történik, fentartatni kívánván, ezen §-nak következő vég szav ait: „fenmaradván azon felül a’ vizek tulajdonosának azon joga, hogj- a’ vizeiben elkövetett hatalmaskodást a’ törvények értelmében annak rendes útján követelje“ kihagj'andónak véljük; — ellenben égj- különös a’ felvett sorozat szerént a’ 40-ik § kihagj ása után, most 44-ik §-ban a’ fenebb említett általános fentartást ekképen vélnénk kifejezendőnek: ,,44-ik §. Mind azon esetekben, midőn kártétel a’ békeséges birtok gj akorlat háborítása tekintetéből, vagya’ birtoki jognak fentartása végett történik, a’ kárnak ezen törvénjek szerénti megtérítésén, és a* birságokbani , úgy egjéb elmarasztalásokon kívül a’ hatalmaskodási közönséges törvényes per, és birói eljárás a’ sértett félnek fenmarad.“ Ezek azok , miket Cs. kir. Felséged elejébe a’ folj ó hó 4-kén költ Felírásunk folj tában felterjeszteni kívántunk. Kik egyébiránt Cs. kir. kegyelmeibe jobbágyi alázatossággal ajánlottak maradunk. Költ szabad királyi Posony városában, az 1840-dik esztendei Pünkösd hava 10-én tartatott országos Ülésünkből. Császári Királyi Felségednek legalázatosabb káplánjai, szolgái, és örökös húségú jobbágj'ai, Magjar Országnak, és a’hozzá kapcsolt Részeknek országosan öszvegyúlt Rendéi. 1 ->0. Ülés írásai. Május 9. 18 10.
