1839-1840 Irományok 4. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1840 / 136. ülés
17 oily alapokat alkotni, mellyekre a köt terhek egyarányos felosztása, az emberi dolgokban elérhető legnagyobb tökéllyel és fontossággal biztosan építtethessék. A’ mi pedig a’ Horvátországi portákat illeti, tekintvén ezen országnak Számos törvényekkel és ünnepélyes Ígéretekkel ’s biztosításokkal erősített municipalis jogait és kiváltságait, figyelemmel lévén az oda való adó eredeti, ’s jelenlegi rendeltetésének kivetési, beszedési és kezelési módjának, a' magyarországétól nevezetesen különböző voltát, megemlékezvén az ugyanazon Országban jelenleg is divatozó védelmi rendszernek a’ hazánkénál lényegesen terhesebb minémüségéről, szem előtt tartván az 1790-ki 59 ik törv, czikknek^valódi értelmét magyarázott majd nem félszázados ama szokást, miszerint a Horvátországi adó ugyan mindenkor magyarországi Diaetán, de a’ legutolsó Országgyűlésig a’ magyarországétól mindég külön választva tárgyaltatván és ajánltatván, annak amatóli különböző természete kétségtelenül elismertetett; mind ezeknél fogva a’ mélt. Fő-RR. ezen kérdést sokkal nagyobb fontosságúnak és szövevényesebbnek tartják, hogy sem azt minden e’ részben fenforgó törvényes viszonyoknak'jusoknak és köz jogi nézeteknek elv szerinti szigorú megvizsgálása nélkül, ezúttal csak mellékesen eldönteni lehetségesnek vagy tanácsosnak vélnék; szives bizodalommal szóllitván fel ezekhez képest a’ tek. KK-at és RR-et, hogy mivel az 1609 : 86 ik törv. czikk. rendelésének feltételét megszűntnek állítani annál kevésbé lehet, minél bizonyosabb, hogy Horvátország még jelenleg is sokkal nagyobb mértékben részesül a’ védelmi kötelességeknek viselésében mint Magyarország, ezen kérdésnek vitatásával felhagyni szíveskedjenek. 130. Ülés írásai. Aprilis 23. 1840. 308-dik SZÁM ALATT. A Izenete a’ Karoknak és Rendeknek a’ honosítás megnyeréséért, részint a’ már megnyert Honosítás törvényes taksájának elengedésért, az Ország Rendéihez intézet folya- * modások tárgyában a1 Mélt. Fő Rendekhez. A’ Karok és Rendek felvévén az ország Rendéihez intézet azon nehány rendbeli folyamodásokat; mellyeknél fogva az illető felek — részint a’ Magyar hazafiusitás megnyeréséért — részint pedig az elébbi Országgyűlésein már megnyert hazafiúsitás törvényes taksája reájuk hárított fizetésének elengedéséért esedeznek — mind ezekre nézve miben lett megállapodásukat ^ alább előadva — O Cs. Kir. Fő Herczegségével és a’ Mélt. FŐ Rendekkel oily nyilvános megjegyzéssel közlik ; hogy mind azok, kik a honosításra érdemeseknek találtatnak ugyan; — mindazáltal a’ törvényes fél, vagy egész taksának lefizetésére köteleztetnek törvényben iktatásokat csakúgy és akkor nyerendhetik meg; midőn az iS3o-ik évi 17-ik törvényczikkely íső §-usának rendeletéhez képest — a’ bevételi reájuk hárított taksának az Ország pénztárában valósággal megtörtént lefizetését bebizonyitandják : — minek is eloleges megjegyzésével: Jelentik a’ Karok és Rendek, hogy mielőtt a’ bényújtott folyamodások olvastatását elkezdették volna — tanácskozásaik közben, három személyeket találtak arra kijelelendőknek — hogy azok bár folyamodással nem járultak is az Ország Rendéihez, kitünobb érdemeiknél — s több Megyék által lett ajánltatásuknál fogva mindazáltal — Magyarországi honosítással — önként és a’ törvényes egész taksa elengedésével — ajándékoztassanak meg ; — Illyenek pe. dig jelesen : a) Báró Léderer Ignácz; Magyorországi Hadi Főkormányzó: a’ Mária Therézia katonai érdem Rendének lovagja, ’s több kül országi Rendeknek is Vitéze; Ó Felségének Kamarása, Belső Titkos Tanácsosa; a’ Cs. Kir. lovasság Tábornoka, ’s a’ Lajos Károly Bajor Király nevét viselő 2-ik számú Dragonyos Ezerednek másod tulajdonosa — kire nézve a Karok és Rendek különös figyelembe vették azt, hogy Említett Báró Léderer Ignácz — hosszas katonai szolgalatja alatt — úgy beke mint háborúk idején, az ellenség előtt, magát, olly megkülömböztetésel viselte — mellyért a királyi Felségnek bizodalmát — ’s több rendbeli jutalmait érdemiette; sőt azon kitünobb érdemei kül Fejedelmektől nyert Rendczimerekkel is megtiszteltettek — e’ felett! miólta a Magyarországi hadi Fö-Kormányzóságot, már szinte számosabb évek ólta viseli — a’ Magyar nemzethez — mellynek nyelvét is érti —- vonszó szeretetének — tiszteletének — s a Fels, országló Ház Zászlói alatt vitézkedő fiai eránti jóságának is szép jeleit adta — különösen pedig . azon gyászos emlékű szerencsétlenségek alkalmával'— mellyek az 1838-ik évi vízár és jég toriások Országggül. írásai IV. Kötet. 5
