1839-1840 Irományok 4. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840

1840 / 144. ülés

106

141. Ülés Írásai Majus 2. 1810.

tak által, a’ nélkül, hogy ez iránt az Oiszággyülésérol is ismételve kért kapcsolása äi illető irodalmaknak eszközöltetett volna, ennél fogva, vagy az elvett helységeknek visszaadása, vagy pedig azoknak tökéletes kárpótlása eszközöltetni kéretik.

3. A’ múlt Országgyűlésen B) 2-ik szám alatt felterjesztett abbeli kívánat, hogy az 1827-ik esztendei Pünkösd hava 20-án költ kegy. kir. Válasz értelmében .Szerém Vármegyét illető uradalmainak a’ Péterváracli oltalmi erősség szükségeire szolgáltatott fáért kármentesítessenek, és az adózó nép fuvar bérének megtérítése eszközöltessék.

4. A' múlt Országgyűlésen C) <5 szám alatt felterjesztett azon kérelem adatik elő: hogy a' felsőbb rendeletek, mellyeknek értelme szerént a' vám tilalom megszegése eseteiben csupán] a’ nemesek házai rendeltetnek, a’ megyei törvényes bizonyság hozzá járókával megmotoztatni, a' nem nemesek házai pedig a’helybeli biró jelenlétében, és a' harminczadi tisztek a’ terhesebb, és halasztást nem szenvedő esetekben a' katonai segedelemmel való élhetésre is felhatalmaztalak: az 1492: 4* szerént Slavoniában annál is inkább változtassanak meg, mivel a' terhesebb szükség ürügye alatt katonai segedelem minden alkalommal elöhivattatik, ebből pedig súlyos kihágások eredhetnek, holott más részt a’ Vármegye segedelem adásra elég erővel elállott — mindenkor készséggel is viseltetik.

5 Po’sega Vármegyének a' múlt Országgyűlésen C) 16-ik szám alatt felterjesztett kérelme azon költségek megtérítése iránt, mellyek az 1795 és 6-ik években Szerémben diihösködő pestis alkalmával az ottan munkálodó kir. Biztosnak azon biztosítása mellett kiadattak , hogy azok maga idejében vissza pótoltatni fognak. A' 2. 3. 4- és 5-ik számok alatt előterjesztett sérelmeket és kivánatokat a’ Karok és Rendek is igazságosaknak „ találván, O Felségének felterjesztik.

6. Verőcze Vármegye előadja: hogy az Eszéki molnároknak i833-ik esztendőben 4872. szám alatt kiadott k. kiváltság - levél 33 ik pontja által az országos vásárokon kivül készítményekre nézve kizáró kereskedési kiváltság engedtetett úgy, hogy senki, ha csak azon ezéhhez nem tartozik, ezen kereskedési jogot nem gyakorolhatja — ezen kegyelmes kiváltságnak — Verőcze Vármegyének iS33ik esztendei köz Gyűlésében történt kihirdetése alkalmával a’ Megyének rendes Ügyésze azon oknál fogva ellenmondott, mivel Eszéken a’ város minden részében kétszer hetenként, és igy minden héten hatszor tartatni szokott vásárokon, bizonyos meghatározott fizetés mellett hasonló készítmények eladhatása ekkoráig mindenkinek, mindenkor, és minden megszorítás nélkül szabad volt, továbbá azért, hogy ezen engedmény ugyan azon kiváltság záradékával ,,salvo jure alieno“ össze nem férhető, 's bogy az által a" nemesek, kik termékeiket mindenütt szabadon eladhatják, ’s azon malom tulajdonosok, kik egyébiránt az Eszéki molnár ezéhnek nem tagjai — azon liszt-kereskedők, kik ezen olly annyira szükséges élelemszer beszerzésére Ország szerte mindenütt léteznek ’s végre a’ szatócsok (dardanarii) kik eddig míg mindenkor szabad kereskedést űztek, az efféle termékekkel, ’s kisebb mennyiségben árulván azokat, a polgárok szükölködőbb részének nem csekély könnyebbségére 's hasznára voltak, ebbeli szabadságuk gyakorlatában megszoritatnak, ’s gátoltatnak, ’s ez által az egész Eszéki közönség, nem különben a’ várban tanyázó katonaság ezen legszükségesebb élelmi szer megvásárlása végett a’ távol fekvő alsó városba — hol azon molnárok laknak, fáradni kéntelenitetnek.

Ámbár ezen fentebb érintett okoknál fogva a’ fen nevezett Megye közönsége az 1793-dik esztendőben 1875-ik szám alatt költ kir. Rendelet folytában,] melly az efféle élet első szükségét tárgyazó sze>ekkeli kizárólag gyakorolható kereskedést (monopolium) megtiltja, — azt renrelte, hogy Eszék városa az említett kiváltság-levél 33-ik pontjának gyakorlatától tiltassék el, az érdeklett város Tanácsa mindazáltal a’ Megye határozatának ellenére a’ molnárok ezéhét azon pont gyakorlatába bevezette, — a' miért is a’ város Tanácsa a’ Megye Ügyésze által köz kereset alá fogatván, azon kereset a’ városi Tanácsnak a’ Főméltóságú kir. udv. Tanácshoz tett folyamodására, kétrendbeli udvari rendelet által megsemmisitetett, mivel az érintett Megye nem ügyelvén arra, hogy hasonló politicus tárgyak elintézése a’ Nagy mél tóságú kir. Magyar Helytartó Tanácsnak biróságát illetvén, annak elmellőzésével maga magának kívánt elégtételt szerezni.

Ezen kiváltságnak a’ tiszti Ügyész a’ III-ik könyv II. rész S-ik 9-ik 10-ik és 11-ik czimjei, úgy az i638 : 67 ik és 1791t i2-ik. törvényczikkelyek értelmében ellenmondván, minthogy a nemes Megye határozatát azon ellenmondásban építette, — az ellenszegülő városi hatóságot annál inkább kereset alá lógathatta, mivel ezen csak 49- főből álló molnár ezéh, a mint ezt a megyéhez benyújtott Eszéki lakósok folyamodása bővebben igazolja, a’ lentebb eloszamlált okoknál fogva káros következésü lenne, mivel továbbá a’ városi Tanács minden megbízás nélkül ezen kiváltsági behelyezést, melly úgy is ellenmondás által megerőtlenítetett, a’ törvények ellenére gyakorlatba vétette, ’s végre mivel a’ ezéhnek mesterségeik üzésóre kiváltságokat en-