1839-1840 Irományok 3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1840 / 92. ülés
szakasztott részek nem lévén, azonban rendeltetésük czéljának elérésére szükséges intézkedéstk erején is túl bató, 's a’ hon polgárok szabad iparját, és kereskedését azon helyeken tellyesen kizáró szabályok, és szokások törvényesen nem is létezhetnek, a'panaszlott se nem szükséges, sem a’ nemzeti iparral meg nem egyeztethető fő hadi tanácsi rendelete tehát sé.eimesnek találtatván, a’ Karok és Rendek Ö Felségét jobbágyi alázatossággal megkérni kívánják, hogy a' hon polgárainak szabad iparját, és kereskedését gátló rendszabályokat, és olly mód Újvidék városa igazságos és törvényes panaszát a’ véghelyekben megszüntetni kegyeskedjen. A.’92-dik pont alatt Eperjes Városa abbéli panasza- foglaltatván , hogy az általhelo muszka sereg számára kiszolgáltatott termesztmények ára fejében mintegy toooo for. pen^Ó követelésének megtérítését a’ Helytartó Tanács útján sikeretlen szorgalmazta légyen. C Minekutánna a’ kiszolgáltatás valóságának igazolására a’ Szolgaiménak hivatalos bizonyítványa, és a követelő város Küldöttségének hivatalos jelentése, kivált midőn elegendő oka adatik annak, miért nem mutathatik elő ön magának a’ termesztményeket általvevónek nyugtat! ványa, — valójában elegendő hitelességgel biró ollyas adatok lennének, millyeseket az i8o~* 16-dik czikkely az által vevők nyugtatványának hiányában megkíván, a' Karok és Rendek a’ mondott városnak ezen követelése eránt már a’ 2-dik osztály 4_dik pontja alatt hozott határozatukhoz ragaszkodva, a’ követelésnek megtérítését újabban is sürgetni kívánják A’ 93-dik pont alatt Besztercze, és Szathmár-Némethi Városa azon kivánatától*, ho*y a’ szabad királyi és Bányavárosokban a' választott polgárok az ösives polgársá- által; az országyűlés. Követeket pedig az illy mód Választottság a’ városi Tanácsai együtt válassza és lássa el utasításokkal; a’ Karok és Rendek, még ezen Országgyűlésén kimerítoleg fognak tanácskozni, és tanácskozásaiknak eredményeit annak idejében a’ Méltóságos Főrendekkel tudósítandók. A’ 94-dik pontra észrevétel nincs. A 95-dik pontra nézve Körmöcz Városa az országos Küldöttségnek ezen pont alatti vélemé nyére, melly szerént a' panaszolkodó város erdejének a’ bányászi kamarai igazgatás fogyasztásaiból eredő pusrtítása eránti sérelmét pártolandónak azon okból sem vélte, mivel a’ sérelem orvoslásának a' Kormányszékek utján kellő sürgetése, és annak sikeretlensége Körmöcz városa által béadott előterjesztéséből k. nem tetszene, — azon további felvilágosítást adván, hogy e' részben tett folyamodására a' Magyar Udvari Canczellariának folyó i839-dik év Julius tx kén a’ 9505. szám alatt kelt udvari parancsolatjában a’ szorgalmazott orvoslás valójában mena-ad tatott, — a Karok és Rendek Körmöcz városa által a’ bányászat részére kiszolgáltatandó fa mennyiséget bizonyos határozott arányhoz szabályozandónak, és erdeit éppen, ho-y ezen a' bánya-mivelésben nélkülözhetetlen termesztmény későbbi időkben meg ne foggyon,*— a’ szeu feletti használat ellen oltalmazandókuak tartják, — azért is jelen pont alatt*foglalt sérelmét az <*voslást megtagadó udvari parancsolatnak megemlítésével orvoslás végett felterjeszteni ki-SS í)'i. Vies Írásai. Február ins IV héti IS 10. vánják: , A’ 96. 97. 98. 99. és 100-dik pontra észrevétel nem fordul elő. A’ lot. pont alatt Somogy Megye azon kivánatát terjeszti elő, hogy a' vámbér fizetésnek az 1681: 44- és 1741 t 28-dik törvényezikkely ellenére a' Helytartó Tanács Körleveleiből több. szőr tapasztalt önkéntes változtatása által eredett sérelem orvoslása szorgalmaztassék, az országos Választmány is a' vámok, és harminczadok mennyiségének törvény általi meghatározását az Ország kétségtelen jogai közé számította: azoknak az országgyűlési értekezések kivüli önkényes felemelését tehát sérelemnek nem tekinteni nem lehet. — Nem áll ellent az 1729: 2-dik törvényezikkely, mert az egyedül a’ vám és harminczadbeli adózás kulcsának javallásával bízván meg akkoron a’ Királyi Táblát, az Ország jogait szintolly kevéssé szoríthatja meg, mint ezen javallattal inkább egy országos Választmányt megbizta 1790^1: 61-dik törvényezikkely mellyre még is ön maga a’ Küldöttség éppen a' sérült jog támogatására hivatkozik. — Nem is lehet a Karoknak és Rendeknek ezen sérelem érdemében számos Országgyűléseiről, különösen az 1802. 1807. i83o. és 1832-dik. esztendőkben tett Felírásaik tartalmára, és honunknak számos törvényeire, mellyekből elég legyen az újabb 1 715: 74-dik és 91 -ik , i 723 : 78-ik, 1741: 271k és 28-dik czikkelyeket kiemelni, hivatkozva — ezen sérelemnek valahárai orvoslását ismét, és ismét nem sürgetni, minekutánna a’ vámok és harminczadoknak illy nemű ingadozása mellett sem az álladalom költségeinek fedezésére szükséges adó, és segedelem mennyiségének meghatározására igazságos, és kellő arányt nem találhatnának, sem alkotványos jogaikkal azt, hogy az Ország terheinek megállapítására, és mérsékletére a’ törvényben szabott arány illy mód a’ Kormány egyoldalú rendelete által bár mikor is kijátszattathassék, meg nem egyeztethetnék. Számtalanszor terjesztették máraz Ország Rendei Ó Felségének igazságos méltánylása alá, miképen a’kereskedést lesújtó szabályok, és kézi iparnak nem léte miatt, hazánk a’ készpénznek olly nagy szűkét szenvedi, hogy az ország népe a’megajánlott adónak viselésére csak ön kényelmesb ’s kedvezőbb érezésnek nélkülönözésével is alig képes illy változó vám, és harminczari rendszer mellett pedig, midőn a’ várt nyereségről tett felszámításában a’ tarifának mindannyiszori változása alkalmával megcsalódott külföldi kereskedőnek elkedvetlenedésétől, sött végtére tellyes
