1839-1840 Irományok 3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1840 / 133. ülés
361 még: a’ külföldön i83j-ban innen történő tudományos haladások előadása kivonatokban, mellyhez a Társaság több külföldi időszaki írást járat. 133. Ülés írásai. Aprilis 15. 1810. D) Jutalom kérdések. í) Négy olvastatott fel September 8-án a’ ns Pest Vármegye palotájában tartott Köztilésben, mellyre Ö cs. kir. Fóherczegsége Ország Nádorispánja , ’s a’ Társaság törvényes Pártfogója kegyes jelenlétével diszesített. Ketteje azért szól i83l-re, mivel az akkor meg nem tarthatott közülés kijányár a' Társaság pótolni kivánta. Kiosztás és újságokba tétel által isméretesek már azonban itt is következnek: I83l-re Nyelvtudományi kérdés. Mellyek, hányfélék, milly eredetűek és saját jelentésüek egyfelől a’ ragasztékok (sufTixa) vagy is azon szók és szótagok, mellyek által a’ magyar nevek és igék értelme módosítatik 's meghatároztatik? más felöl a’ szóképzők (formativa)? melly változásokat okoznak és szenvednek szóragasztáskor és szóképzéskor; 's végre melly nemű gyökerekhez szövetkeznek az utóbbiak? . Philosophiai kérdés. Minthogy a’ philosophia minden ágának kifejtése 's Hazánkban terjesztése lekinkább az által eszközölhető, ha nemzeti Íróink a' philosophiára nézve szüntelen szemök előtt tartják, milly sikerrel dolgozának elődeik, vagy miben 's mi okra nézve maradinak hátra, ez a’ kérdés: Tudományos mivelődésünk története idoszakonkint mit terjeszt élőnkbe philosophia állapotja iránt; és tekintvén a’ philosophiát, miben ’s mi okra nézve vagyunk hátrább némelly nemzeteknél ? 1832-re Históriai kérdés. Millyen befolyása volt honi városainknak nemzetünk kifejlődésére és csinosbulására. Matbesisi kérdés. Számláltassanak elő a' nevezetesb eddig felvett módok, mellyek szerint mind az öszvenyomhatatlan, mind az öszvenyomható híg test indítja az erőmüveket; jeleltessenek ki mindeniknél a‘ híg test szülte okozatok, és szoros megmutatásokkal erosítessenek meg; végre adassék elő; mellyik mód előzi meg a’ többit, s milly tekintetben? Ezen czikkely alatt említetik a’ 200 darab aranyból álló, mostanig egy jutalom kiosztása, mellyet esztendőnként azon író nyer, ki a’ többi magyar munkákhoz képest, leginkább kitűnővel gazdagítá a" nemzet literaturáját. i83i-ben e’ megjutalmazás és díszesítés ezen munkát jegyzé ki; „Árpád“ irta Pázmándi Horvát Endre. E mellett dicsérettel említetett betűrendben e’ három: Tudományok öszvessége Nyirytöl; Utazás déli Francziaországban, Tessediktol; Csongor és Tünde, Vörösmarty tói. 2) Második jutalom is akkor járand, midőn arra is jut elég jövedelem. 3) Az igazgatóság évrül évre 100 darab aranyat tett ki jntalmul felváltva, jó eredeti szomorú és vígjátékra. Az esztendő t832. Martins 24*én kezdődött, és elejénte szomorú játékot vár be a’ Társaság megvizsgálásra. E) Tudományos utazások. Ezekre alkalmatosság eddig nem fordult elő. Harmadik Czikkely. Pénztár mibenléte. Előre bocsáttatik itt, hogy az Igazgatóság kötelességének ismeré azon ajánlóknak hazafiul nyiltszivüséggel felszóllitását, kik a’ Társaság királyi megerosítetése esetére az 1825/7-beli Országgyülés írásai közt az 5g ik Ülésben álló 54 ib szám alatt, az alaptőke nevelését felfogadták, ’s azok közül kettő kedvezőleg is válaszolt. Az 1831. és j832 ik esztendei pénztárnoki számadások •/, '//. kivonatjából kitetszik, a Társaság ezen két esztendő alatt volt jövedelmeinek és költségeinek mennyisége, valamint mindegyik esztendő végével pénztárának állapotja. Oszággyiil, írásai III, Kötet. 91
