1839-1840 Irományok 3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1840 / 133. ülés
351 2- or. A’ Kamara favágóit, ’s a’ város fundusán lakó egyéb munkásait városi fundnsaiktól törvényesen járó, ’s régi szakadatlan szokásban lévő adónak, és a’ legelóbeli szerződés által megállapított taksák fizetésétől eltiltották. 3- or. A' város kétségtelen fundusán annak sérelmével ’s kárával malmot építettek. 4- er. A’ város határában lévő Baruchi savanyú víznél, a’ város által kétszer épített hasznos fürdőt már kétszer fundusáról lerontották. 5- ör. A’ Mihalovi vashutánál dolgozó munkások marháinak mindég szokásban volt öszveirásában a’rovattatásában a’ várost gátolták, ’s munkásainak a’ megjelenést testi büntetés alatt tiltották; és 6- or. A’ város határában fekvő Rhoniczi tanyákon lakó népnek öszveirásában a’ városi Küldöttséget s2inte akadályoztatni nem átallották} ’s ezen törvénytelen cselekedetek majd a’ Se!meczi bányászi Kamarának sót a’ magyar királyi udvari Kamarának, sőt a’ magyar királyi udvarj Kamarának is részint egyenes és világos, részint engedékeny rendeletéin épülnek, és a' királyi Fiscus által védelmeztetnek, a’ város pedig a’ törvény hosszú útján a’ hatalmaskodó tiszteknek időközbeni áttételük miatt nem boldogúlhat, a’ politikai úton továbbá több felírásokra vagy terhes, vagy igen későn, vagy éppen semmi Leiratot nem nyerhet, a’ mint is a’ fejős juhoktól 1752-ik évi szerződés szerint minden ellenmondás nélkül megállapított taksát be nem szedhetvén, a’ magyar királyi Helytartó Tanácsnak 183<2-ik évi October 24-én 27286-ik szám alatt több felírásaira költ rendelete által vagy barátságos szerződésre, vagy maga illetőségéhez, holott a’ város a' maga határán adó dolgában más illetőséget nem esmér, utasíttatott; — a’ Mihalovi vashutások marháik öszveirásának akadályoztatása miatt tett panaszára ugyan a’ magyar királyi Helytartó Tanács útján illy csupán facti kérdésben, hol csak az utolsó esztendei szokás vetetik zsinórmértékül, a1 bányászi Kamara által kétségbe vont jusának hallatlan bebizonyításra utasíttatott. — Végre a’ város határán annak engedelme nélkül épített kamarai malom, és a' favágók személy szerinti összeírásának akadályoztatása miatt tett több rendbeli felírásokra kegy. királyi Válasz még addig nem érkezett; ezeknél fogva kívánja ezen sérelmeit az Országnak pártolása mellett O Felségének orvoslás végett felterjeszteni. Brezno-Bánya Városának itt előszámlált súlyos nehézségeit a’ Karok és Rendek is pártolván, azokat Ö Felségének orvoslás végett feljelentik. 18. Selmecz Városa előadta : hogy Hodrusbánya nevű utszájának szélén pénztárának minden költségei nélkül egy vállalkozó által csapszéket nyitván ’s melléje egy csapszéket építendő, noha a’ dolog szükségét és hasznát, egy fenálló kir. kegyelmes Rendelet szerint az illető szerződéssel és építési tervei együtt a’ Nagy méltóságú Magyar Udvari Kamarának jókor bejelentette, — a’köz határos királyi kamarai Revestyei Urodalomnak a’várossal nem is közlött feladása következtében csupán azon ürügy alatt, hogy a’ város 1747-dik esztendőben azon útszájába csak egy vendégfogadóra szorítva lett volna, ugyan azon Méltóságos udvari Kamara által a’városi Tanácsnak tisztjétől való felfüggesztése, sőtt egyebek fenyegetése mellett is, a’ borméréstől és építéstől eltiltatott, — ’s midőn ezen a' királyi Felségnek nevében kibocsátott, ’s elfogadott eltiltás ellen legfőbb Helyre folyamodván , ezen sérelem orvoslását már három esztendőktől fogva hasztalanul várja, az óta a’ nevezett uradalom heti vásárjának távolabb helyről azon utcza to szomszédságába lett általtétele mellett ki sem halgattatván, elébbi jövedelmeinek kárát szenvedni kéntelenittetik. Minthogy pedig azon 1747-ikben költ királyi Rendeletnek ereje, melly a’ váróénak a’ nevezett útszában csak egy csapszéket és vendégfogadótenged, már 20 esztendők múlva t. i. akkor kimúlt, midőn a’ város ugyan ott a’ második vendégfogadót csak felsőbb bejelentés mellett, ’s minden akadályok nélkül felnyittatta, — 's minthogy a’ város ezen felterjesztési úta1 most is követvén, a’ megkivántatott formának annál inkább tett eleget, mivel az útcza népességének nevekedése miau is szükséges harmadik vendégfogadó a’ városnak semmi költségeibe nem kerül: de különben is a’ város a’ szomszéd kir. Kamarának felvigyázására alá semmi törvény által rendelve nem volna, mind ezeknél fogva alázatosan esedezik a’ város, hogy e’ panasznak orvoslása Ö Császári Királyi Felségének a’ többi sérelmek sorában kegyesen ajánltatván, valamint időközben azon urodalom vására a’ szomszéd városnak minden kihalgattatása nélkül határára általtétetett (’s ez az eránt a’ törvényes utat követni kéntelen) úgy ön magának is a’ sokkal elébb kért engedelem a’ harmadik csapszék és vendégfogadónak felállítása eránt íegke. gyelmesebben megadattassék. A’ Karok és Rendek Selmecz városa által előadott esetet sérelemnek tekintvén, Ő Császári Királyi Felsége eleibe felterjesztetni kívánják. 19. Szabad k. Újvidék városa előterjeszti, hogy bátor az 1748-dik esztendő Februárius í-ső napjáról költ kiváltságlevelének 5-dik pontja szerint csak átalánosan rendeltetnék, hogy a későbben 1754-dik évben épült Péterváradi híd előtti erősség oltalmára a' Duna folyó ’s a város között bizonyos kiterjedésű üres tér kivántatván, ’s azontúl többé a’ Duna leié hazakat, vagy 88» 133. Vlés írásai. Aprilis 15. IS 10.
