1839-1840 Irományok 3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1840 / 133. ülés
■ I ként elővette, ’s e' képen a’ törvényes rendtől való eltávozással mayát ennek jótékonyságától is megfosztotta, ezzel pedig meg nem elégedvén, azon törvényes útra tartozó hit megítélési kérdést ettől elvonván, a’ fő Méltóságú udvari C ancellariához azon kéréssel folyamodott, hogy vagya’ lefolyt perben hozott Ítélettől ő feloldoztassék, és új tanúi vallásának meghitelesítése megrendeltessék, vagy pedig perében hozott Ítéleteknek a felsőbb ítélőszékek eleibe, minek előtte az alperes tisztitó hitét letenné, leendő fellyebbvitele nekie megengedtessék, holott pedig ő a' törvénynek ezen jótékonyságától a’ fellyebbvitelnek annak idejében történt elmulasztásával magát megfosztotta. Melly folyamodás következésében a’ Fő Méltóságú udvari magyar Cancellaria múlt 1 S3Ő-ik évi Mart. 24-én 39s6/3S6 számok alatt költ. k. Decretumában a’ Megyének tudtára adni niéltóztatik, hogy mivel a’ kérdésben lévő perben a’ tisztitó hit letétele iránt hozott ítéletek után a’ felperes által beiktatott tanúvallások annál nagyobb tekintetet érdemelnének, mivel azon esetre, ha azon tanúk vallásaikat az illető bíróság előtt meghitelesitenék, méltán lehetne tartani attól, hogy az alperes magát hamis esküvés vétkével fogja terhelni, ugyan azért az illető Uriszék, és Törvényszék által hozatott, ’s tisztitó hírét megengedő Ítéletek, mind pedig azon Ítélet, mellyet az alsó bíróság némelly uj irományoknak a’ felperes által a’ perhez történt kapcsolása után — hozattatott, erönélkülinek kijelenti, és a' folyamodónak megengedi, hogy követelését az általa, a’ hozott Ítéletek után előmutatott irományoknál fogva folytathassa, melly k. Decretum foglaiatját, minta’ hazai törvényekkel, és törvénykezési rendszerrel ellenkezésben lévőt, Veszprém Vármegye Karai és Rendéi úgy tekintvén, ’s ezen nézeteket alázatos felírásaikban O Felsége kegyes színe elébe felterjesztvén, erre ismét ugyan i836-ik évben Sept. 21-én x29**/lui/l számok alatt azon válasz érkezett, hogy a’ fentebb előrebocsátott határozattól elállani nem lehet, melly sérelemnek felterjesztését Veszprém Vármegye méltán kívánja. Az 1729: 3o. törvényczikkely 6-ik §-a világosan azt rendeli, hogy az olly perlekedő fél, melly a’ másik félnek oda Ítélt hitletételt nem ellenzi, az illy Ítélettel megelégedni tartozik; a’ felhozott esetben költ udvari Decretum tehát az 179^, 12-ik törvény azon rendeletét világosan megsérti, mellynél fogva el van határozva, hogy a1 biróságok törvértyes Ítéletei parancsolatok által ne másitassanak meg, és a’ perlekedés szokott rendét és formáját felforgatja, a’ midőn a’ felperesnek eljárását jóvá hagyván, olly pert, melly hitletételi Ítélettel már két biróságok által eldöntetett, ismét az első biróság eleibe vissza utasítja, ezen okoknál fogva a’ KK. és RR. Veszprém Vgye által előterjesztett esetet sérelemnek tekintvén, O Felségét megkérni kívánják, hogy az 179°/^ i2-ik törvény világos rendelete ellen a’ magyar udvari Cancellaria által kiadott De* cretumot megszüntetni, és a’ perlekedés rendes folyamotát a’ felhozott esetben helyre állítani méltóztatnék. 40. Máramaros Vármegye kívánja, hogy a’Gallicziai Kutj uradalon, és a’ Megyenémely közbirtokosainak birtokában lévő úgy nevezett Ignatyásza nevű havas felett lévő határbeli versengésnek elintézése, melly a’ Gallicziai Kormányszék által szorgalmaztatik, mellynek következésében az ellenkezéseknek ideigleni elhárítására, valamint némelly régi határ-jeleknek megújítására Ö Felsége a' Nagyméltóságú magyar királyi Helytartó Tanács utján, a’ múlt 1839 ^ esztendei 37895. számú parancsolata által királyi Biztost is nevezett, az 179t. esztendő ŐS-ik törvényczikkely által a’ két országok között fenforgó határbeli villongások elintézésére kiküldött országos Biztosságra bizattassék, ezen versengésnek elintézése is, a’ melly biztosságnak az 1765: 16 ik az 1751: 26-ik törvényczikkely tartalma szerént a’ Máramarosi Vice-Ispányt tagjává kineveztetni kéri. A' Karok és Rendek Máramaros Vármegye kivánatát helyesnek és czélirányosnak találván, az ide mellékelt törvényezikkelyt O Felségének kegyelmes jóvá hagyás végett felterjesztetni kívánják. 133. Ülés írásai. Április 15. 1840. 3 j I Törvény -Czik ke ly. Máramaros Vármegye és Gallicziai Kúti Uradalom között Ignatyásza havas felett fenforgó határvillongások elintézése országos Küldöttségre bizatik. Máramaros Vármegye és Gallicziai Kúti Uradalom között Ignatyásza havas felett fenforgó határvillongások elintézése azon országos Küldöttségre bizatik, melly az 179°], 68-ik czikkely által az ország határainak Galliczia felé leendő kiigazítása végett rendelve vagyon. 1. §• Ezen Küldöttségek a’ fenérintett határbeli kérdést illető minden irományok és oklevelek közöltessenek, mellyek szerént azt elintézvén, valamint egyéb reá bízattak, úgy ezen eljárása felől is tudósítását az Oszággyüléaére beadni köteleztetik. Oszággyül. írásai III, Kötet. 8G
