1839-1840 Irományok 3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1840 / 133. ülés
133. Ül ét írásai, Aprilis 15. 1810. 337 Helytartó Tanács által Soprony városának ítéltetvén — a’ Vármegye ebbeii sérelmét orvosoltatni kéri. A’ Karok és Rendek a’ királyi Helytartó Tanácsnak bepanaszlott intézkedését szinte sérelmesnek találván, azt O Felségének orvoslás végett feljelentik. 23. Minthogy a’ magyar Testőrzósereg tartására rendelt tökének 1785-dik és 1786-dik években más czélokra fordított egy része i8o7-tol fogva hasztalan követeltetett, Soprony Vármegye az ország azon igazságos követelésének kielégítését és Vas Vármegyével együtt a’ Testőrzőseregnek tökéletes lábra állítását eszközöltetni ókajtja. Baranya Vármegye az e’ végre szükséges fundus megajánlása eszközlésének szorgalmazását, és Borsod Vármegyével együtt ezen seregnek czélirányos ’s az ország díszére szolgáló rendeltetésének törvény által leendő megállapítását is kívánván. E pontra nézve minekutánna az i836-diki Martius 28-kán az l-sö Osztály 8-dik szám alatt e’ részben tett alázatos felterjesztésre mind ekkoráig k. k. Válasz nem érkezett volna, azt a’ Karok és Rendek újabban, egyszersmind annak folytában Soprony, Borsod és Arad Megyék kivánatára O Felségét arra kérik, hogy nem csak a’ magyar Testőrzősereg fentartására szolgáló tőkepénzek miségét kimutató számadásokról, hanem azon seregben lévő ifjak nevelési rendszeréről is az Ország Rendéit tudósítani méltóztassék. 24. Baranya és Trenchin Vármegyék előadják: hogy az 1807: 22-dik törvényczikkely rendeleté ellen az i83i-dik évi Május 25-kén 12820 dik szám alatt költ kormányszéki intézmény megszüntetvén, a’ felhívott törvény egész Magyarország és ahoz tartozó Részekben foganatba hozassák. Az 1Ö07: 2l dik törvényczikkely világos rendeletének az i83i-diki Május 25-kén 12820-ik szám alatt költ kormányszéki intézmény általi megszüntetéséből eredeti, és i836-diki Aprilis 3o-kán a’ 42-dik szám alatt felterjesztett nyilvános sérelemre nézve várt kir Válasz még mindf f •«. 9 f % ' m ' U ekkoráig meg nem érkezvén, O Felsége Baranya és Trenchin Megyéknek kivánata szerint, azon nyilvánosan sérelmes intézvény megszüntetésére újabban is megkéretik. 25. 1837 dik esztendőben Pozsony Vármegyének értésére esvén, hogy az 0 Felsége Császár nevét viselő éjszaki Vasút Igazgatósága — a’ fő vonaltól Pozsony városáig > egy szál nyíltat építeni szándékozván, az erre szükséges engedelemért legfelsőbb Helyre folyamodott; valamint a’ magyar kir. Helytartó Tanácsnak i838-diki Martius 5 kén tett Felírásában a' Megye kijelentette, hogy a’ vonal iránt semmi észrevétele nincsen, sőt ezen vonalnak eszközlését kérte, úgy Ő Felségéhez több rendbeli Felírásaiban abbeli alázatos kérését terjesztette elő; hogy a folyamodó Igazgatóságnak, a’ mennyiben a' szándékba vett szárny vonal, Austriának egy részén volna vezetendő, erre nézve kegyelmesen engedelmet adni méltóztassék. Azonban ezen kérésnek mind ez ideig sikere nem lévén, Posony Vármegye jelenleg abban pontosítja kivánatát, hogy miután ezen vonal által, nem csati Pozsony Vármegye, hanem közvetve az egész felső része a’ Monarchia fő városával , és innen Európa felsőbb részeivel is kapcsolatba jönne, és ekkép a' hazai termesztményeknek, de leginkább az éjszaki tartományokban keresett honi boroknak — Europa felsőbb vidékeire, és onnan tovább leendő szállítása annyira könnyítetnék, hogy a’ termesztmények olcsóságra nézve más nemzetekével is mérkőzhetnének, következőleg ezen az 1836-diki 25-dik czikkely által világosan is hasznosnak elösmert vonalnak, a’ nemzeti ipar és kereskedés előmozdítására nézve üdvessége9 sikere tagadhatatlan volna, és ezen vonal mindeddig csak a' miatt nem létesülhetett, mivel a’ mennyiben a’ Morva vizétől a’ fő vonalig Austriának egy kis részén lenne vezetendő , erre nézve az Igazgatóság a' szükséges legfelsőbb engedelmet meg nem nyerte, ezen tekinteteknél fogva O Császári ’s Királyi Felsége az iránt kérettessék meg; hogy a' mennyiben e’ vonalnak az austriai részen leendő építéséhez kegyelmes engedelme szükséges, azt megadni, és ekkép a’ nemzeti kereskedés előmozdítása tekintetéből alkotott 1836-diki 25 dik törvényczikkely jótékonyságát a’ nemzettel éreztetni méltóztassék. » Pozsony Vármegyének ezen pont alatt előadott kivánatát, mindazért, mivel a’kívánatban érdeklett vonal az i836: 25-dik törvényczikkelybea kijeleltekkel nem csak megegyezik, sőt egyenesen az ezen czikkelyben kijelelt vonalok létesítésére eszközül szolgál, mind pedig azért, mivel figyelmezőleg a’ magyar középponti vasút biztosságának nyilatkozására, melly szerént Becs városát Posony, Pest és Debreczen városokkal a* Duna bal partján építendő vasút által öszvekötni szándékozván, Posony Vármegye kivánatának tedyesedése az Ország nagyobb részének érdekében fekszik, a’ Haiok és Rendek pártolják ugyan, ’s O Felségének felterjeszteni óhajtják, mindazonáltal, hogy a’ vállalkozótársaságnak szilárdsága kitüntetésére s bizonyítására, hogy t. i. Posonyt Pesttel és Debreczennel valósággal ’s mielőbb öszvekapcsolni elszánt akaiatja legyen, annal nagyobb alkalmatosság nyújtásáéit, a’ Karok és Rendik ezt a" biztosítást kívánják, hogy : Országgyu/. írásai. ///. Kötet. 85
