1839-1840 Irományok 3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1840 / 133. ülés
I kérdések elítélését megkívánó perek pedig, azokat sem véve ki , mellyek jelenleg a Dalmát., Horvát- és Tót-országok Ítélő Táblája előtt folyamatban vannak, ezen világosító és módosító törvény rendelésénél fogvást most mindjárt a törvényesen illető báni Tábla bírósága alá folytatás végett tétessenek által. 322 133- Ülés írásai. Aprilis 15. 1840. 277-dik SZÁM ALATT. Felírása a’ Karoknak és Rendeknek a’ Közadó tárgyában. Felséges Császár, és Apostoli Király, Legkegyelmesebb Urunk! Midőn az 1 yiő-iki 8-ik és 1827-iki 4'ik törvényczikkelyek értelméhez képest, a közadó ajánlásáról tanácskozánk; mindenek elolt ama vezér elv vonta magára köteles figyelmünket, hogy a’ közadó mennyiségének megajánlásában, minden igazság szerint az adózó nép megfő, gyatkozott erejének szomorú helyezetére való tekinteten felül, a' közgondoskodást fokép, arra kelletik irányozni, hogy a’ megajánlandó mennyiség a’szükség legszorosabb mértékéhez alkalmaztassák; ’s a’ nép munkájának, és szorgalmának különben is csekély jövedelmei —a’ köz. állomány költekezéseinek áldozatjai ne legyenek : Számosak azon súlyos akadályok, mellyek a nemzeti közjóiét emelkedését gátolva, az adózó népnek erejét fogyasztják • de ezek között legsúlyosabb a’ kereskedésnek minden iparkokodást, minden kereset módot zsibbasztva lenyomó korlátozása, ’s a’ nemzeti szorgalomnak hanyatlását is az okozza leginkább. — Többször előadták már az Ország Rendei, ezen korlátozásnak megszüntetése iránt a’ nemzet törvényes, és igazságos kérelmét, ’s a' többször ismételt fejedelmi Ígéret — nyújtott is reményt, hogy a* ismételt kérés sikereden nem leend; — sőt a legközelebb múlt Országgyűlései is, a’ a’ közadó megajánlását azon biztos reményen alapiták; hogy a’ sinlődo kereskedésnek többször ígért, ’s halasztást már nem szenvedő felemelése bizonyosan teljesedni fog; — fájdalmas érzéssel tapasztaljuk azonban, hogy ezen súlyos bajok orvo. soha nincsenek, ’s naponként érezhetőbbek az elmulasztott orvoslásnak következései, mert az adóbeli tartozások békesség közepette is már annyira szaporodtak; hogy az erejében, és az értékjében elgyengült adózó nép—azokból kivergődni, s adózásait rendesen megfizetni — vég^segre jutás nélkül — éppen nem képes. Ezekhez járultak a’ természet mostoháskodásából közbejött csapások is; mint jelesen az árvizek által okozott iszonyatos pusztítások, — továbbá a több esztendők óta országszerte dühöngő, ’s mind eddig meg nem szűnt marha vész miatt, a’ marhákba történt nagy veszteség, melly az adózóknak különben is csekély értékét felette m egkevesitette. Mind ezen tekinteteknél fogva — a’ közadónak eddigi mennyiségét meg nem ajánlhatjuk; hanem Magyarországra, és az ehez csatolt Részek összeségére eső adónak somtnáját — a testőrző sereg számára rendelt sommával együtt , a’ beszámlálandók beszámolásával , évenkénti négy millió forintokban — a’ hadfogadási intézet elősegélésére pedig különösen 70,000 frtban — ajánlják meg; egész őszinteséggel megvalljuk azonban, hogy ezen mennyiségnek bészedhetését is —csak úgy véljük a’ lehetőségig sikerúlendonek, ha Felséged, a’ nemzeti kereskedést elnyomó harminczadi vonalok, és vámok kártékony zárait megnyittatni, ’s igy a kölcsönös igaz viszonyosságon alapulandó szabad kereskedés engedésével, a' köziparkodást, és nemzeti szorgalmat felemelve, a’ közkereset módjait nevelni, — a’ só tárgyában általunk felterjesztett törvényes kivánatunkat elfogadni, ’s mind ezek által az elgyengült népnek fogyatkozó tehetsegét újabb erőre hozni; — egyszersmind pedig tettleg azt is teljesíteni méltóztatik: hogy valamint az 1807-iki 16-ik törvényezikkelyben megrendeltetett — de a’ köz igazság is azt kívánja — az adózóknak a’ kir. pénztáron lévő követelései, Felségednek 1836-ik évi Martius 18-ról kiadott kegyelmes válaszában nyilvánított Ígérete szerint is, még pedig ezek közül azok, mellyek már eddig tökéletesen megmutatva, és elismerve vágynak mindjárt — azon követelések pedig, mellyek amazoknak sorába még eddig nem tartoznak, mihelyt hasonlóul megmutatva és elismerve leendnek — eléghessenek ki. — Egyébiránt A’ közadónak fent kifejezett mennyiségét ugyanazon feltételek, és óvások alatt, mellyenen az adóbeli elébbi ajánlások alapúltak: olly kikötéssel ajánljuk meg: hogy azon sommának megvehetéíérol egy áltáljában jót nem állunk, ’s egyik adózó is a' másikért fizetni semmi szín alatt nem tartozik. Minthogy továbbá a’ megajánlott adó, hosszabb időre nem terjedhet, mint a’ mennyire a törvények értelmében az Országgyűlésén ajánltatik, az 1 790-ili évi i3-ik törvényezikkely pedig
