1839-1840 Irományok 3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1840 / 133. ülés
315 .. t 133 Lies ír usui. Aprilis 15. 1840 jelentést tegyen. A’ mennyiben pedig ennek sikerülése hosszabb időt kívánna, azon halasztást nem szenvedő rész munkálatokra nézve, melJyeket az egyes birtokosok ön védelmükre, tulajdon költségeiken, de még is az általános rendszeres szabályozás tervével egybe hangzólag tétetni kéntelenitetnének, ezen részleteges munkálatokra nézve az 183o-dik esztendőben az 5 ik szára alatt felterjesztett rendelkezési javallat, úgy az 1807: 17-ik czikkelynek abban javallott kiterjesztése áilapitatnék meg. Ezen utóbbi javallatra is tehát a’ meg nem nyert királyi Válasz sürgettetett. A’ 48-ik szám alatt Szeged városa kivánata folytában a' Karok és Rendek egy országos Kii!-> döttségnek kinevezését sürgették, melly a Dunának a Tiszával Pestről Szeged és Szolnok irányában egy hajókázható csatorna általi öszvekoitetése tervét elkészítse. A' 49 ik szám alatt Csongrád Vármegyének kivánatára a’ Tisza és Maros vizei szabályozása tervének kimunkálása végett, úgy szinten a 'N agh vizére néz ve hasonló megbízással országos Küldöttségeknek kinevezése sürgettetett. A’ III. osztály B) szakasza 6-ik szám alatt azon kívánat foglaltatik, hogy miután Ö Felsége a’ Horvát- és Dalmát-országok sérelmei .közt az I. és II. számok alatt még 1827-ikévi April 3-án a’ Száva és Kulpa bajókázhatása akadályainak elhárítása iránt felterjesztett kívánatra azt válaszolni méhóztatott, hogy a panaszlott akadályok már nagyobb részt eihárítattak, és úry az l83o-ik év Dec- 17-én újított felterjesztés folytában azon akadályok elhárítását érdeklő munkálat kétség kívül a’ kormányszéki vizsgálaton keresztül ment, a’ Száva és Kulpa szabályozása ezek folytában valahára létesüljön. . A’ IV. osztály 13-ik száma alatt Szakolcza városa a’ Magyarországi szomszéd Holitsi, és Morvaországi Gödingi urodalmaknak a’ Morva vizén lévő malmaik, s azok gátjai által okozott tetemes károsodásait panaszolván, ezen kárainak megszüntetésére a’ Morva vizének már az 1763., 1788., i604m i8o5., 1S24 , 1827. esztendei Biztosságok által szükségesnek talált szabályozását létesítetni kívánta azon terv szerént, mellyet Erdélyi József vizmérnök a’ Helytartó Tanács által még 1829-dik év Május 26-án történt kiküldetése folytában, már 1829 dik észt. Oct. 7-én ugyan oda beadott. A' kegyelmes királyi Válaszban O Felsége azon kivánatokra nézve a' kegy. kir. Előadások 3-ik pontjára hivatkozva, ezen kivánatokat a’ Karok és Rendek a' kir. Előadások 3-dik pontjának tárgyaltatása alkalmára halasztották. A’ 24-ik szám alatt Bihar Megyének a’ Helytartó Tanács által 1836-dik .év Január 3-án költ Intézményében rendelt sequestrum tekintetében támasztott panaszára, a' Karok é, Rendek azon kivánatokat nyilvánítván, hogy a’ törvény által meghatározott eseteken kivül a’ sequestrumok és moratóriumok megszüntessenek, de ezentúl ki sem adassanak. A’mennyiben a' kegyelmes királyi Válaszban Ó Felsége továbbá is az 1836-ik év April 12-én költ kir. Válaszára hivatkozna, mellyben azt válaszolni méltóztatott, hogy a' törvényes Ítéleteknek végrehajtása az önkéntes sequestrumok által eddig sem hátráltatott; — késedelmezö parancsolatok pedig, csak az illető hitelezőknek megegyezésével adatnának ki: a'hoz képest Ö Felsége azt, mit a’ törvények e’ részben rendelnek, meg fogja tartatni. A’ Karok és Rendek ezen királyi ^ álaszban megnyugogván, azt törvénybe foglalni, és az ide mellékelt törvényjavaslatot O Felségének jóváhagyás végett felterjeszteni elhatározák. Törvény - Czikkely. A’ Sequestrumokról és Moratóriumokról. Az önkényes sequestrumok a’ bírói ítéletek végrehajtását nem akadályozhatják, moratorium az az késleltető parancsolatok pedig csali valamennyi hitelezőnek világosan kinyilatkoz* tatott megegyezésével adathatnak. A’ 270k szám alatt Mosony Vármegye azon kivánatait terjeszti elő, hogy Bruck mezővárosa vidékén fekvő két malmoknál, a' Lajtha folyó igaz anya-ága, és ahoz képest az Országnak kétségtelen határa is, egy a’ végre nevezendő országos Biztosság közben járásával határoz, tassék el, úgy szintén, hogy azon kérdés is, vallyon Bruck városa Mosony Vármegyében szerzett ingatlan javakra nézve, az i 556: 41-dik czikkely ellenére, a' kivánatot tette Megye Törvényhatóságától elvonattathatik e’? törvény által intéztessék el. A’ kegyelmes kir. \ álaszban értésül adatik, hogy a* mennyiben Bruck városa áltál Mosony Vármegyében birt ingatlan vagyon Mosony Vármegye területéhez, és portáihoz tartozna, az i556: 4 i-ik czikkelyben mind Mosony Vármegyének területi törvényhatóságára, min-1 pedig a köz adózás, és azzal az 1764: 21 - i K czikkely értelmében egybe kötött egyéb terhekre nézve foglalt rendelkezésnek, egész liitctjedésbeni megtartása iránt a’ szükséges intézkedések •4
