1839-1840 Irományok 3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1840 / 132. ülés
312 132. Ülés Írásai. Aprilis 14. 1840. mind az erkölcsiségre, mind a’ közbátorságra nézve veszedelmes szereket árúihassanak; minél, fogva a’mélt. fő RR. továbbá is kívánják, hogy eme szók: ,,a’ fenálló rendszabások megtartása mellett“ — a’ szerkezetbe jöjjenek. A’ 6-dikra Ő cs. kir. Fő • Herczegségének, és a’ mélt. Fő-Rendeknek meggyőződések szerint az 1802 ik és 1807-dik esztendei törvényeknek figyelmezőleg a' gyakorlatra is, nem volt az a’ lelke, hogy a’ sommás visszahelyheztetési perek a’jobbágyokra is kiterjesztcssenek, a’ minthogy az említett törvények rendelete minden általánosság mellett a’ kir. városokra, és azokban polgárok által egymás közt elkövetett hatalmaskodásokra ki nem terjedhetnek, ‘s különben is abban, hogy a’ kir. magy. udv. Cancellaria a’ törvényeknek mostani helyheztetésében , melly szerint többféle erőszakos lépések követelésére külön törvényes utak rendeltetnek , az olly eseteket mellyekre nézve a’ törvén) ek az ügy utat különösen kijelelték, a' maga helyére utasítván, a’ más útra tartozó eseteket sommás vissza helyheztetési útra nem bocsátottá, a’ mélt. Fő-RR. törvény-sérelmet nem találván, előbbi véleményük mellett maradnak. A’ 22-ikre és 29-ikre ezen pontok alatt nyilvánított kivánatát a’ tek. KK. és RR-nek a mélt. Fő RR. elfogadják. v A’ 34-ikre Ujabbi hiteles biztosításnál fogva figyelmeztetik a mélt. Fő Rendek a’ tek. Karokat és Rendeket arra, hogy nem csak a répa czúkor lisztnek, de magának az ezen lisztből gyártóit rzúkornak is behozatalára, és kivitelére nézve Magyarország, ’s a’ többi örökös tartományok között tökéletes viszonosság létez, minél fogva szinte előbbi kinyilatkozásukhoz ragaszkodnak. A’ 39-dikre ámbár ugyan a’ mélt. Fő RR azokat, mik e’ részben Ó Felsége által egyéb örökös tartományaiba rendeltetnek, a’ vagy jövendőre magukat az ottani köz haszon nagyobb gyarapodó, sával ajánlhatnák, tovább is sem Országgyűlésünk körébe tartozandóknak, sem ollyanoknak lenni nem gondolják, mik O Felségének királyi figyelmét az Országunk dohány termesztő lakosainak most egyedül érdekében lévő beváltás rendszerének, mi előbbi tökélletesitésére vezérelhetnék, s igy a’ tek. Kli. és RR-deket előbbi kivánatuk elfogadására a’ mélt. fő Rendek újabban is felszállítják, ha azonban ahhoz járulni továbbá is csüggedeznének , e’ pontnak a’ tek. Karok és Rendek szerkeztése szerint való felierjesztésében is megegyeznek. II. OSZTÁLY. A’ 9-dikre. Az ellen okoknak Ó cs. kir. fő Herczegsége és a’ mélt. fő RR. örömest engednek, de miv el tov ább is meg vannak győződve a’ felől, hogy a’ gabona kivitelének átalános megengedése sanyarú következéseket szülhetne, s e’ mellett megtörténhetnék, hogy az éhen halás esetének elhárítására, ’s a’ népnek megnyughatására Ó Felsége által a’ néha egyedül czélszerű, s *s országsszerte kívánatossá vált hathatós rendelések törvénysértés nélkül meg nem tétethetnének, mind ezen , mind előbbi válaszukban felhozott okaiknál fogva a’ inéit, fő RR. a’ gabona kivitele eltiltásának eseteit tovább is csak bizonyos, ’s törvény által meghatározandó szabályokra szorítani kívánják. A’ 13-ik és 17-ikre a’ tek. Karoknak és Rendeknek mostani iditó okai sem győzhetvén meg a' mélt. Főrendeket, e’ pontokra nézve egészen előbbi véleményük mellett maradnak. A' 24-ikre jelesen az a) alatti pontra nézve Ü cs. kir. Fő-Herczegsége, és a’ mélt. Fő-RR. megjegyzik, hogy vannak olly tettek, mellveket igazolni semmikép sem lehet, s illyen volt jelesen Gömör Vármegyének azon tette is, melly szerint a’ gyűlések tartását előre nem látható bizonytalan esettől felfüggesztette, ’s melly tettet jóvá nem hagyni, ’s megsemmisíteni O Felségének minden eleve való v izsgálatok nélkül is jusához, és kir. kötelességéhez tartozott. c) Pont alatt nem a’ tettnek előadását kívánják a’ mélt. Főrendek kihagyatni, hanem ama legszigorúbb Ítéletet, mellyet a’ Megye az Alispányra kimondott, a’ minthogy a’ tettnek felterjesztése csak ugyan elérettethetik, úgy is, valamint azt a’ mélt Főrendek Ó Felségének, felmutatni kívánják. e) Olly panaszló, mint a’Főispány jelen esetben volt, egészen, és olly annyira különbözik más nemű panaszlóktól, higyha a’ jelen pont alattihoz hasonló hivatalos feljelentési esetekben a’ Főispány (fóképen midőn már O Felsége kir. Biztosa által tett vizsgálatból a’ felől, hogy a főispány nem hibás, értesítve, s biztosítva volt) az 1805-iki: 5-ik türvényezikkelyben érdeklett feladó félhez hasonlítható volna, a' Megyéknek kormányzása néha tellyesen lehetetlenné tétetnék. g) Ezen pont alatt nyilvánított elvét a’ tek. Karoknak és Rendeknek a’ mélt. Főrendek magukévá szinte nem tehetik, mivel azt, hogy ha a’ Vármegye valamelly tagnak ki jelelését kívánja, a Főispány ebbeli kívánságnak engedni tartozzék, el nem ismérhetik. Mind ezeknél fogva tehát a’ mélt. Főrendek ezen pontnak most érdcklett a) c) e) g), szakaszaira nézv e előbbi válaszukhoz ragaszkodnak.
