1839-1840 Irományok 3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1840 / 132. ülés
310 132. Vies Írásai. Aprilis 1 1. 1 R IO. foglalatosságokkal lesznek terhelve, hogy ezekre még többeket hárítani kívánatos nem volna; annál fogva a' méltóságos Főrendek ezen esetekre nézve, azt vélnék jelen törvény által inegállapítandónak: hogy ha a’ csödületi javak több megyékben feküsznek, az illető kerületi Tábla, ha pedig több Kerületekhez tartoznának, akkor az illető kerületi Táblák közzül az, mellyet () Felsége e’ végre kijelelerid, legyen a’ csödületi eljáró bird. — Mellyeknek folytában, minden alább következő §§-kat, mellyek á’ csödületi Bíróságról rendelkeznek, a’ Méltóságos Főrendek illy értelemben tartanák mődosítandoknak. o) A’ 3-dik §. b) alatti pontját, ezen szónak „örökséget“ kihagyásával, ekként óhajtanák a’ Méltóságos Főrendek szerkeztetni „ azon perek, mellyek ingatlan nemesi javakat tárgyaznak.“ p) A’6-dik §-ban foglalt azon rendelkezést, hogy ha a-' hitelezők kérnek csődületet, az adós, a’ városi Tanácsnak, vagy Alispánynak meghagyására követelési ’s tartozási állapotjút azonnal kimutatni köteles légyen, a’ Méltóságos Főrendek annál szigorúbbnak tartván, minél tagadhatatlanabb, hogy illy csődületet szorgalmazó kérések néha elegendő alap nélkül is történendhetvén, ezen esetben az adóst vagyona egész állapotjának felfedezésére szorítani, sem igazságos, sem czélszeríi, de főkép a’ hitel fentartásának tekintetével megegyeztethető nem lenne; ehez képest jelen §-t következőleg vélnék módosítandónak; „személyesen vagy iigyviselöje által megjelenvén, és ha az ellene intézett követelésnek alaptalanságát máskén megmutatni nem tűdnél bizonyítványokkal támogatott követelési ’s tartozási állapotját minden további halasztgalás nélkül mutassa ki. q) A’ 23-dik §-ban lévő azon szabály , hogy az el nem tartható ingókat a’ tömeg gondnoka árverés útján eladhatja, innen eredhető visszaéléseknek elkerülése végett, olly formán lenne a’ Méltóságos Főrendek nézetei szerint megállapítandó, hogy ez mindég csak az illető bíróságnak tudtával, s megegyezésével történhessék. r) A’ 3o-dik §-1, nehogy annak kivételes reudelete önkényes magyarázásokra, vagy kihágásokra alkalmat nyújtson, a’ Méltóságos Főrendek egészlen kihagyandónak , ’s minden csödületi esetekben a’ 29-dik jT-nak általános szabályként szolgáló rendeletét szorosan megtar-1 tandónak vélnék. s) A’3y-ik !§-ban foglalt azon intézkedést, hogy ha a’ haszonbérbe vevő esik csődület alá, a’haszonbérlői szerződés megszűnjék, a’ mélt. Főrendek csak az ennek utánua köttendő szerződésekre értvén, illy értelemben a’ ja^llatban lévő szerkezetben megnyugosznak. t) A’ 75-ik §-ban az lévén szabályul felállítva, hogy a’ fél próbát mindég pótló esküvel kellessék kiegészíteni; minthogy olly esetek is fordulhatnak elő, midőn a’ követelő félnek rósz lelküsége miatt, ennek a‘ hitletételt megítélni törvényszeriileg lehetséges szinte nem leend, és igy még az ollyant is már előre törvény által az eránt biztosítani, hogy fél próbáit mindég bitletétfllel fogja pótolhatni, czélszerünek és igazságosnak nem látszana; annál fogva a’ méltósagos Főrendek ezen §-nak végszavait következendőleg óhajtanák módosíttatni: ,,h ~ em a’ próbák csak pótló eskü által lesznek kiegészíthetek.“ uj A’ 82-ik §-nak eme szavait: ,,akkor a’ kielégítés azon renddel teljesíttetik, mellyel az első osztálybeli követelések sorozata történt“ azon értelemben is vétetődhetvén, mintha az első osztálybeli követelések a’ birónak sorozata, nem pedig a’fentebbi szakaszokban kiszabott rend" szerént lennének kielégítendok ; illy értelemnek eltávoztatása ’s ezen szakasz rendeletének tisztább kifejezése végett, a’ mélt. Főrendek annak idézett részét, ekkép vélnék sz. rkezeudőnek: ,,azon renddel teljesíttetik , mellyel az első osztálybeli követelések a’ fentebbi szakaszokban megállapított sor szerént kielégítendok.“ v) A’ 84-ik §-ban foglalt azon szabály „hogy ha az első osztálybeli követeléseknek kielégítése után fenmaradandó csödületi tömeg a’ 2 ik osztálybelieknek teljes kifizetésére elegendő nem lenne , a’ felmaradott tömeg a’ második osztálybeliek között követeléseik aránya szerént osztassák fel“ mind azoktól, a’ mik az első osztálybeli követeléseknek tnimódoni kielígíttetésekre nézve javallatba hozattaitak, mind a’ csödületi perekben eddigelé divatozót törvényes gyakorlattól , lényegesen különbözvén az által , hogy a" midőn azok szerént a’ kielégítés bizonyos elvekhez alkalmaztatott rendnek megtartása mellett volt és lészen észközlendo, akkor ezen szakasznak a’ hazánkban eddig nem ismert eridalis rendszer eszméjéből indult rendelete bizonyos aránynak kulcsát állapítaná meg, a’ későbbi osztályban eső követelések kielégítésének alapjául; — minthogy a’ mélt. Főrendek szükségesnek tartják, hogy a’ csődüleli perekbeni eljárásnak egyes rendeletéi egymással teljes összehangzásban álljanak,. de egyéberánt is az oszló igazsággal inkább megegyezne az, hogy minden követelők egy ’s ugyanazon elvek szerint írhassanak elégtételt, minthogy azoknak egy része sorozati, a’ másik pedig eridalis szabályokhoz mért kielégítést nyerjen; annál fogva a’ mélt. Főrendek a’ tek. Karok és Kendeket az iiánt
