1839-1840 Irományok 3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1840 / 132. ülés
300 132. Ülés hátai. Aprilis 14. 1840. ,6 V.«pn!in Varmegye e „terjeszt.: mikben Xiue, Gihor megy« volt EskU.lt több rendbelii h.raulá.al volt »,»szelesek ns kihágások miau fenyito perbe idéztetvén, Magyar Udvart Cancel lana a maga Decretumíban a’ Megyének azt hagyta meg, ho • Megye Törvenyszeke áltál az erdeklett perben húzandó ítéletnek Kihirdetése előtt, a’ ner űf,lSnf,h H0lr is raegtekintetes ala felterjesztessék, a’ megye azonban azon Decretumnak tartalmát az itíJo^V 26 d.k torvényczikkely rendeletével megütközonek tartván, a’ Törvényszék a’ hozott ítéletet ’ szokott mód szerint először kihirdette, ’s a' pert azután küldette fel legfelsőbb Helvre mellvre a’ Magyar Udvari Cancellaria f. e. Már.ius ^én^'/^dik szám alatt költ királyi Decretumban a felküldött pernek visszaküldése mellett, azt irta vissza, miszerint Ó Felsége kadvetlen ’l méltóztatott, hogy a’ Törvényszék a’legfelsőbb névben kőit felséges Rendeletek elígér ítéletet, mielőtt legfelsőbb megtekintés alá terjesztette volna, kihirdetni nem félemlett **í0n szersmind a’ Megyének tudtára adja, hogy azon legfelsőbb Parancsolatok eránt, me’llvJkA Felségének minden törvénykezési tettekre való felvigyázásra nézve illető igazain alanulna) megtagadtam» engedelmesség, azoknak, kiket illet, keményen helyteleníttetik. És azért á ’ bár Veszprém Vármegye koronás Fejedelmének a törvényekben alapult legfelsőbb megtekinti^' test jusát kerdesbe vonni soha sem kívánta, ’s az e’ jelen esetben sem volt czelja, nnután azonban a fentebbi k.ralyi Decretumból sajnosán tapasztalni kénleien azt, hogy annak leír kább a’ a’ Törvényszék s ennek egyes tagjai tettének helytelenségéről szóló, ’s a’ bírói tekin' tettel es függetlenseggel'öszve nem férhető kifejezése, a’ már fen is kilett 1 7qo/i • ladik t vényczikkely rendeletével, mellynél fogva a’ Törvényhatóságok Ítéletei, még a’ királyi akar melly politikai Dicastenum vizsgálása alá sem vonathatóknak nyilván kimondatnLk 1 semmikép öszve nem egyeztethetik, azt, mint a’ hazai sarkalatos törvények, n ejtelt sérelmet úgy tekinti. * 27 Ugyan csak Veszprém Vármegye előadása szerint, még a’ múlt Országgyűlésen ferirsz tette elő: m,képén a magyar királyi udvari Kamara utasításából a Veszprémi só hivatalnak t.sztsege mull i834-d.k esztendőben a Megyét a’ végett megkérvén, hogy Saltzer I-n’icz kehe lehelt Pápai kereskedő zsidótól, a’ ki Egger Salamon Pesti kereskedőnek 4 mázsa szegfű borsot alattomosan m.nden harm.nczadi bizonyítvány nélkül eladott, a’Pesti foharminczad hivatalnak jegyzéke szerint 340 p.,frtra menő büntetés pénzt biróiképen beszedesse, — a Megye ezt egyéb okokon kívül azért is, mert a’ magyar udvari Kamarának, úgy a’ harminczadok tisztségeinek bírósaga semmi törvényben nem gyökerezik, és csupán néhai József Császár által 1-8? dik esztendőben kiadott contrabandalis rendeléseken épül, nem teljesítette, — későbben a' ma-yar királyi Helytartó Tanács a’ Megyéhez küldött intézetében szoros kötelességgé tette ho^y azon indító okait, mellyeknél fogva a’ királyi Kamara Ítéletének végrehajtását ellenezte mined előbb felterjessze, és ámbár erre a’ Megye azt válaszolta, hogy ő séma’ Kamarának, sem a’ kir Tisztségnek bíráskodását törvényesnek, különösen a’ jelen esetben, hol az alattomban bozoti szekfü bors már nem Saltzer Jgnacz kezén találtatott, el nem ismeri, s noha már azon Or szaggyülese a’ fentebbi panaszt sérelemnek ismerte és feltenesztette, mindazonaltal a’ Hely tartó Tanács ezen országos elismérésnek újonnan ellenére ,836-dik esztendei December il-kán 36 437-dik szám alatt költ Intézetében ezen Ítéletnek végrehajtását legfelsőbb meghagyásból sürgette — holott a’ Helytartó Tanácsnak állana tisztében, hogy a’ törvénytelen rendelek ellen a’ hazai törvényeket védelmezze. Ezt tehát mint sérelmet Veszprém Vármegye újonnan felterjesztetni kívánja. Ezen osztályban foglalt valamennyi sérelmek és kiváltatok Ő Felségének már az 1836-dik esztendei Mártius 28-kán és 3o-kán tett országos Felírásokban bémutatva lévén — miután azokra kegy. kir. Válasz mind ekkoráig nem érkezett, — Ö Felségének azon alázatos kéréssel újólag is felterjesztetnek, hogy azokra kegy. kir. Válaszát mennél előbb, és kedvezően kiadni méltóztassék. Felirási Javaslat az Ország közönséges súlyai és kivánatai tárgyában. Felséges s d t. Az Országnak közönséges, és némelly Törvényhatóságok különös sérelmeit ide •/. alatt mellékelve alázatosan előterjesztvén, cs. kir. Felségedet jobbágyi alázattal kérjük, hogy azokra nézve, kegyelmes Előadásaiban foglalt legfelsőbb kinyilatkoztatása szerint is, az 1790/1 : i3-ik törvény értelmében kegyelmes orvosló Válaszát kiadni még ez Országgyűlése alatt méltóztassék. Kik egyébiránt ’s a’ t. \ a
