1839-1840 Irományok 3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1840 / 132. ülés
132. Ülés írásai. Aprilis 11. 1810. 293 áron a' külföldnek eladhatni, és Odessával versenyezhetni, de a* külföldről tulajdon számára érkezendő portékákat is szinte ezen az úton visszaküldhetni fogja. E’tárgyban kir. Biztosság rendelve lévén, ennek mnnkálodása siettetése Tégelt a’ Karok és Rendek U Felségét megkérik. 8. Fiume Városa és Kerülete miután mind a’ mellett, hogy az t836-dik esztendei Aprilis 12-kén költ kir. Válaszban a’ i3-ik számra az jelentetett ki, hogy az első szükségbeli termesztmények, ’s ezek között a’ bor minden harminczad nélkül fognak az országba bevitethetni,— ’s egyes illendő okokkal bizonyítandó esetekben a’ helylybeh ipar ’s a müvek különös harminczadi vám kedvezések által fognak elősegíttetni j ’s mind a' mellett, hogy az 1838-dik esztendei October i5-kén költ, ’s a’hírlapok által közhírré tett kir. határozásnál fogva a’ Velenczei gyárokra nézve különös kedvezésesek engedtettek a’ Fiumei bornak, és egyéb helybeli termesztményeknek, ’s ezek közt jelesen a’ halaknak behozása jelenleg is vámmal terheltetik, a’Fiumei papiros gyár hely kezeiében pedig, melly az országnak díszére, és a’ helybeli lakosoknak jótékony intézetére szolgál — naponként száznál többen keresvén ottan kenyeröket — lényeges ltönnyebbítés, noha azért folyamodások ismételve történtének, mind eddig nem következett, — a’ tengeri vidék termesztményeinek, és helybeli kézműveinek az országba vám fizetés nélküli szabad bevitelét a’ múlt Országgyűlésen is már tett, ’s elfogadott kivánata következésében megengedtetni továbbá is óhajtja. Ezen kívánat igazságos lévén, azt a’ KK. és RR. 0 Felségének múlt 1836-dik esztendei Aprilis 12-kén költ kegy. kir. Válaszához képesti sikeresités végett ajánlják. 9. Temesvár Városa sérelmet lát abban, hogy a’ városi tisztek számadásai a’ fő igazgató Székeknél évről évre vizsgálat alá nem vétetvén, ‘s a’ számadók a’ felmentő határozatokat vagy számadási nehézségeket igen későre kinyerhetvén, ez által a’ számadók, ’s nem ritkán a’városi Tanács’s ennek örökösei is a’jótállás terhének huzamosabb ideig vannak alája vetve. Minél fogva kívánja, hogy a’ számadások megvizsgálása — a‘ törvény szabta határ idő alatt minden késleltetés nélkül megtörténjen. Hogy a’ számadások hová előbb vizsgálat alá vétessenek, mind a’ számadó, mint a’ pénztárok bátorsága tekintetéből szükséges lévén, Temesvár Városának jelen kivánatát a’KK. és RR. O Felségének felterjesztik. 10. Brezno-Bánya Városának 1790-dik, 1811 -dik és 1825-dik esztendei Országgyűlésekben előadott azon sérelme, bogy a’város 13 külső útzáiban , vagyis a’ városi határhoz tartozó tanyákon (Villae) lakozó bányászok, ’s többnyire favágók, kik inkább mezei gazdaságból élnek, ’s népességek, gazdaságok ’s főkép marhák tartása által magát a’ várost is felül múlják, adó alatti értékjektől a’ város által dicáltassanak, ’s annak terheit is viseljék — mind eddig sem orvosoltatván, minthogy ezen város azon favágókért — kik 1687-dik esztendő után némelly években személy szerint a’ város által rovaítatván, később 1752-dik esztendeig a’ Beszterczei kir. bányászi Kamara avatkozása ’s bizonyos szerződés következtében adó és taksa gyanánt általánosan 70 forintot, 1752-ik esztendőtől fogva pedig új alkuképen 200 forintot fizettek; 1793-dik esztendőtől fogva ellenben már új kötés szerint a’ jövő szabály ozásáig áltáljában 400 forintot — mellnek fele marha és legelő taksa gyanánt a’ városi honi , másik fele pedig a’ hadi pénztárba vétetik — fizetni kezdettek — ’s kik a’ Hely tartó Tanácsnak IS32-ki Julius 15-kén, és 1826-ik esztendei November 28-kán költ Intézetei által a’ köztök és Beszterczei bányászt Kamara közt kötött szerződés csak az általok már 1752-dik esztendőben birt értékjeikre szoríttatván, az azontúl szerzett vadonoktól személy szerint rovattatni rendeltettek ugyan, de kiknek ebbeli rovattatások is a’ Beszterczei kir. bányászászi Kamara által erőszakosan gátnltatott, ’s mind eddig is hatráltaik —most annál kevésbé viselheti a’ terheket, mivel az 1793-ki szerződés is a’ 400 forintok esztendőnkénti általános fizetését csak a’ porták új szabályozásáig állapítván meg, ez pedig lSS^dik megtörténvén, \s a’város fél portával megterbeltetvén, ’s ebben a’ favágók értékjök is számífatván — magától következik, hogy' azon általánosan somma eránt 1793-dik esztendőben történt alkudozás megszűnt, ’s a’város portáihoz tartozó favágók a’ város szerint adó alatti értékjeiktől személy szerint megrovatandók, — és mivel a’ polgárokra nézve kidolgozott kulcs szerint a favágók által bírt 5'/2 portától adó fejében esztendőnként 1276 forint fizetendő lévén — ha az általok fizetett sommából 1752-dik esztendőtől fogva 1836-dikig a’ fizetni kellőhöz aránylag kelet, kezett hiány, s az adót majd felül múló deperdita öszveszámíttatik —világosan kiderül, hogy a’ Brcznohányai polgárok a’ bány ászt favágókért azon esztendőkben legalább 138,651 forintokat fizettek, s így' nem csuda, ha végpusztuláshoz körelednek— ezen igazságtalanság elmellőzése— valamint azon okból is , hogy' a’ Beszterczei királyi bány ászi Kamara a’ favágók értékjeiknek személy' szerénti öszveirását ’s rovattatását, sőt a’ városi Törvényhatóság eleibe való megjelenésök is tiltván, s a’ városnak e’ részbeni panaszaira a’ magyar királyi Helytartó Tanács 1837-dik esztendei Junius 8-kán költ Intézetében a’ tárgynak rendszeres felvétele előtt minden változás ellen nyilatkozván, a város a’ porták új elrendezésétől el nem állítatván, — a tagok értékjeit úgy i mintáz országos Küldöttség által öszveirva, és a városi summáriumba beiktatva vannak, álla-* Orszúggyiil. írásai III. Kötet. 74
