1839-1840 Irományok 3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1840 / 132. ülés
281 132. Ülés Írásai. Aprilis 14. 1810. A’ KK. és RR. a’ kir. Helytartó Tanácsnak bepanaszlott intézkedését szinte sérelmesnek találván, azt O Felségének orvoslás végett feljelentik. 23. Minthogy a magyar Testórzosereg tartására rendelt tökének 1785-dik és 1786-ik években más czélokra fordított egy része 1807-től fogva hasztalan követeltetett, Soprony Vármegye íz Ország azon igazságos követelésének kielégítését és Vas Vármegyével együtt a’ TestÖrzőse•egnek tökéletes lábra állítását eszközöltetni óhajtja. Baranya Vármegye az e’ végre szükséges 'undus megajánlása eszközlésének szorgalmazását, és Borsod Vármegyével együtt ezen seregnek czélirányos ’s az Ország díszére szolgáló rendeltetésének törvény által leendő megállapítását s kívánván. E’ pontra nézve minekutánna az l836 ik Martius 28-kán az I-ső Osztály 8 ik szám alatt e' észben tett alázatos felterjesztésre mind ekkoráig kegyelmes királyi Válasz nem érkezett volia, azt a’ KK. és RR. újabban, egyszersmind annak folytában Soprony, Borsod és Arad Melyek kivánatára O Felségét arra kérik, hogy nem csak a’ magyar testŐrzosereg fentartására szoláló tőke pénzek miségét kimutató számadásokról, hanem azon seregben lévő ifjak nevelési endszeréről is az Ország Rendéit tudósítani méíióztassék. 24- Baranya és Trenchin Vármegyék előadják: hogy az 1807: 22-k törvényezikkely renlelete ellen az 1831 ik évi Május 25-kén 12820 ik szám alatt költ kormányszéki intézmény negszüntetvén, a’felhívott törvény egész Magyarország , és aüoz tartozó Részekben foganat. Da hozassék. Az 1807: 21-ik törvényezikkely világos rendeletének az 183 1 -ki Május 25-én 12820 Ík szám ilatt költ kormányszéki intézmény általi megszüntetéséből eredett, és 1836 iki Aprilis 3o-kán i 42-dik szám alatt felterjesztett nyilvános sérelemre nézve várt királyi Válasz még mindekioráig meg nem érkezvén, Ö Felsége Baranya és Threnchin Megyéknek kivánata szerént, azon lyilvánosan sérelmes intézvény megszüntetésére újabban is megkéretik. 25. 1837 ik esztendőben Pozsony Vármegyének értésére esvén, hogy az Ö Felsége Csazar nevét viselő éjszaki vasút Igazgatósága — a' fő vonaltól Pozsony városáig, egy szárnyútat píteni szándékozván, az erre szükséges engedelemért legfelsőbb Helyre folyamodott; valamint 1’ magyar kir. Helytartó Tanácsnak 1838-iki Martius 5-kén tett felírásában a’ Megye kijelenette, hogy a’vonal iránt semmi észrevétele nincsen , sőt ezen vonalnak eszközlését kérte, úgy í) Felségéhez több rendbeli felirásaiban abbeli alázatos kérését terjesztette elő ; hogy a folyatiodó Igatgatóságnak, a’ mennyiben a’szándékba vett szárny vonal, Ausztriának egy részén rolna vezetendő, erre nézve kegyelmesen engedelmet adni méltóztassék. Azonban ezen ke, ésnek mind ez ideig sikere nem lévén, Pozsony Vármegye jelenleg abban pontosítja kivánaát, hogy miután ezen vonal által, nem csak Pozsony Vármegye, hanem közvetve az egész első része a’ Monarchia fő városával, és innen Európa felsőbb részeivel is kapcsolatba jönneís e’kép a’ hazai termesztményeknek , de leginkább az éjszaki tartományokban keresett honi joroknak — Európa felsőbb vidékeire , és onnan tovább leendő szállítása annyira könnyítetlek, hogy a’ termesztmények olcsóságra nézve más nemzetekével is mérkőzhetnének, követ. ,ezöleg ezen az i836-iki 25-iK czikkely által világosan kijelelt, és így már országosan is hasziosnak elösmert vonalnak , a’ nemzeti ipar és kereskedés előmozdítására nézve üdveséges silere tagadhatatlan volna, és ezen vonal mindeddig csak a’ miatt nem létesülhetett, mivel a «ennyiben a’ Morva vizétől a* fő vonalig Austriának egy kis részén lenne vezetendő, erre nez,e az Igazgatóság a’ szükséges legfelsőbb engedelmet meg nem nyerte, ezen tekintetesnél fogva 5 Császári s Királyi Felsége az iránt kérettessék meg; hogy a' mennyiben e’ vonalnak az Au. itriai részen leendő építéséhez kegyelmes eneedelme szükséges, azt megadni, és e’ kép a’ nem. teti kereskedés előmozdítása tekintetéből alkotott 1836-iki 25-ik törvényezikkely jótékonyságát a.’ nemzettel éreztetni méltóztassék. ^ » Pozsony Vármegyének ezen pont alatt előadott kivánatát, mindazért, mivel a* kívánatban érdeklett vonaJ az t832y*6:25. törvényczikkelyben kijeleltekkel nem csak megegyezik, sőt egyenesen az ezen czikkelyben kijelelt vonalok létesítésére eszközül szolgál, mind pe* dig azért, mivel figyelmezőleg a* magyar középponti vasút biztosságának nyilatkozására, melly szerént Bécs városát Pozsony, Pest és Debreczen városokkal a’ Duna bal partján épitendő vasút által öszvekötni szándékozván, Pozsony Vármegye kivánatának tellyesedése az Ország nagyobb részének érdekében fekszik, a’KK és RR. pártolják ugyan, ’» Ő Felségének felterjeszteni óhajtják, mindazonáltal hogy a’ válallkozó társaságnak szilárdsága kitüntetésére ’s bizonyítására, hogy t. i. Pozsony Pesttel és Debreczennel valóság* gal s mielőbb öszvekapcsolni elszánt akaratja legyen, annál nagyobb alkalmatosság nyújtassék, a KK. és RR. ezt a’ biztosítást kívánják, hogy: a) A’ Pozsonytól Gänsersdorfig húzandó vonalat a’ társaság mind addig ne használhassa , míg a’ Pest-pozsonyi vonnál összekötve nem lészen, és Országgyiil. írásai III. Kötet. 71 I
