1839-1840 Irományok 3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840

1840 / 125. ülés

125. Ülés írásai. Április 6. 1840. 220 g eleibe tott, polgár társaink törvényen nem alapuló vádakkal termeltettek, és nem azon birósáp idéztettek, mellyet a Törvény kijelel, a1 törvényeseljárás elmellőztctett, s a’ bíróság a törvény­kezés formáit meg nem tartva, törvér-ybe ütköző elveket felállítva, ’s követve( bírói hatalmának törvényszabta korlátin túllépett, és éppen azért valank kéntelenek fájdalmasan panaszolva fel szólalni, hogy azon elyek, melJyeket a’ tisztelt kir. Leirat is törvényeseknek esmér, az említett sérelmes esetekben elmellőztettck, sót egyenesen megsértettek. Következik a’ 9-ik §. melly igy kezdődik „Ugyan azért is“ ’s a’ t. változtatás nélkül végig. 235-dik SZÁM ALATT. a) Izenete a’ KK. és RR-nek a’ mélt. Fő-Rendekhez a’ magyar Színház tárgyában. Egy Pesten az Ország Fő-Városában felállítandó magyar Színház, mint a’ magyar nyelv pallérozásának egyik fő eszköze, már a’ múlt Országgyűlések figyelmét és] gondoskodását] ma­gára vonta, és azon tanátskozásoknak, mcllyek e’ tárgyra nézve közbejöttek, eredménye a’ 41 törvény-czikkely lón. Idő közben az Ország Törvényhatóságai által gyűjtött szabad ajánlásokból felépült Pesten azon Színház, mellyről a’ 41 tőrvény-czikkely is, mint már akkor készülőben lévőről, emlékezik, ezt tehát, mint most már készet, és az e’tárgyra nézve rendelve volt országos Választmánynak vé­leménye szerint; a’ czélnak mostani körülményekhez képest, megfelelőt, a’ KK. és RR. országos pártolásaié venni, és országos ajánlás által, melly a’ több hasonló ajánlatok módjára a’ Törvényhatósá­gok közt felosztandó, és egyedül a’ nemesség és azok által, kik e’ nevezet alá jönnek, fizetendő lenne, megállapítani kívánják, úgy mindazonáltal, hogy az 1836-ik évi 41-ik törvényben kijelelt telek további rendelkezéséig, mellynek szükségét az idő és körülmények fogják kifejteni, eredeti czéljára megtartassák. Mivel pedig az említett Színházon az építésből eredő 39882 ft. 1522/100 rész kr. mint valósá­gos teher fekszik, a’ KK. és RR. ezen tehernek törvényes járulékival együtti lerovására, és az első felkészülések beszerzésére különösen 50,000 pengő ftok; a1 Színháznak magának megalapítá­sára pedig 400,000 , öszvesen tehát 450,000 pengő ftot ajánlanak olly feltétel alatt : hogy ezen sommából 400,000ft. alapítványi tőkének tekintetvén, abból nem egyéb, mint kamatjainak 2j3 része fordíttassék a’ Színház felsegéllésére . */a része kamatjainak pedig mindenkor a’tökéhez adat­ván a’ tőkét évről évre szaporítsák. Ezen tőkének kezelését, és a’ Színház igazgatására, hogy az czéljának megfelelőiig intéztes­­sék, a’ feliigyelést a’ KK. és RR. egy országos Választmányra kívánják bízni, és ezen orszá­gos Választmányt oda utasitandónak vélik, hogy mindenek előtt azon 50,000 p. forintból, melly a’ végre különösen ajánltatik, a’ Szinház terheit törvényes járulékival együtt fizesse ki. Az alapítvány tőkét pedig akár egészben, akár részenként, de nem alább 5 percentnél biztos helyekre költsön kiadván, a’ kamatokat rendeltetésük helyére fordítsa. A1 mi a’ Színház igazgatásának elrendelését illeti, e’ részben a’ Küldöttséget ez úttal általá­nosan megbizatni vélik, hogy azt ideiglen belátása szerint a’ Szinház művészete, előhaladásának megfelelőleg intézze el*, a’ jövő Országgyűlésére azonban annak legczélszerűbb elrendezése felől véleményt adjon. Végre a’ Küldöttségnek kötelességül tenni szükségesnek látják , hogy a’ Színházzal által veendő készületek felől a’ lelettár, úgy nem külömben a’ Színház kiadásai és bevétele felől veze­tendő oklevelekkel támogatott számadásokat a’ jövő Országgyűlésére mutassa be. A’ KK és RR. meglévén győződve, hogy a’ mélt. Fó-RR. velük együtt érzik egy állandó Magyar Színháznak a’ nemzetiség tekintetéből fontos és hathatós voltát, meg lévén győződve, hogy e’ czélra áldozni ók is hazafiui magas érzetnek tartják, mélyen tisztelvén O cs. kir. Fő- Herczegségénck a’ nemzetiség ügyében eddig is bizonyított nagy lelkű fáradozásait, semmit nem kételkednek, hogy 6 cs. kir. Fő-Hcrczegsége és a’ mélt. Fő-RR. ezen hazafiúi áldozathoz egész készséggel hozzá járulni, és a’foglalatban csatolt felírást és törvény javaslatot elfogadni,és Ő Felsége eleibe juttatni, méltóztatnak. i Orezággyül. írásai. III. Kötet. 58 *

Next

/
Thumbnails
Contents