1839-1840 Irományok 3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840

1840 / 123. ülés

194

123 Ülés írásai. Aprilis 3. 1810

azonban értékcsökkenés nélkül nem történhetnék, a’ társaságban megmaradó tagok fogják meghatározni az osztály alá tartozó értéknek árát, a’ kilépő tagnak pedig választása ran, a' tárgyat azon az áron átvenni, ’s a’ társaság többi tagjainak a’ reájok eső részt kifizetni, vagy pedig magának az ezen árból reá eső részt a’ társaság ál tál kifizettetni.

4^-dik §. Ha a’ társaság ezen ár határozást megtenni nem akarná, a’ kilépő tag a’ bíróságtól becsüsök által történendő becsüt kivánhat. Ezen a’ bíróság feliigyelése alatt történt becsűnél is a’ kilépő tagnak a’ 4§*dik §-ban érintett választása van.

50- dik §. A’ fel nem osztható tárgyakra nézve akkor is leend helye a’ becsűnek, midőn az egész társaság eloszlik, ’s a’kiegyenlítésre egyszavulag más eszközt nem határozott. A’ 48-dik j-ban körülírt választás azt illeti a’ tagok közül, a’ ki a’ becs-áron felül legtöbbet Ígért. Ha illy magasabb Ígéret nem történt, akkor a’ választási jog, azon sorban illeti a tagokat, mellyel a’ társasági szerződést aláirták.

51- dik $. Részes kilépés esetében a' könyvek, a’ levelezés és egyéb oklevelek a’ társaságot folytató tagoknál maradnak, mellyeknek kötelességében áll, a’ kilépő tagoknak kivánatára ’s költségein nekik mindig ezen oklevelek másolatait kiadni.,

52- dik $. Ha pedig a' társaság végképen eloszlik, ’s az illető felek az oklevelek gondviselete eránt meg nem egyeztek ezeknek gondviselete a’ tagokat az aláírás sora szerint illeti, ’s így tehát a’ következőhez mennek át, ha az előző törvényes ok által, miilyen a’csődület alá jutás, a’ gondviseletre alkalmatos lenni megszűnik. •—

53- dik §. Ha egyes tagnak az öszves társaság ellen keresete lenne, azt a’ társaságnak illető csődületi bírája előtt követelheti, ha pedig az összes társaság egyes tag ellen pert indít, ezt a’ tagnak illető birósága előtt tenni köteles. Illy perekben, mellyek a1 társaság és egyes tagjai közt keletkeztek, kifogásnak, és felebbvitelen ’s perújításon kivül semmi egyéb perorvoslatnak helye nincs. Hasonlóul ha a5 társasághoz nem tartozó személy az összes társaság ellen keresetet formál, a’ társaságot csődületi bírája elejébe idézendi, az összes társaság pedig minden egyes személyt, melly ellen követelése van illető birósága előtt perli meg.

III. Czikkely.

A’ részvénye Társaságokról.

54- ik $• Részvényt szerezni, ’s részvény társaságba lépni mindeniknek inegszoritás nélkül szabad.

55- ik $. A’ kik részvény társaságot akarnak alakítani, a’ váltótörvényszékhez Írásban beadni kötelesek.

a') Az alakulandó társaság czélját, ’s azon adatokat, mellyeken a’kitűzött czél elérésének lehetsége alapúi, világosan elkülönözvén a' bizonyosokat a’ valószinüektöl és bizonytalanoktól.

b) A’ szükséges tőke mennyiségének közelétő kiszámítását.

c) A’ részv ények 'számának befizetetési idejének ’s elosztás módjának elóleges feljegyzését, vagy is a' részvény tervet (actien plan) végre.

d) Az alakulandó társaság előleges alapszabályait. Ezen oklevelek letetetvén a Váltótörvényszéknél , megtekintésük mindenkinek megengedtetik.

56- dik §. Olly részvényekes, mellyek nem bizonyos névre szóllanak (an porteur) kiadni nem szabad. •

57- dik $. Az alapitók a’ már beadott elóleges alapszabályokat magok hatalmával meg nem változtathatják.

58- ik 5. A’ mint aláirás utján a’részvények elkeltek , minden alairok közgyűlésre össze hivatnak. Ezen közgyűlésben a’társaság alakítja magát, (constituirt sich) az elóleges alapszabályok felolvastatnak, a’ végképeni alapszabályok elhatároztatnak, a pénztár megnyitására kezelésére rálasztmánz rendeltetik, ha a’társaság szükségesnek tartja aláírási czímzetó (firma* führer) valasztatik, ’s a’ választmány különösen felhatalmaztatik, hogy az alapszerződést es aláírási czímet bejegyeztesse. Mind -“zek a’ jelenlévők szó tühsége által elhatároztatnak.

59- ik $. A társaságnak illy képeni alakítása előtt, az alapitok a’ részvényekre bár melly előleges befizetést semmi szín alatt nem kívánhatnak. Szinte úgy tiltva van a részvényekre kamatokat fizetni magából azon pénzmennyiségből, -mellyet a részvényesek elólegesen lefizetnek részvényeikre.

60- ik J. A’ társasági ülésnél a’ tag minden egész részvény után egy vokssal bír, tíznél azonban több voksot, bár melly légyen — részvényének szama, semmi esetre nem nyerhet.

6i*ik ff, A’ Választmány a’ gyűlésben szó töbséggel elfogadott, és a V alasztmány által aláirt társasági alapszabályokat a’ kereskedési czímmel együtt valtótörvényszéknél a váJlótörvénykönyv II. Rész 3 ik czikkelve értelmében a’ társaság nevében bejegyezteti.

>