1839-1840 Irományok 3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1840 / 123. ülés
ISO 12}. Ülés Írus»i.Aprili» 3. 1 S IO. 54. § Olly tárgyak vételénél, mellyek begüngyülés nélkül tovább nem küldethetnek, a’ beíjtingyüléjért semmi sem fizette tik, ha csak külön kikötve nincsen. 55. §. Kereskedők, gyártók, gyógyszerál ások, mesteremberek és közkereseti társaságok közt, kereskedési gyártási vagy mesterségből eredett adás vevés következésében bármilly magosan kikötött kamatok és díjak uzsorának nem tekintethetnek. 56. §. Mind ezeknél helye vagyon a’ haladéki kamatnak (Verzugszinsen) is melly abból áll, hogy a’ hitelező azon esztendőnek végétől, mellyben a’ tartozás eredett, a’ valóságos lefizetésig hat parcent kamatot követelhet adósán ha bár ez kikötve nem is volt. IV. Czikkely. A’ kereskedési jog megszűnéséről. 1 5 7. §. A* kereskedői jog megszűnik: a) A’ kereskedő halála által. b) Midőn a' kereskedő olly rendbe lép, melly a’ 2. §. értelmében a' kereskedés üzéssel meg nem fér. c) Midiin a’kereskedő csődület alá kerül. d) Midőn csalási bűnek miatt mdgfenyitetik. 58. §. Ha a* kereskedő meghalt, vagy pedig kstonai vagy eghházi rendbe lépett, a’ kereskedés, törvényes örökösei vagy megbízottja által, ba azok ezt tovább folytatni nem kivánnák, ’s ez iránt magokat a’ 4. és 5 §-ban körülírt módon bejegyeztetni nem akarnák, teljes rendbe hozandó (^tra'ziren), azaz minden függő kereskedési ügyek véghez veendők a’ nélkül, hogy újak kezdetnének, a' meg lévő árúk eladandók, ’s a’ hitelezők kielégitendők. Az Örökösök által a’ kereskedés rendbe szedésével (Stralzio) megbízott aláirási czímvezetö (Stralzio- Firmant) törvény előtt úgy tekintetik, mintha a’ kereskedő által az aláirási czím vazetésére megbizatott volna. 5g. §. Csődület esetében a’ csődületi tömegnek szabadságában áll a’ kereskedés^ vagy minden árúk eladatásáig folytatni, vagy pedig árverés utján eladni. A’ bejött pénz a' csődületi tömeghez adandó, ’s a’ hitelezőknek csak a’ tömeg gondnoka által kifizetendő. 60. §. Jelen törvény rendelete a’ magyar tengermellékre is-kiterjesztetik, ’s a’ mennyiben a’ fiumei váltó, ’s kereskedési törvényszéknél ezen törvénnyel nem ellenkező egyéb kereskedői rendszabások és szokások gyakorlatban volnának, ézek tovább is megtartatnak. 3. T ö r ué n y - C zik k e ly. A’ gyárok jogviszonyairól. 1. §. A’ ki törvény szerint kereskedést kezdhet szabadon gyárt is állíthat fel, azaz olly intézetet, mellyben ugyanazon ipar készítménynek előállításához szükséges minden részletmunkák egy fővezérlet alatt készítetnek. — 2. §. Gyárak felállítására azonban képesek azon egyházi személyek is, egyenként mint egyetemben, és azon katonai szolgálatban lévők is, kik ingatlan vagyonnal bírnak, s azon gyárt kivannak felállítani. Illy személyek azonban kötelesek egy aláírási czímvezetót kinevezni, kire a gyár vezérletét egyes részletében bizzák. 3. §. Hogyha a’ gyártó, könyveinek törvény előtt fél próbát tevő hitelességet adatni kiván, ezeket (a kereskedőkről szólló) torvényczikkely i3. §. értelmében az illető törvényhatóság által törvényesíteni, s szintúgy mint a- kereskedő rendesen vinni köteleztetik. 4- §• Ha a gyártó felesége magának követelései iránt, csődület esetére biztosítást kiván szerezni, hozományát, hitbérét, és jegyajándékát a’ kereskedőkről szólló) türvényezikkely 9 ff. rendelete szerint ugyanazon hatóságnál köteles béjegyeztetui, mellynél férje könyveit törvényesítette. 5- §• A gyártó intézetében mindennemű mesterséget (Gewerbe) uzo segéd munkásokat szabadon alkalmazhat. Ország gyűl. írásai. III. Kötet. 48 ll I
