1839-1840 Irományok 3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1840 / 123. ülés
123, Ülés Iratai. Aprilis 3-án 1840, 185 2 T örvény -Czikkely ek a’ kereskedőkről. I. Czikkely. A’ kereskedés kezdetéről. 1. §. Törvény elölt rendes hereskedőnék csak az tartatik, ki kereskedési czimét (Handlungsfirma) az alább következő szabályok szerint bejegyezteti és kereskedéséről rendes könyveket vezet. 9. §. Rendes kereskedést azonban nem nyithatnak ’s magokat mint kereskedőket bó nem jegyeztethetik: a) Azok, kik 20-dik évöktől el nem érték. b) Bár melly vallás papjai 's a’ szerzetesek. c) Valóságos szolgálatban lévő katonai személyek. d) Az alkuszdk (Sensalen) (proxenetae.) e) Kik csődület és bukás (Falliment) alá kerülvén a’ csődületi biróság Ítélete által rendes kereskedés űzésétől eltiltanak. f) Kik csalási bűnök miatt megfenyítettek. , g) A’ d), e) és f) pántok alatt előszámlált személyek feleségei. 3. §. A’ kereskedési czímnek bejegyzése történhetik vagy: a) A’ váltótörvényszéknél, vagy b) Az illető Törvényhatóságoknál. 4. §. Az a’ ki a’ váltótörvényszéknél kívánja kereskedési czimét bejegyeztetni, azt a’ váltótörvény II. részének 3. czikkelyében megállapított határozatok szerint, köteles teljesíteni, 's a* bejegyzés után olly kereskedőnek tekintetik, kinek a’ váltótörvény I. rész II. czikk. io. §. a’ saját váltókra nézve teljes mértékű váltóképességet tulajdonit. 5. §. A’ ki pedig a’ váltótörvényszéknél magát be nem jegyezteti, tartozik magát az illető Törvényhatóságnál és pedig szabad királyi városokban, és olly mezővárosokban, mellyek első biróságű hatósági rendes Tanáccsal el vannak látva, a’ városi Tanácsnál, egyéb helyeken pedig a’ Vármegyénél bejegyeztetni. 6. §. Ezen hatóságoknál a’ bejegyzés következőkép történik: Az a’ ki magát bejegyeztetni kiváuja, folyamodást nyújt be az illető Tanácshoz, vagy a’ megyei Gyűléshez, melly ben egyszersmind megnevezi a’ kereskedés azon ágát, mellyet rendesen űzni kíván, és azon czimét, melly alatt kereskedését folytatni akarja. 7. A’ Közgyűlés, vagy Tanács, ha a’ folyamodó ellen semmi ollyan kifogás nincsen, melly őtet a’ 2. §. értelmében a’ bejegyeztetéstől elzárná, Őtet mint rendes kereskedőt bejegyzi — ’s arról neki hiteles bizonyitványt ád. Ezen bizonyitvány másolata a’ Nagyméltóságu Helytartó Tanácsnak országszerte leendő kihirdetés végett fel fog küldetni, 's a’ mezővárosok tanácsai az illyen felküldést az illető megye utján eszközük. 8. §. Azon kereskedők, kik magokat csak az illető hatóságoknál jegyeztették be, a’ saját váltók kiadhatására nézve más hazai polgárok felett semmi különös kiváltsággal nem bírnak. 9. §. Ha a’ kereskedő akkor, midőn czimét illető hatóságánál a’ 6. §. értelmében bejegyeztette, házas, felesége hozományának (allatura) hitbérének (dós) és jegy ajándékának (paraphernum) mennyiségét, mindjárt a’ bejegyzés alkalmával, ha később házasodnék meg, hat hónap alatt az egybekelés után, azon hozományokra nézve pedig, mellyek a’ házasság után jöttek kezéhez azonnal ugyan azon hatóságnál, mellynél kereskedési czimét bejegyeztette, írásban két példányban bejelenteni, és bejegyeztetéséért folyamodni köteles. A’ megkeresett hatóság, a’ hozomány hitbér, és jegyajándék sommáját végzésben, mind a’ két példányra hitelesen feljegyzendi, az egyiket a’ kereskedő feleségének visszaadja, a’ másikat a’ betáblázási jegyzőkönyv mellett megtartandja. 10. §. A’kereskedő feleségének illy módon be nem jelentett követelései, csődület esetében elsőbbséggel nem birnak. ti. §. A’ lőporral, és méreggel űzött kereskedés iráni a’ fenálló rendszabások tovább is megtartatnak. Ortxággyül. írásai III. Kötet. 47
