1839-1840 Irományok 3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840

1840 / 111. ülés

111. Ülés Írásai. Mártius 18. 1810.

i :is

fognak, inindazáltal sem az említett hid előtti erősséghez tartozó véd köz vonalt (úgynevezett explanade} ki nem jeletetett, sem annak kiterjedése a1 várossal nem közöltetett, sem pedig a" kiváltság levél kiadása előtt épített házak őszr e nem írattak s meg nem becsültettek.

Innen történt, hogy azon téren, mellyre most a’ katonai kormány a hid előtti erősség védkörét kiterjeszteni kívánja, ugyan azon katonai kormánynak legkisebb ellenmondása nélkül valamint a’ helybeli polgárok és Jakósok nagyobb és jó anyagokból készült házakat, úgy a' Nagy méltóságú Kir. Kamara is Só és Harminczad hivatalt építettek , ’s noha boldog emlékezetű

II. József alatt igen közel viseltetett a’ török háború i809-ik évben pedig a’ 1‘eterváradi vár egészen védelmi állapotba tétetett, még is soha az említett házak lerontása szükségesnek nem találtatott, — továbbá a’ városnak ezen része nem csak ékesebb a’ többinél, de a' kereskedés is leginkább abban virágzik, a’ benne lévő házak pedig nevezetes mennyiségű kölcsön felvett pénznek szolgálnak biztosításul, és a’ köz adó terhének is nem csekély részét viselik.

A’ már érdeklett véd vonali tér miatt, ezen város és a’ hadi kormány között fenforgó villongások lecsillapitására nézve, már 181 3* azután pedig 1821. években kamarai és katonai vegyes B.ztosság munkálódott, melly is a’ híd előtti erőséghez tartozó védvonalnak a’ város felé 2oO ölnyire leendő kiterjesztésére nézve a’ hadi Kormány javallatát elfogadván, azon kérdést, valljon az ezen téren épült házakat lerontani szükséges e? elhatározás végett ü Felsége eleibe olly megjegyzéssel terjesztette, hogy a’ lerontás szükségének esetében az igazság megkivánná, mi sze rént a’ kérdéses házak becs ára ileto tulajdonosaiknak vissza pótoltassák.

Azonban felette súlyos, a‘ természeti igazsággal, és a’ tulajdonosi jussal öszveütközo a’ fentebb érinteti Biztosságnak abbeli rendelése, mi szerént ez a’ védvonal körében minden további épitést azonnal, öszverontás fenyítéke alatt megtiltott, sőt a’ biztosságnak ezen kiküldetési kórén túl ható rendelését a’ Főméltóságu magyar királyi Helytartó Tanács is 1822. Dec. lo-ról 30070. szám alatt költ intéző levelénél fogva azon ideig, míg erre nézve illető kir. határozat nem érkezend, időlegi szabályul rendelte.

Utóbb 1823. évben a’ védvonal tévén lévő több házak leégvén, ámbár ezen leégett házak 1748. év után építtettek, és a’ hid előtti erőség szomszédságában esnek, mindazonáltal az 172.5/7 évben öszveült Ország Rendei kívánaténak folytában ugyan azon házaknak nem csak a’ tiiz előtti minőségük szerént, hanem a’ mint n' tulajdonosok szüksége megkivánná, és a‘ tartós anyagokból leendő felépítése — egyedül háború alkalmával netalán történendő ledöntésük esetére a’ költség pótlásnak megtagadása mellett megengedtetett:— melly engedelem következtében az emlitett védvonalnak a híd előtti erőséghöz legközelebb eső részén, valóban igen derék és erősen épült házak fel is állottak, és mégis noha az erőség közelébben fekvő házak ellen semmi akadályok nem keletkeztek, a’ hadi kormány a’ hadi Kormány a hid előtti erőségtől távolabb eső, következésképen azt éppen nem veszedelmeztető házakra nézve törvény elleni, gyakran egymással Ö5Zveütközo, és a’panaszkodó városhoz erőhatalomi fenyegetodzések között is bocsáttatni szokott határozataiban a’ fentebbi vegyes Biztossághoz határozásainak továbbá is leendő fentartását sőrgeti. j '

Ezen általános előadásnak valóságát számos egyes esetek bizonyítják, jelesül Sztojadinovics Euthin , Pánian István, Cserklesz Antal, Marinkovits Constantin, és Polit János engedelmet nyertek, mi szerént a’ hid alatti erőség közelébben lévő házaikat, mellyek i823. évben le égtek, erős épület szerekből, még pedig a’ két elsők egy emeletre felépíthessék; ellenben másoknak, midőn az erősségtől sokkal távolabb fekvő házaikban némelly kisebb, bár elkerülhetetlenül szükséges épületeket mint ólat, fészert, kerítést, vizvezető csatornákatt’s a’ t. építeni akarnak, efféle építés vagy éppen nem, vagy csak fából engedtetik meg, — sőt az elavult s megromlott épületek kiigazítása is megtiltatik, vagy legalább számtalan nehézségek által gátoltatik. így legközelebb Pádey Díván Györgynek udvarát fallal bekeríteni, és téglákból uj istállót építeni a’ fő hadi mérnök igazgatóság folyó év 3045. szám alatt megtiltotta; — továbbá 1837. észt. Aug. 23. 3205. szára alatt Matusevits Józsefnek istállót sár-téglából építeni megengedő; ‘ellenben f. e. Aug.

26. előbbeni szomszédjának Markovits Józsefnek szobát és konyhát sár-téglából megtiltván, csak fából engedé építeni, — Szekulits Misztának f. e. Május 5-én 1705. szám alatt fészer és istálló építését egy általában megtiltotta , ugyan akkor Veinherger Józsefnek faoszlopos raktárt építeni engedvén, — Simíts Jánostól f. e. Julius 6-án i486, szám alatt hasonló oszlopokkal ellátandó fészer épithetését megtagadta, — végre Petrovits Jánosnak mind a’ mellett, hogy a’ két falat lerontott házában némelly kisebb változtatásokat, é9 egy sár-téglából épült falnak megújítását csak fából engedte tenni.

Végre súlyos sérelemnek tartván az előadó város azt is, hogy a* véd vonali téren lévő házaknak lakósai valahányszor bár melly csekély építéseket vagy igazításokat tenni szándékoznak, előbb a’ városi Tanács által a’ hadi Kormányhoz folyamodni kénszerítetnek, kérelmeik önkényesen határoztatnak el, a’ panaszló város e’ részbeni sérelmeit következendokben kéri orvosoltatni: