1839-1840 Irományok 3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1840 / 111. ülés
III. L/es írásai. Martius 18- 1S40. 133 lenné válhaúk, de kiviláglik továbbá a* i«, hogy az 1822: esztendőben munkálódott Biztosságnak felsőbb helyen is helybe hagyott javaslata, a’ Főhadi Tanáts, és hadi mérnökségnek közben jötte miatt nem vétetett foganatba, sőt hogy a' főhadi mérnökség által javaslót! áltálmetszések sem tétettek meg, hogy az eddig folytatott értekezések utján ezen olly sürgetéseket kívánó tárgyra nézve 18 esztendők elfo’yása alatt semmi tettleges lépés nem történt. Ne hogy illy veszélyes körülmények között némelly, nem is magát a’ dolog érdemét tárgrazó fenakadások miatt a* szükséges munkálatok továbbá is hasonló halasztást szenvedjenek, Császári Királyi Felségedet kérjük, hogy a’ tárgyra nézve, egy országos Biztosság kiküldésében megegyezni kegyelmesen méltóztassék, melly minden akadályok elhárítására, és a' két illető Törvényhatóságok közötti érdekek elintézésére teljesen felhatalmaztatván, a’ szükséges által metszéseket azoknak erejével nyomban végre is hajthassa, és a’ végzendőkről, az Ország, gyűlésének tudósítást tegyen , az e’ végből alkotandó törvenyezikkelyt jóvá hagyás végett Császári Királyi Felségednek alázatossan ide mellékelve felterjesztvén. Kik egyéberánt ’s a’ t. 2. A,’ törvénykezési renddel meg nem egyezhetőnek tartván Veszprém Vármegye Karai és Rendel azon rendszert, melly szerént a’ törvényszéki vizsgálaton által ment számadások, nem a’ Főméltóságú Curiára, hanem a’Nagyméltóságú Magyar Királyi Helytartó Tanátshoz terjesztetnek fel, mellynek általuk különben teljes tiszteletben tartott tagjai bírói eskü által sincsenek kötelezve: ezen hiánynak orvoslását szükségesnek tartván, kivánják: hogy jövendőre, a’ százados perek, mellyek valóságos néletek tárgyai szoktak lenni, úgymint más egyéb polgári kérdések, sótt a’mennyiben azon pereknél, az életnél is drágább becsület, 's néha büntető perekre is kiható kérdések is forognak fen , sok más tárgyaknál nagyobb fontosságnak szoktak lenni, nem a’ Nagyméltóságú Magyar Királyi Helytartó Tanáts, hanem a’ Főméltóságú királyi Curia megvizsgálása, és Ítélete alá tartozzanak. A’ a-ikra nézve, a’ számadási sommás perek különben is szokott fellyebb vitel útján a’ királyi Curia eleibe terjesztetvén, mi azon számadásokat illeti, mellyek a’ Törvényhatóságok által rövid úton szoktak vizsgáltatni, ezekre nézve a’ Karok és Rendek Veszprém Vármegyének kívánatét el nem fogadják, következőleg ezen előterjesztést a’ sérelmek, és kivánatok sorából kibagyandónak vélik. 3. Veszprém Vármegye, mint országos sérelmet előterjeszti, mikepen1 Kaufman Izsák, Pápai lakos, az illető úriszék előtt ugyan oda való lakos Prenner Ferencz ellen adóssági pert indítván, az alperes mind az úriszék , mind a' vármegyei Törvényszék öszve hangzó ítéletei által a’ tisztitó hitnek általa leendő letevése mellett a’ felperesi keresetnek terhe alól feloldoztatolt: znelly ítéleteket az alperesfél fellyebb vivén, az néki a’ pernek természete szerint az alperes részére megítélt hit letétel előtt megengedtetett. A’ felperes azonban a’ helyett, hogy a’ fellyebbviteli jussával élt volna, ezen ügyet az első bíróság eiőst folytatólagosan ismét maga önkényt elővette, ‘s e’ képen a’ törvényes rendtől való elhatározással magát ennek jótékonyságától is megfosztotta, ezzel pedig meg nem elégedvén, azon törvényes útra tartozó hit megítélési kérdést ettől elvonván, a’ Főméltóságú udvari magyar Cancelláriáboz azon kéréssel folyamodott, hogy vagy a’lefolyt perben hozott Ítélettől ő feloldoztassék, és új tanú vallásnak meghitelesítése megrendeltessék, vagy pedig perében hozott Ítéleteknek, a’ fensőbb Itéloszékek eleibe} minek előtte az alperes tisztitó hitét letenné, leendő fellyebbvitele nékie megengedtessék, holott pedig ő, a’ törvénynek ezen jótékonyságától, a’ feljebbvitelnek annak idejében történt elmúlasztásával, magát megfosztotta. Melly folyamodás következésében, a’ Főméltóságú udvari magyar Cancellaria, múlt i836*ik esztendei Mártius 24-én 3"%S6-ik számok alatt költ kegy. Decretumában, a’ Megyének tudtára adni méltóztatik, hogy mivel a’ kérdésben lévő perben, a’ tisztító hit letétele iránt hozott Ítéletek után a’ felperes által beiktatott tanú vallások annál nagyobb tekintetet érdemlenének, mivel azon esetre, ha azon tanúk vallásaikat illető bíróság előtt meghitelesitenék, méltán lehetne tartani attól, hogy az alperes magát hamis esküvés vétkével fogná telhelni, ugyan azért az illető úriszék, és törvényszék által hozatott, és tisztító hitet megengedő Ítéletek, mind pedig azon ítéletet, mellyet az első bíróság némelly uj irományoknak, a’ felperes által a’ perhez történt kapcsolása után hozattatott, erőnélkül valónak kijelenteni, és a’ folyamadónak megengedi, hogy követelését az általa, a’ hozott Ítéletek után előmutatott irományoknál fogva folytathassa, melly kegyelmes Decretum foglalatját, mind a' hazai törvényekkel, és törvénykezési rendszerrel ellenkezésbe vevőt, Veszprém Vármegye Karai és Rendei úgy tekintvén, ’s ezen nézeteiket alázatos Felírásaikban Ö Felsége kegyelmes színe eleibe felterjesztvén, erre ismét ugyan i836-ik esztendőben September 22-én ,2384/í044-ik számok alatt azon Válasz érkezett, hogy a’ fentebb előre bocsátott határozatól elállani nem lehet, melly sérelemnek felterjesztéset \ eszprém \ ármegye méltán kívánja. A’ sérelmek 2 ik kötete 61-ik lapján 20l-ik szám alatt. Az 172g: .~o ik törvényezikkely 6 ik szakasza világosan azt rendeli, hogy az olly perlekedő fél, melly a' másik félnek oda Ítélt hit létéit nem ellenzi, az illy ítélettel megelé- Országgyiíl. írásai. III. Kötet. 34
