1839-1840 Irományok 3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1840 / 109. ülés
109. Ütés írásai. Martins IG. 1810. 119 ralira, He a’ végrendelet nélkül hátrahagyott szerzeményekre nézve is egyszerre, ’s minden alapos ok nélkül törültetnek-el a' III-dik Rész 3o-dik czimje által fentartatni rendelt üdvös helybeli szokások; a’ főldmivelö népnek, efféle változásokhoz egyszerre nehezen szokható osztályzatában, olly váratlan hatás okozhatna, melly a’ törvény által feutartott előbbi szokás erejénél fogva békés lakjaikban maradt jobbágyoknak azokbóli kiköltözéseket 's kétes helyzeteket mé«gyakrabban következtetne. Ragaszkodva ennél fogva ezekhez, ’s a‘ már előbbi válaszukban is előadott okaikhoz a’ ^Méltőságos Főrendek, szives bizodalommal szóllítják fel a’ Karokat és Rendeket, hogy a' jobbágyoknak ősi javaikra nézve már elfogadott intézkedéseken megnyugodni, 's a’ Ill-ik Rész 29. és 3o ik czimjeinek e’ részbeni szabályait a’ végrendelet nélkül maradt szerzeményekre nézve megtartani szíveskedjenek. A’ 7-1’k 8-ik és 9-ik szakaszokra módosítva tett szerkezetét a’ Tekintetes Karoknak és Rendeknek elfogadják a’ Méltóságos Főrendek i\ A' lí-ik 's illetőleg 16-ik szakaszokra: A’ Tekintetes Karok és Rendek észrevételeinek egybe vetése után is, abban látják megszorítva a 14 ik szakaszra nezve a’ földesúri örökösödhetést a’ Méltóságos Főrendek: hogy ha a’ 16-ik szakasz tartalma szerint akkor, midőn a’ jobbágynak tökélletesen magva szakad, a' fenmaradt telken lévő épületek és javítások becs szarint megfizetendő árában örökösödik a' földesúr, ’s azon úrbéri teleknek haszonvételét más alkalmatos jobbágynak adhatja által; ngyan ezen törvényes, ’s illy nemű és módú örökösödés mi okon nem terjesztethetik ki a’ földesúrra a’ 14-ik szakaszban az által is; hogy az úrbéri teleknek hahaszonvételét a' földesúr szintúgy, mint a’ 16-iU szakaszban emlittetik, más alkalmatos jobbágynak adhassa ki ; — mi a‘ földesúri nagy részben korlátolt viszonyok között annál inkább ’s méltán kivántatbatik ; mivel egy részről a' földesúrnak olly alkalom nyújtása, mellyben hiv és engedelmes jobbágyait az úrbéri üresen maradt telek áltál adásával jutalmaztathassa, minél többször óhajtható — más részről pedig, ezen 14-ik szakasz eddigi szerkezetének megmaradása esetében, az oldalaslagi örökösödésnek eddig fenállott törvényes szabálya ’s vezér-elve is elenyészhető. A’ 17-ik szakaszra : Nem vették azt soha kétségbe a’ Méltóságos Főrendek: hogy az I-so Rész 110-dik czimje törvényes szabályt rendelt a' női hozománynak, nem csak a’ férj kezeihez lett jutása, de egyssersmind a’ férji javakbani beruháztatásának kibizonyitása iránt,— alapos elvét ennek abban találván, hogy a’ hozománynak efféle beruháztatása a’ nemeseknél, a’ könnyen szerezhető ’s biztosan fentartbató oklevelek által, mind eszközölhető, mind szükséges is, — annál fogva: mivel a’ nemesi nők hozományaikat, igen gyakran előfordulható alkalmakkal elkölthették, vagy közösen megemészthették a’ nélkül, hogy férjeiknek javait az által gyarapították volna. Ezt azonban .éppen más alakban látják a’ Méltóságos Főrendek a’jobbágyokra nézve, kik által az illy oklevelek nem olly könnyen szerezhetők , ’s több évekig mindig biztosan meg sem is tarthatók, — kiknél továbbá a' közkereset természete is különböző lévén, ezeknek feleségeikről fel sem tétethető, ha csak ellenkező nem bizonyittatik , hogy azt, mit a’ házhoz vittek, férjeikkel közösen szerzett javakban nem ruházták volna be. — Mihez képest, valamint ez, a’szabad Királyi Városok polgáraival, a’ tárnoki szabályok, gyakorolva hozott ítéletek, és több mint százados szokás szerint ekképen divatozik, — úgy azt a’ jobbágyokra nézve is< — ne hogy a' sok esetekben lehetetlenné vált beruháztatási próbák hiánya miatt, gyakran legigazságosabb követeléseiktől elzárattassanak, az előadott mód szerint megállapíttatni, ’s a’ 17-ilc szakasznak szerkezetét ehhez alkalmaztatni kívánják, mellyek iránt előadott észrevételeiknek elfogadására a’ Tekintetes Karokat és Rendeket birodalmasan felszóllitják. 167 dik SZÁM ALATT. Negyedik Válasza a’ Mélt. Fő RR-nek az országgyűlési költségek eránt. <*• kir. Fo-Uerczegségének és a’ mélt. Fő-Rendeknek előbbi Izeneteikben már bővebben kifejtett czelzatuk soha sem lévén oda irányozva; hogy a’ fenforgó teher felosztása tekintetéből országosán bizonyos kulcs dolgoztassék ki; hanem csupán az lévén szándékuk: hogy a’ felosztásna e vei, tudniillik az: hogy ki, és mitől tartozzon fizetni? az országos Rendek által lehető szabatossággal mondassék ki a’ törvényben, — azon erősségeknek alapos voltát, melly érintet nézetük ellen az ezen esetben szükségesnek állított összeírás és felmérés tetemes költségeiből meri*, , jelenleg sem ismérhetik el: mert valamint a’ Megyék illy előmunkálatok nélkül képesek a’ e osztás elveit önkörükben megállapítani, éppen olly módon volna azoknak az elébbi segedelmek példái szerint országos elhatározása is lehetséges. 30 *
