1839-1840 Irományok 3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1840 / 92. ülés
107 101. / Ués írásai. Martius 10. i 810 alkalmazhatnak, hol a’ zsellérek szellőket és gyümölcsöket bírván, a’ törkölynek, borseprőnek, s egyéb földi termékeknek kifózhetéséhez jutottak, mellyeknek gyakorlatában valamint ezek nem háborítathatnak ; úgy viszont más ollyatén zsellérek, kik ezen pálinkafőzésnek gyakorlatában nem voltak, abban az úrbéri telket mivelő jobbágyoknak lényeges korlátozása nélkül nem jöhetnek bé ; szabadságukban maradván küldőmben ezeknek is, hogy törkölyöket és seprejöhet a" helybeli más telkes jobbágyoknak kazánokban kifőzhessék. Egyébiránt a- pálinkafőzési engedménynek érdekesebb befolyású voltához képest a' Méltóságos Főrendek előtt is nem a' földesúri jogoknak fentartása , hanem inkább az forof méltán fen, hogy ezen engedményt áldozat a’ földmivelő nép azon osztályára hasson jótékony ereje által, melly a’ többféle terheknek viselésével járó úrbéri telkeket mivrli, — 's minthogy erre nézve az Országnak több terméketlenebb részeiben a’ tapasztalás gyakran szomorúan igazolja , hogy mibelyest az urbér telkek felvételére ’s mivelésére szolgáló ösztön gvengíttetik, magok a’ telkek is elhagyattatnak, ’s a telkes jobbágyok zsellér helyekre mennek által, a'Tekintetes Karok és Rendek továbbá is szives bizodalommal felszóllítatnak : hogy tekintvén most, és azelőtt felhozott alapos okaikat a’ Méltóságos Főrendeknek, különösen pedig a’ pálinkafőzés engedményének további kiterjesztése által az úrbéri telkeknek becsükben és értékükbeni csökkenését, több helyeken pedig azoknak nagyobb számmal következhető elpusztulását— és azon többféle veszélyeket, mellyek e' részben nem a’ kifőzött pálinkának nagyobb mennyisége, hanem a’ zselléri csekélyebb házaknak nagyobb mennyisége, a’ pálinka főzésre alkalmatlan helyzete, ’s az Hobbi főrendi válaszokban kifejtett módok által okoztatnak, a' Méltóságos Főrendeknek előadott nézeteit, s javaslatát elfogadni szíveskedjenek. Az 5-dik szakaszra: Hivatkornak a’ Méltóságos Főrendek is többször és kimerítve előadott okaikra az eránt, hogy a’ sóárulás, és sóvali kereskedés, minden megszoritás nélkül akárkikinek korlátlanul meg nem engedtethetik ; ’s midőn e' részben a’ Tekintetes Karok és Rendek magok is elösmérik az illő felvigyázásnak szükségét; ugyan akkor a’ Méltóságos Főrendek által több oldalról felvett nézeteiknek és különösen arra is kiterjedő észrevételeiknek, hogy a’ só árulbatásának korlátlan megengedése által a’ legyszorosabb őrség és vigyázat sikeretlennó válik,— igazolására is méltán vezettethetnek. Hivatkozhatnak pedig a’ Méltóságos Főrendek különösen most is azt lS36; 4-dik törvényczikkelynek alkotása után as i8n-diki országos Iratokra: mert noha ezen újabb törvény kénsieritő kötelességet szabott ki a’ földesuraknak az iránt, hogy jobbágyaiktól a’ bolt kinyithatását az elhatározott taksák mellett boltokat nyittatni, mellyekben hogy minden felsőbb engedelem nélkül 's korlátlanul áruitatott volna a' többi ott említett árúszereknek egyikéhez sem tartozó só, annál kevésbé vétethetik kétségbe, mivel a’ sónak, mint királyi jövedelemnek tárgyában alkotott számosabb törvények, valamint most, úgy akkor is, tellyes erejükben fenállottak. Mellyek továbbá is az úrbéri viszonyok elhatározása közben, minden eddig divatozott törvényes szokásokkal és váltságokkal együtt mellékesen eldönthetők nem lévén, külömben pedig ezek fenállása mellett az 1836-lvi 7-dik úrbéri törvényczikkelynek a’ Tekintetes Karok és Rendek által felhívott szakasza is, melly a’ további szolgálatok, taksáltatások, és kizárások nemeinek megszüntetését tárgya-za, ide nem alkalmaztathatván; a' Méltóságos Főrendek, több rendbeli alapos ’s meg nem czáfolt okaikhoz ragaszkodva, az úrbéri viszonyok alá külömben sem tartozó tárgyát a’ só árulásának, a’ most javaslott törvényczikkelyi szakaszból kihagyattatni kívánják. Al 10-dik s most már 11 -dik szakaszra: Kifejtették eléggé a’Méltóságos Főrendek a’községek Jegyzőinek a’ szerződési idő lefolyta előtt szolgalatjaikból miképen , és egyszersmind azon esetben, ha más hivatalt is viselnének, ki által lehető elbocsáttatásuk iránt, az i836-dik évi 9-dik torvényczikkely i-ső szakaszából és a’ fenálló gyakorlatból merített nézeteiket, — s mivel azon eset, hogy a’ jegyzői es kántori vagy tanítói hivatalok ugyanazon egy személyben egyesüljenek, csak oily helyeken, hol ezt a’ lakosok tehetetlensége kénszerítve kívánja, fordul elő; az pedig, a’ mit a’ Tekintetes Karok és Rendek utóbbi Izenetek szerint abban hoznak fel, hogy valaki kántori szolgálatára nézve a’ községnek tetszhetik ugyan, de jegyzőnek alkalmatlan volta miatt meg nem szenvedtethetik, megfordítva is állhatna; ’s illy esetben a’ jegyzői akár a’ kántori minéműségre felügyelő hatóságtól azt, hogy az efféle jegyzőknek és egyszersmind kántoroknak vagy tanítóknak befogadására és elbocsátására befolyással ne légyen, az előadott körülmények között meg nem tagadtatbatna, — ’s végre az is; hogy jövendőre az egyházi Rend iránt a’ nép nevelése tárgyában mi fog a’ törvényhozás által rendeltetni, de addig is mellőzhetetlenül kívánt intézkedést nem gátolhatná; a Méltóságos Főrendek, a’ törvényes egyenesség és osztó igazság fogalmával mindenekben egyező nézeteikhez továbbá is ragaszkodnak. A’ 15-dik s most már 14-dik szakaszra: A’ Tekintetes Karoknak és Rendeknek szerkezetében megnyugosznak a’ Méltóságos Főrendek ; nem mellőzhetvén el a’ mellett annak kijelentését, hogy ezen szóbeli kifejezést „nemtelen“ más értelemben venni távol vala szándék jóktól , ^ 27 * § V
