1839-1840 Irományok 3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1840 / 92. ülés
100 92. Vies ír ásni. Februarius 24. 1840. 2. §. A’ ritkán tapasztalt szükség esetei biztosakkal; megelőzhetők lévén azzal, ha külföldre kivitel és az ároknak akkénti nevekedése a1 munkának illő jutalmát biztosítanák, és olly módon az ipar és termesztés mennyisége is neveltetnék; a’gabonának kivitele általánosan inegengedtetik, és a’ vitelnek bár minémű megszorítása eltöröltetik. A 10. 11. 12-ik pontra nem lévén észrevétel. A 13-ik pontra nézve, a’KK. és RR. úgy lévén meggyőződve: bogy a’ törvényhozásnak jusa , és egyszersmind szent kötelessége nem csak a’ haza közjavát előmozdító ’s a1 körülmények szülte köz szükségnek megfelelő czélszerű törvényeket alkotni; de egyszersind arra is figyelmezni, hogy a’ fenálló törvényeknek helyes értelme félre ne értessék, vagy magyaráztassék, hogy ha pediglen azoknak bár minémű sértése panaszkép eleibe terjesztetik, azt az lG39-ik évi l-ő és 1723 : 7-ik czik. értelmében orvoslás végett 0 Felsége eleibe terjeszteni, ezen jogának és kötelességének azonban természetesen megfelel abbeli jussa is, hogy a’ törvényeknek bár mi részbeni végrehajtása módjába, és a’törvényes bíróságoknak, úgy Kormányszékeknek eljárásába, az illető irományoknak előkivánásával is magának közelebbi belátást szerezzen: nem lehetvén e’ részben az öszves törvényhozásnak kevesebb jusa 5s hatalma, mint magának a’ Fejedelemnek ’s fő Kormányszékeinek, e szerint tehát a küldöttség! vélemény az alkotmányos törvényhozás módjával, és elveivel megegyeztethető nem lévén, figyelmezvén az utolsó három években halmozva egymást követte azon szomorú esetekre, és éppen a’ személyes szabadságot védő törvényeknek több részbeni súlyos sértésére is, mellyek eránt kívánataikat a’ szóllás szabadsága és azzal kapcsolatban lévő tárgyak érdemében költ Izenetiikben kimerítőlegebben közlöttek, hazafiúi kötelességüket vélnék elmulasztani, ha Pest Vármegyének ezen pont alatt előterjesztett sérelmét hivatkozólag Bód János clfogattása tárgyában 1836-ik évi Mart. 30-kán tett alázatos Felírás tartalmát is egész kiterjedésében nem pártolnák A" 14. 15 és 16-ik pontokra nincs észrevétel. 1 7-ik pontra nem terjeszkednek ki ugyan e’helyen a' KK. annak részletes fejtegetésére, hogy a’ Heves Vármegyei kérdéses Tisztújítás alkalmával történteknek állított kihágások miből állottak í bonnet származtak, s miért vonattak csak az egyik részről személyek, nem pedig egyszersmind azok is, vád, nyomozás és megítélés alá, kik a’ bajt és zavart hibás rendelkezéseikkel okozhatták.'* a mennyiben azonban minden esetre bizonyos, hogy miután a’ törvénykezési fenálló törvényes rendszernek szabályai szerint a’ vádlott nemes személyek ellen indítani szokott büntető pereknek első folyamodási rendes bíróságaik, a’ Megyéknek Törvényszékeik, ’s ezeknek hatóságok, a’ vádlottakra, nem csak lakásuk, hanem állított vétségük elkövetésének helyek tekintetéből is egyiránt kiterjeszthető, miután továbbá az 1790/1: 56. törvényezikkely nyilván azt rendeli, hogy még az ott kijelelt két legsúlyosabb vétkekbe keveredett személyek ellen indítandó perek is azí Ország rendes itélőszékeitől el ne vonattassanak, az 1790/1 : 12-ik törvényezikkely pedig arról biztosítja a’ nemzetet, hogy az ítélőszékeknek törvény által megállapítva lévő alakja is Királyi hatalommal megváltoztatni nem fog, a’ Bíróságok tisztükben az Ország fenálló törvényei, és bévett szokásai szerint járnak el, — kétségtelenül bizonyos az is, bogy midőn a5 kérdéses vádlottak megítélésére az Elnöknek és bírói tagoknak felsőbb parancsolat melletti kinevezésükkel különös itélőszék lett öszveszerkeztetve: ezen intézkedés nem csak hogy törvényen nem alapúi, hanem azzal, még a‘ felhívott törvények rendeletének is sérelem okoztatott Mind ezeknél, mind pedig annálfogva tehát, mert semmi törvényen, és semmi törvényes gyakorlati szokáson nem alapúi az ’is, hogy a’ Megyék köz Ügyészeik felperességük alatt büntető perekbe fogott alperes felek a törvényszéki tagok napi dijaikban , ’s egyéb per költségekben elmarasztalva— azokat viselni tartozzanak; különben pedig már vagy csak annálfogva is, hogy az eljárás módja törvényes nem volt, azon eljárás módjából származott per költségek is törvényesek, és az alperes felekre háríthatok nem lehetnek — a’ KK. és RR. Heves Vármegye panaszának mind két ágait méltó és siető orvoslást kívánó sérelmek gyanánt felterjesztendóknek találják. A 18. 19. 20. 21. 22. 23-ik pontokra nézve egyéb észrevétel nem fordul elő, minthogy a 22-dik pont alatt Neszlény helységnek neve helyesebben Nitinjnek legyen kiigazítandó A 24. pont alatt miután Gömür Vármegye által előterjesztett panaszos esetek a honi töményekkel egy átalán meg nem egyeztethetők és sérelmesek lennének: a KK. és RR. Gömür \ármeeye kivánatát egész kiterjedésében pártolni, és a’ sérelmet orvoslás végett a’ panaszolkodó Megye által beadott szerkezet szerint felterjeszteni kívánják. A 25. pont alatt Bars Vármegyének sérelméről, minekutánna e részben újabb panaszok hozattalak volna fel, a KK. és RR. nézeteiket külön Izenetben fogják közleni. A 26. 27. 28. 29. 30. 31 -ik pontokra nézve egyéb észrevétel nem fordul elő, minthogy' a 29. pont alatt minekutánna nem Po'sony Vmgye, hanem azon nevezetű varos foglalta 'ulna el ns. Vachtler Bernárdnak mázsáját, a’ szerkezet első sorában a’szükséges igazítás e’ szerint megteendő. A’ Ill-ik osztályra: Horvát, Dalmát és Tót országok közönséges és egyes sérelmei, és kívánataira nézve, a KK. és RR. átalánosan azon észrevételt teszik: hogyr minekutánna O Felségének folyó esztendő November 5-kén kiadott k. k. Válasza folytában minden némú Felírások már
