1839-1840 Irományok 3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840

1840 / 87. ülés

87. Cita írásai Február iut IS. 1840. r nak, — világosan azt tanítják: hogy azokat a’Vallás hímnek tartja, ’s ekképen a’ Vallás szent nevében bűnnek bélyegét nyomják a’ polgári törvények rendeletére. — Azon férjfiak teszik ezt, kik magos állásuknál fogva is kötelesek volnának a’ polgári törvénynek buzgó ’s hatalmas űr­jei lenni — veszélyes példát adnak ők, midőn a’ törvényt meg nem tartják ’s annak értelmét önkényesen magyarázzák; sőt fényes hivataluknak nagy hatású béfolyásával törekednek a’ pol­gári törvények rendeletét a’ Vallás parancsolatival egyenes ellenkezésbe hozni, ’s ezen példa, s ezen oktatások a5 Törvénynek iránti tiszteletet erősen megrázkódtatják. — A’ polgárok lelki nyugalmát is tetemesen megzavarják ezen Körlevelek: a' kétkedésnek aggodalomnak, sót gyülölségnek magvait szórják el közöltök; csökkenik a’ tiszta vallásosságot, *s ez által a' népnek erkölcsiségét veszélyeztetik. — A’ közelébb lefolyt félszázad alatt sok ezer vegyes házasság köttetett: mert a’törvény megengedte, sót pártolta azokat, meg valának tehát győződve a’ hon polgári, hogy a’mit a’ tör vény pártol, a’ mit a’ Romai - catholica Val­las fo papjai magok is mega'dottak — dispensatiokkal ’s egyházi hozzájárulással elősegítettek, az biin nem lehet; — ’s ime most az említett fö Pásztorok bűn gyanánt kárhoztatják a’ ve­gyes házasságokat! ’s mind azon egyházi férjfiak felett, kik Reversalis nélkül eddig a' vegyes házasságokat megáldották, — ön társaik felett, kik velők egy értelemben nem voltak, — ’s az egész magyar Annyaszentegy ház felett, mellyet visszaéléssel > adóinak, szeretet ’s kímé­lés nélkül törik el a’ kárhoztatás pálezájat! — Azon buzgóbbak, kiknek e’ tanítás sziveikbe szált, elborzadnak attól, hogy éltóknek azon szakaszát, mellyet boldognak’s ártatlannak vél­tek, bűnben töltöttékel; iszonyodva tekintenek házas társukra, kivel eddig az élet gondjait ’s örömeit híven osztva nyugalomban, szeretetben éltek, 's ártatlan gyermekeit bűn magzati­nak, bűn tanúinak fogják nézni; átkozni fogják a’törvényt, mellynek pártolásán indultak , ’s átkozzák azon egyházi férjfiút, ki házasságukat megáldotta, — ’s miután a’ természet leg­szentebb kötelei szétszakadtak', — miután a’ szeretet ’s a’ törvények iránti tisztelet kebleikben elfojtatott, a’ bűnnek nyomasztó érzetével lesznek kénytelenek a’ vélt bűnt folytatni: mert at­tól visszalépniük, ’s a’ házassági öszveköttetést felbontaniok olly könnyen nem lehet.'—Azok ellenben, kik e’ tanítás valóságán kételkednek, idegenkedni fognak azon Egyháztól, melly ma már bűn gyanánt kárhoztatja, mit ezelőtt félszázadon keresztül megengedett, sott hozzájá­rul asaval előmozdított; idegenkedni fognak azon fó paptól, ki a’ törvények szentségét a’val­lás nevében Iealacsonyi’ja; — ’s lesznek, kik e’ miatt kételkedni fognak a’ Vallás egyéb ta­nításainak igazságán is. — Ezen kétkedés, ezen idegenkedés terjeszti a’ vallástalanságot; el­tépi azon szelíd köteleket, mellyekkel a’ Vallás a’ törvényhez és erkölcsiségéhez köti a’ népet, s megfosztja a’ köz állományt, a’ törvények szentségének litkos, de legbiztosabb Őrjétol, a’ szívben gyökerezett tiszta vallásosságnak ’s lelkiesméretnek intő szavától. — Tisztelik a’ Karok és Rendek mindenkinek lelki meggyőződését — nem akarják ezt a’ fel­hozott esetnél vizsgáltatni: mert arra csak a’Mindenhatónak bírálata terjed ki, de polgári tár­saságban köteles minden ki a’ polgári törvények szentségét tisztelni , ’s az engedelmességet azoktól megtagadni, vagya’ törvénynek új és önkényes magyarázatot adni senkinek nem sza­bad.— A’ki hivatalának törvényszabta kötelességeit ön lelki meggyőződéseivel egyeztetni nem tudja, lépjen le arról, de hivatalának hatalmát a’törvény sérelmére, ’s a’ törvények iránti tisz­telet csonkítására nem használhatja, — ’s ha ezt cselekedne , a’ köz állománynak kötelessége ótet a’ törvény korláti közé utasítani. — Bármi légyen is tehát az említett fő Pásztoroknak lelki - meggyőződések, hivatalos állásukban nem vala nekik polgárilag szabad olly körlevelet, ’s egyházi Rendeleteket kibocsátani, míg a’törvénnyel, ’s annak eddig kétségbe sem vett ér­telmével ellenkeznek, — a’ Királyi hatalomnak Placetumi jusát sértik, 's a’ polgárok lelki nyugodalmát háborgatják. — Nem akarnak a’ Karok és Rendek e’ súlyos hibákban szántszán­dékos vétket keresni, s hiszik: hogy azok inkább a’ vallásos buzgalomnak szerfeletti hevétől származtak; de mivel azon egyházi Rendeletek, ’s pásztori körlevél törvénybe ütközők, sérel­mesek, erkölcsi következéseikre nézve felette károsok — szükségesnek látják Felirás által Ó Felségét megkérni: méltóztassék a’ törvényeknek a’ vegyes házasságokról szólló rendeletét teljes kiterjedésében szorosan megtartatni, azok fentartására ügyelő legfőbb Fejedelmi hatal­mával, iigy is mint Apostoli Király az emlitett fö Pásztoroknak törvénybe ütköző egyházi Ren­deletéit megsemmisíteni, ’s őket szigorúan oda utasítani: hogy a’törvénynek és törvény eránti tiszteletnek sérelmével kiadott körlevelüket vissza vegyék, s az által a’ polgárok megzavart lelki nyugodalmát vissza adják, — jövendőre pedig a’ törvénynek minden efféle új, helytelen» és egyoldalú tettleges magyarázatától óvakodjanak. — A’ Karok és Rendek tehát Ó Császári Királyi Fo Herczegségét tisztelettel kérik, s a melt. Főrendeket bizodalmasan felszólítják: hogy az ide mellékelt Felirás felterjesztesében meg­egyezni méltóztassanak. — •i -'f

Next

/
Thumbnails
Contents