1839-1840 Irományok 2. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 38. országos ülés
43 A' mi továbbá a’ Tettes KK. és Rendeknek, Gróf Ráday Gedeonnak követi tisztéről való lemondása iránti közlésüket illeti; — ez által megszűnvén jelenleg az ezen tárgy eránti értekezésnek is szüksége, Ö Cs. Kir. Fö-IJge és a’ Méltóságos Rő-Rendek, a' Tettes KK. és RR-nek e‘ részbeni jelentésüket tudományul veszik. Egyéberánt pedig, [a1 kérdéses tárgyaknak szándéklott felterjesztésére és a’javallatban lévő Felírásra, "s különösen ennek szerkeztetésére nézve is, ü Cs Kir. Fő-Hge, és a’ Méltóságos Fő- Rendek, a' Tettes KK-kal és Rendekkel a' legszívesebben kezet fognak. 38. Lies Írásai September 26. 1836. XXXvili. A KK. és Ríl-néi ORSZÁGOS ’s később ELEGYES ORSZÁGOS ÜLÉS. m September 26-£á«1839, 52-ik SZÁM ALATT: Válasza a’ M. Fő-RR-nek az országgyűlési szabad Újságok eránt. A' józan nyilvánosságot, ama rendes illő korlátozatok között létező, és az ősi intézeteknek természetével megférő nyilvánosságot. Ö Cs. K. Fő-Hge és a' Mélt. Főrendek is Alkotmányunk, és Törvényhozásunk egyik szükséges elemének, ’s a’ csendes útoni békés kifejlődések lényeges feltételének tartván; az ennek elérésére szolgáló eszközöket is , a’ mennyiben azok a Nemzet állásának, ’s művelődése fokozatjának tükélletesen megfelelnek, minden időben egész készséggel elfogadandják és pártolandják. Mivel azonban, az ezt előmozdító módoknak, kivált midőn azok a’ sajtó körébe valók, megválasztásában, ezeknek mindenoldalait gondosan megfontolni, ’s a’hazának szellemi és köz értelmességi helyheztetésére, de egyszersmind számtalan alkotmányszerü kiváltságos érdekeire is figyelemmel lenni elkerülhetetlen szükséges volna; annál fogva nem lehetett O Cs. Kir. Fő-Hgének, és a" Mélf. Főrendeknek, azokon kívül, mellyeket e’ tekintetben már a’ múlt Országgyűlésén, a* 715. sz. alatti viszon Izenetjükben, a’T. KK. és RR-nek válaszoltak, még következendőket meg nem emliteniek; Ugyan is, hogy az időszaki szabad sajtó, a’ sajtószabad ságnak legkényesebb neme 's ennek mintegy legutolsó foka légyen, minden európai Nemzeteknek, mellyeknél a’ szabadsajtó létez tapasztalása, ’s példája igazolja, mert ez lévén az, melly a’ tömegre leginkább, leggyakrabban, ’s legrögtönebben hat, még ott is, hol a’ szabad sajtónak megalapítása kérdés alatt nem volt, mellőzhetetlen szükségesnek esmértetett, a’ Nemzetet elébb a’ sajtó szabadságnak egyéb hatásaihoz szoktatni, mintsem a’ közönség annak, ezen legterjedettebb formábani használására alkalmatosnak találtatott volna. Már pedig őseinknek előre látó bölcsesége, hazánkban a’ sajtónak, ’s ezzel válhatatlan kapcsolatban lévő megelőző, vagy bosszúló rendszernek kérdéseit, mint a’ nemzeti életnek legbelsőbb velejébe vágókat, olly tetemes fontosságuaknak lenni tartották, hogy ezeket az 179/^-Ki : 15-ik és 67-ik Törv. Czikkelyeknek útmutatása szerint, maguk egész kiterjedésükben, egy azokat rendszeresen tárgyalni tartozott országos Küldöttségre bízta. — Flogy tehát ezeknek lényegükre nézve öszvesen még függőben való maradásuk mellett, közziilök csak egyet, még pedig az előre bocsátottak szerint, a" legnevezetesebbet, a’ nélkül, hogy, a’Nemzet a'kérdéses Intézetnek, jó’s rósz következéseit, a’ fokonkénti haladásnak egyedül czélarányos utján tapasztalhatta volna, kiszemelni, ’s azt egy bizonyos időszakra létre hozni; ennek elmúltával pedig ismét elen) észtetni, a’ hazának mostani állapotjában, hasznosan ’s idves sikert reményivé, lehessen, ü Cs. K. Fő-Hge, és a'Mélt. Főrendek annál kevésbé hitethetik magukkal el, minél inkább meg vágynak győződve, hogy az országgyűlési tudósításoknak, hitelesen, minden arnyéklatu.véleményeknek hív, és bár mi okoskodásoktól ment, előadása mellett, minél gyorsabban, terjedelmesebben, ’s jutalmasabban való szerkeztetésükre, és a’ közönség kezeibe való juttatásukra, más biztosabb és a’ józan értelemben vett nyilvánosság jótékonyságának inkább megfelelő módok is létezhetnek, mint a’ mellyet e’ végre a T. KK. és RR, állal közlőit terv nyújtana. A miért ist) Cs. Kir. Fő-Hge, és a’ Mélt. Főrendek, az országgyűlési szabad újságoknak fontos kérdését, a sajtó szabadságnak és könyv vi’sgálatnak szövevényes, és nagy tekintetű érdemével ollj szoros összeköttetésben lenni vélik, hogy ezeknek rendszeres megvizsgálfatások előtt, az amazokróli idő előtti mellékes értekezést, és intézkedést czélszerűnek nem esmérhetik. 11
