1839-1840 Irományok 2. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840

1839 / 34. országos ülés

31. Viis húsai. September 18. 1839.

39

44-ik S Z Á M A L A T T.

Izenete a1 KK. és RR. a’ mélt. Fő RRliez a’ katonai kihágások tárgyában.

Midőn a’ KK. és RR. a’ katonai élelmezés, és szállásolásnak tárgya felett tanátskoztak a* körülmények egybefiiggésénél fogva is az Ország lakosai, és kivált az adózó nép személy és vagyonbeli biztositásokróli köteles gondoskodásuk oda is kihatott, bogy a’ katonai kihágások a’ lehetőségig gátoltassanak, ha pedig a' részben panasz tétetik, az g} őrs és tellyes elégtétel kiszolgáltatása által igazságosan orvosoltassék.

Ezen tekintetnél fogva az i825/7 &*ik cz* által kirendelt orsz. Küldöttség munkálatának nyomán a’ katonai kihágásokra nézve követkczcndóket kívánnak megállapitatni:.

A* katonai Kihágásokról.

1- ször A’ személyek ellen cselekedettel, vagy szóval végbe vitt sértéseken kívül, kihágásnak tekintetik, ha a’ katonai Rend által a’ törvényben meghatározott illetőségen túl valami kizsarol tat ott.

2- szor Kihágás továbbá, ha a" katonai Rend olly dolgok elintézésébe tettleg bele bocsátkozik, mell} ek elintézése eránt — a’ polgári hatóság előlegesen megkeresendő lett volna; úgy szinte ha olly dolgokba avatkozik, mellyck egyenesen , és kirekesztóleg a’ polgári hatóság köribe tartoznak. — Végre ha olly személyekre nézve, kik hatósága alatt nincsenek; felsőségi jogot, vagy bíráskodást bitorol. — Illy esetekben:

3- szor Mivel a’ rögtöni feljelentés leginkább szükséges azon oknál fogva, hogy az elkövetett kihágásokból eredeti feiakadások minél előbb elintéztethessenek, és a’ kívánt elégtétel kiszolgáltathassék, az illető tisztv iselőnek szoros kötelességében állami ar feladott esetet nyomban megvizsgálni, ’s a' lehető bizonyítványok bemutatása mellett a’ Törvén} hatóságot tudósítani, ennek pedig az orvoslását a’ helytartó Tanáts útján rögtön szorgalmazni.

4- szer Zsarolások eseteiben a’ törvényes illetőségen túl kizsarolt holmik illendő árát inegtériteni, a’ viszont követelés feumaradása mellett — a’ kincstár,köteles.

5- ször Polgári személyek ellen elkövetett tettleges vagy szóbeli személyes megsértések esetében vég}es Biztosság tegyen visgálatot, és vegyes Bíróság hozzon ítéletet, — mell} a feladást mint köz vétséget tekintvén, a' büntetést, melly cassatio, és várbeli fogság is lehet, a’ vétség fokozásához képest, szabja ki, egyszersmind pedig a' vétkesnek taiált katonai személy saját javaiból megtérítendő károkat, valamint az orvosi, gyógyítási, és testi sérelmei díjt, vagy vérdíjt is, hol ezeknek a’ polgári törvények szerint helyük van, ítélje meg.

A’ vegyes Bíróság áiiani fog: Egy Elnökből, kit mindenkor azon polgári Törvényhatóság nevezzen, mellynck kebelében a’; kihágás történt, — továbbá három ugyan azon Törvényhatóság, bárom a katonai Rend részéről nevezendő tagokból.

Felyebbvitel utján a" vegyes Bíróság Ítéletei a1 nádori Szék eleibe terjesztessenek, melly a’ Nádornak, mint az Ország fő Kapitányának elnöksége alatt — általa választandó 3 polgári, és 3 katonai tagokból állami.

6- szor A v ég} es Bíróságokra nézv e megállapított eljárás mind a’ katonai tisztek, mind a’ köz vitézek ellen , kik tettleges hadi szolgálatban állanak szorosan megtartandó ugyan, mindazonáltal, ha a’ sértett fel azon esetben, midőn a’ sértő akár ingó, akár ingatlan polgári értékkel bir; a sértést inkább a’ polgári törvén} ek szerint, a* polgári Törvén} hatóságok előtt kívánná követelni^ ez nékie szabadságában álljon.

Ellenben azon katonai fő-, és altisztekre, kik akár nyugpénzzcl, akár a' nélkül, de katonai characterük mellett a szolgálatból kiléptek; nem különben a kegyelem pénzzel elbocsátott köz vitézekre nézve elhatározandó lenne: hogy azok mind személyes megsértések eseteiben a polgári hatóság alá tartózván egyenesen azon polgári hatóságok által ítéltessenek meg, mell}eknek körébe letelepedtek, vagy fekvő értekkel birnak,l és csupán azon esetben,lesznek az ellenek feladott vád ntegvizsgállása után a’ vegyes bíróság eleibe állítandó!:, ha cassatiút, és nyug, vagy kegyelem pénz elvesztését maga után vonható vétséget követtek volna el.

7- szer Egyéberánt a’ hadi szolgálatban áüó katonai személyek tisztán katonai viszonyaikra, úg} szinte a 4-i-: pontban és az 179t: 56 törvényben foglalt eseteken kivid minden egyéb vét. ségekre nézve polgári helyzetükre való tekintet nélkül, mind ön magok, mind feleségeik, é; korn g^eimekeilc, ha állandóan sehol megtelepedve nem lennének; végre szolgálatban lévő 1 na tisztek cselédjei is bár nem katonák, a‘ katonai hatóság alá tartozzanak.

A égie, ha a polgári személyek által elkövetett valamelly vétekben katonai személyek lennének részesek, és az eset szövevényes volta miatt, a’ vétkesek külön választása által az Ítélet hozás nehezítetnék, illy esetben a’ katonai személyek polgári bűntársaikkal együtt leendő megitél-10 ’

és kis kato-