1839-1840 Irományok 2. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 57. országos ülés
5ö. Ülés írását. Aotetnltr 12. 18.19. M3 sentálhatott. — Azonban a’ folyó század elején a’ város keblébe Rflspökség és Káptalansúg hozatván be, a’ hat tagokból álló Káptalan felsőbb helyen olly módon alapittatott, hogy köziilc egy tag mindenkor egyszersmind helybeli Plébános legyen, minthogy tehát e’ szerint a’ választás egyedid az érdcklett hat tagok közül eshetvén, ez állal a sárosnak patronatusi jussa megszorittatott, ha a’ terhet továbbá is vinni köteles, jussát is előbbi kiterjedésébe vissza tétetni kéri-22. Sz. kir. Zombor, Kontárom, Szeged, Szeben és Késmárk Városai azon kívánságot, hogy a katonasághoz Cs. s Kir. Kádétoknak nem egyedül a’ nemesi, de a’ polgári Rendből származók is bevétessenek, melly kívánság mar az döbbeni Országgyűlésén is megfordult, ismételik. 23. Sz. kir. Újvidék városa azon, már a1 legutóbbi Országgyügytiléséről is országosan elismert ‘s felterjesztett sérelmét, melly szerint polgárain, midőn a‘ Péterváradi katonai község határaiban fekvő szölleik termését haza hordani szokták, az 17ö4/s: 39, és 1807: 23. és több fcnálló törvények ellenére vám fizetésre szorittanak, ismétli. 21. Ámbátor az 1751: 17. t. cz.-nél fogva az Ország folyóin fel, vagy lemenő hajók és tutajokra nézve gyakorlatba hozott zsarolások akár katonai hatóságok, akár sz. k. Városok vagy Urodalmak számára szedessenek azok, büntetés alatt tiltva volnának, még is azok a’Dunán, Tiszán , Teme^n, és Száván, hol t. i. ezen folyók a’ katonai vidék határait mossák, nem csak ki czövekölés, de a’ lehorgonyozás és egyszerű keresztül menetelért is (Pfahlgeld — Ufcrtaxc gestállcn — gefiiel) czimek alatt mindenki hajójától külümbség nélkül megvétetnek. — Melly kiezövekölési bér, ha csak ott vétetne meg, a’ hol terhes hajók az általok hozott termesztmények és árú ezikkek eladása tekintetéből megállapodnak, akkor ez az állomási dij czime alá, a’ melly tői még is az 1S3G: 33.cz. értelménél fogva a’ nemesek és polgárok felmentetnek, méltán jöhetne — de ezen hajó bár minden közben jövő helyeken, még olt is, a’ hol fenyegető zivatar, viharos éj, étkezés, vagy a’hajósok számára szükséges élelemszerek beszerzése miatt fél útban parthoz vetődnek, vagy saját horgon) okon megállapodnak, sőt állapodás nélkül keresztül eveznek, megvetetik, — melly ebbéli a’ kereskedést csiiggesztő kihágásokat, az ezeket előadó Újvidék v árosa megszüntetni kívánja. 25. Sz. kir. Trencbin városa előadja, miképen néki a' tulajdon kaszárnyáknak fentartása, és ezekben megkívántaié házi bútorok készülete esztendőnként tetemes költségébe kerülvén, ezen költségek pótlásául emlékezetet haladó időtől fogva minden fejtől naponként k/z kr p. p, fizettetett — azonban 1824-től fogva nyugtatványok adása a’ katonai kar által megtagadtatván, ezen quártély bérnek pótlása is, melly a' mondott esztendőtől 1832-ki sz. György hava végéig már 1966 fr. és 74/a kr. p. p. felment, megtagadtatok légyen — és minthogy ebbéli az 1830 ki es 1832', Országgyűlések által Ö Felségének felterjesztett sérelemre nézve k. kir. Válasz nem érkezett, s e‘ miatt a’ város adó tartozásának lerovásában is hátramaradást szenved, az érdeklett quártély bér megtérétését, nem különben a’ katona tiszti quártély bérnek pótlását mind a’múltra, mind jövendőre kieszközöltetni kéri. 26. Szinte Trcncliin Városa az iparkodás taksája (taxa induslrialis) erúnt, melly a magyar termesztményekkel azAustriai örökös Tartományokban való kereskedéstől az előtt soha nem fizettetett, s csak újabban hozattatok be, az 1830. és 1S32.'6-ki országos Felterjesztések következésében k. kir. Választ eszközöltetni kíván. 27. Ugyan sz. kir. Trencbin Városa szinte az 1S30. és 1832/5-ki Országgyűlések által felterjesztett abbéli kérését, miszerint azon 6000 írtból, melly a’ Vágh vizének lS13-ki áradása által végkép elromlott hídnak, és hozzá tartozandó épületeknek felallittására a’ felemelt só árából költsönöztetett, még vissza nem fizetett két ezer forintot Ö Felsége e’szegény városnak kegyelmesen elengedni méltóztassék, ezennel is ismétli. 28. A’ Szicziliai fehér sóvali kereskedésnek minél előbbi visszaállittását a’ fenérintett Országoknak ugyan az Országgyűlésén előadott okainál fogva, Fiume városa’s Kerülete is törvénnyel kívánja elhatároztatni. 29. Soprony Vármegye az egyházi Rendből meghalúlozók vagyonának öszveirására a*' M. Kir. Udvari Kamara által az egyházi Rendből kiküldött tagokon kívül az illető atyafiakat is mindenkor meghivattatni kívánja. 30. Veszprém Vármegye előterjeszti: miképen Vétscy Gábor megyei volt Esküdt több rendbeli hivatalával volt visszaélések és kihágások miatt fenyitő perbe idéztetvén, a’ M U. Kanczellaria a maga Decretuniában a’ Megyének azt hagyta meg, hogy a1 Megye Törvényszéke által az érdeklett perben hozandó ítéletnek kihirdetése előtt, a' per legfelsőbb Helyre is megtekintés alá felter. jesztessék; a’Megye azonban azon Decretumnak tartalmát az 179°/,: 12. t. rendeletével megütközónek tartván, a1 Törvényszék a’ hozott ítéletet a’ szokott módszerint elószer kihirdette s a pert azutan küldötte fel legfelsőbb Helyre, mell) re a’ m. U. Kanczellaria f. c. Martius 7-en 3091 y ■"291 szám alatt költ k. Decretumában, a1 felküldött pernek visszaküldése mellett, azt irta vissza, miszerint Ó Felsége kedvetlenül venni méltóztatott, hogy a’ Törvényszék a’ legfelsőbb névben költ felséges Rendeletek ellenére azon ítéletet, mielőtt legfelsőbb megtekintés alá terjesztette, volna, kí- Országgyül. Írásai II. Kötet. 79 i
