1839-1840 Irományok 2. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 57. országos ülés
300 58. Ülés írásai. November 12kén 1839. doztatásán kívül a’ különféle feladásokat \s viszálkodásokat csak szaporítja, a’nélkül hogy a’ koronának az illy utón visszanyert jószágok többnyire igen rósz karba lévén — hasznot hajtana — ugyan Bács Vármegye kívánja: hogy azon törvény, melly a’ magvaszakadtéban lévőnek birtoka eránt szabad végrendelkezést nem enged, eltöröltessék és illyennek is a’ sz. István törvénye és arany Bulla szerént a’ végrendelésre hatalom engedtessék, a’ kir. örökösödési jus, a’magvaszakadtnak végintézet nélküli meghalálozása esetére fenmaradván. 156. A’ birtoknak Verbőczy szerént a’ szerzemény gyökeréből is meghatározandó sokféle természete mellett, a’ törvénykezésbeli fogyatkozások meg nem szűnhetvén, sőt az ügyészi sokféle fogásoknak ’s az atyafiság közti gyülölségnek gyarapodni kelletvén, ugyan Bács Vármegye kívánja, hogy a' fekvő jószág akár örök áron, akár zálogba vétetett a’ rajta lévő épületekkel és a’ földtől el nem választhatókkal legyen ingatlan, a’ mozgó vagyon pedig természeti értelmében legyen ingó ’s az ingatlan javak végintézet nem létében a’ természetes igazság szerént osztassanak fel (mind a’ két ágon lévő testvérek — vagy magzatok nem létében) a’ közelebb lévő vérség közt törvényes arányzatban. Miután ezen tárgyak rendesen csak a’ vélek szoros kapcsolatban lévő, ’s a’ polgári törvények megigazíttatása tárgyában készült rendszeres munkálatban foglalt egyéb kérdéseknek is egyetembeni felvételével ’s tárgyaltatásával határoztatnának el, a’ Küldöttség ezeket az említett munkálat elöl fordultára használandóknak véli. 157. Mivel a' mostani felemelt só ára főoka annak: hogy a’ nép az adófizetésre tehetetlen, de a’járványos ’s gyakran országunk minden részét pusztitni szokott marhadög is leginkább onnan származik , hogy a’ szükséges só a’ marháknak a’ tehetetlenebbek által igen ritkán, vagy talán soha sem adatik. — Szepes Vármegye a’ só árának Jeszállíttatását, ’s egyszersmind O Felségét arra is megkérni kívánja: hogy a’ Gallicziai határszélen lakó földnépnek az oda való sót kisebb mennyiségben, az az fontonként is minden vám nélkül kíhozatni annyival is inkább megengedni méltóztassék, minthogy a’ Gallicziai szomszédságában fekvő Árva, Liptó és Thurócz Vármegyékkel e’ Megye is öszvehasonlítható lévén, a’ törvények az azok által tapasztalt e’ részbeni különös jótékonyságot megérdemli, hogy továbbá a’határszélen lakozó e’ Megye földnépének sóval való általhágásaira is azon körülmény szolgáltat alkalmatosságot, mi szerint a’ magyar sóbeli lerakó helyek lakhelyeiktől többnyire távol esvén, azok a’ sót önszükségökre inkább veszik a’ szomszédságban alkozó Gallicziai földnéptől, kinek azt fontonként is árulni szabad, mintsem azért a’ magyar rakhelyekre messze menjenek, és azt ott drágábban fizessék. A’ só árának alábbszállitása eránti kívánat az előleges sérelmek sorában már előadva lévén, a* mi az előadó Megyének a’ Lengyel só eránti kívánatét illeti, — miután e’ részben különös régi szerződéssel birt Árva, Liptó és Thurócz Vármegyékkel az egy tekintetbe nem jöhetvén a’ törvénynek e’ pontbeli engedményét magára nem alkalmaztathatná, a’ Küldöttség ezen kívánatét nem pártolhatja. 158. Bars Vármegye sérelemképen adja elő. hogy midőn folyó 1839. észt. Aug. lső napján a’ kir. Biztos Elnöksége alatt Gyűlés tartatott volna, akkoron az ugyan f. é. Május 24én tartatott Tisztújító szék Jegyző-Könyvének szerkezete meghitelesíttétvén, iuditványba hozódott, miképen a’ Verebélyi Járástól fogva — mellynek Fő-Birájára nézve — t. i. a’ Megyei Rendeknek nagy része .a’ kimondott többséggel be nem elégedvén voksolást sürgetett, választott Tisztviselőket a’ Megye törvényesen választottaknak el nem esmerhetnék — azért is a’ kir. Biztost a’ Tisztválasztásnak a’ mondott járástól elrendelendő folytatására, vagy ha ez feladásán kívül lenne, annak hathatós kieszközlésére, addig pedig ezen hivataloknak pótlólagos betöltésére megkérték. — Melly megkérésnél fogva a’ kir. Biztos a’ Megye Rendéit ezen kérdéses választásbani megnyugvásra és törvényességének elesmerésére több ízben bírni igyekezett, ’s hozzáadta, hogy néki a’kívánt pótló kinevezéseket tenni nem lehet — midőn mindazonáltal a’ Megye 'Rendéi elébbi megállapodásoknál állhatatosan megmaradnának, — a’ kir. Biztos a’ kérdéses Tisztválasztást O Felségének nevében törvényesnek kijelentette, a’ Tisztviselőket megerősítette, ’s azokat, kik esküjüket még le nem tevék, ennek létele végett a’ Jegyzői székhez utasította légyen, — mi ellen a’ Megyei Rendek ünnepélyes óvást tettek ugyan, de szabad választási jogokat az efféle megerősítés ellenére is épen fentartatui óhajtván, ezen szabad választási jussokon ejtett sérelmeket az Országgyűlésén orvosoltatni ’s azt jövendőre mentesíttetni kivánják. Hogy ezen panasz a’ Kormányszéki utón megfordult volna, az előadásból ki nem tetszvén, mi előtt ebbe az Országgyűlése béereszkedne, az előterjesztő Megyének előtt azon kormányszék! utat követni szükséges. 159. Szinte Bars Vármegye — mivel a’ szabad választásokban elkövetni szokott kihágások és a’ szabad független akarat elcsábításának akadályoztatására elkerülhetetlen szükséges egy a' jó ..ii i (líT
