1839-1840 Irományok 2. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 38. országos ülés
38. Ülés írásai September '26-hán 1839. 117 rendelkezésnek létesittését, nem is kivúu ahoz egyebet tsatoltatni, mint azt, a’ mihez különben jogosítva tartja magát, tudniillik, hogy a' két Vármegye határául szolgáló Sió folyamnak torkolatját mindenkor szabadon tisztíthassa, mert ebbe látja sok ezer holdakra terjedő földjének a’motsároktoli megmentését, és sok ezer ember élelmére szolgáló Ibidnek, és termésnek, úgy szinte a’ Balaton partján hosszan nyúló, és költséges útjainak biztosítását. Veszprém Vármegye ellenben ezen felhívott Egyességet, sem elegendőnek, sem ollyannak nem látja, mcllyet jobbítani s változtatni nem lehetne, elegendőnek nem; mert azt tsak a’ katona tartással, ‘s a’ forspontok miképpen! kiszolgáltatásáról szól, de nem is tartja örökösnek, mert az 1807-ki 28-ik törvény czikkely később létesülvén, minden hasonló szerződésekre tett óvás nélkül azon helyeket, mellyek két különböző Törvényhatóságok alá tartoznak, országos Biztosságok által parantsolja jobban elrendelőknek, de nem is vállalhatja magára a’ barátságos egyességi Javallat előterjesztését, minthogy már keresetét elől adta, törvény adta igazságába bizva, eme országos biztossági ítélete alá botsátja, — de azért még sem idegen a’ barátságos egyességtól is. Még tovább is mind a" két Ns Vármegye Követjei az i7g5-ki egyességi Szerződés mellett, és ellen törvényes nézetüket felhozván, minekutánna a’ barátságos ügyességhez kedvet mutattak, de eránta Javallatot nem tettek, Főméltóságu Herczeg és Elnök Ö Magassága előterjesztvén az 1836. 27-ik törvény czikkely értelmét, melly azt foglalja magában, hogy az efféle kérdések alkalmával, ha a’ mennyiben a’ köz igazgatás hátra maradása nélkül történhető, egyik Megye a' másiknak, mellyről valamelly hely elítéltetik, egy hasonló hely által adásával pótolást szerezni köteleztetik; arra szóllitotta fel eme két Ns Vármegye Követeit, hogy próbálják meg magok között a’ cserét, ollyan cserét, melly szerint a’ Sió természeti határ gyanánt megmaradván, e két ns. megye között a Siónak nyugotti oldalán Somogy Vármegyébe fekvő adó alatti úrbéri a’ Siófok Helységhez tartozó földek hely ett adna az illető földes Uraság a5 Siónak keleti oldalán fekvő udvar teleki (curialis) földjeiből a’ Siófoki jobbágy ainak menny iségük és menny iségökre nézt e egy forma haszonvételt! földeket; e szerint Ns Somogy Vármegy e kebelében lévő Siófoki eddigi Úrbéri földek urasági udvar telki földekké válnának ; ellenben Ns Veszprém Vármegyébe Siófok határja szomszédságában lévő urasági eddigi udvar teleki földeknek azon része, melly a’ Siófok jobbágy ok úrbéri illetőségükben ki fog adódni, fentmondottjarány ban nrbéri földekké változtatnának által. — Melly re a két Ns megye Követei, és az illető földes Uraságok, úgy mint a’ Veszprémi Káptalan részéről Főtisztelendő Rnssfeek Jósef Kanonok, Osterhuber Jósef Director, Lippay Sándor, uradalmi Fiscalis. A.’ Szent-Mártonyi Convent kepében pedig, Főtisztelendő Bresztyenszkyr Adalbert Tihanyi Apát ur, — és Mersits Ignátz urodalmi Ügyvéd urak, az oldal szobába költsönös barátságos egy ezkedés kedvéért által menvén, idő vártatra ezen •{. alatt ide mellékelt Írásba foglalt Egyesség pontjait mutatták be az országos Biztosságnak, kérvén ennek kölcsönös Egy'esség formában leendő szerkeztetését, az illető felek által alá irandót. — Ezen rövid Írásba foglalt egyességi szerződés pontonként felolvastatván arra bővebb világositás kedvéért következendő köz megegy'esüléssel megállapított határozatok tétettek: 1- ször Minthogy' a’ Veszprémi Káptalannak Siófok helységében igen csekély udvar telki (curialis) földjei vannak, a Somogy' Vármegyében eddig — volt Siófoki úrbéri földek helyett Siófok Hely ség határjához szomszéd Fokszabadi Helység határba lévő udvar telki földjeiből kíván, és adhat cserében a’ Siófoki jobbágyainak hasonló mennyiségit és minémüségii földeket. 2- szor A eszprémi N. Káptalan részérűl óvás tétetik az eránt, hogy minekutánna Ns. Somogy Vármegye a’ Sió folyamnak ágyát, ’s torkolatját tisztitandja, ez által a’ Ns. Káptalan földes úri Jussaiban sérelem és kár ne történjen. 3 szór Ugyan csak a’ Veszprémi Ns. Káptalan részérúl az eránt is óvás tevodek , hogy minekutánna Ns. Somogy Vármegye Közönsége a’ Szent Mártoni Conventtöl a’ Papi tizedet örökös szerződés mellett arendába birja, ezen fent előladott csere által pedig a Siófoki úrbéri földekre, mellyek eddig Somogy Vármegyében voltak, a’ tized fizetése rendesen kivetve, es a’ ^ eszprémi Káptalan által fizetve is volt, ezen dézma váltsági fizetéssel ped g ennekutanna is a \ eszprémi Káptalan tartozik , ámbár ez ennekutanna a’ Siófoki határhoz tartozó úrbéri és így dézma fizetés alá tartozó földeket, Somogy Vármegyében nem fog bírni, de az azoktól eddig fizetett dezmabeli tartozást megadni köteles; hogy tehát ezen kötelezéséből jövendőre akármelly következtetést huzni, és az eránt formálni ne lehessen, óvás tétetik, hogy ugyran Somogy A armegyében lévő több más udvar teleki (curialis) pusztabeli földjeitől dézma megváltasbeli fizetésre ne köteleztessen. 4- szer A’ Szent Mártonyi Convent, mint az érintett Somogyi dézmának, és annak pénzbeli megvaltságanak tulajdonosa, megnyugszik, és ez eránf, annyival inkább semmi eszrevetele nintsen, minthogy' Ns. Somogy Vármegye határa ezen Egyesség által nem csorbuL 5- szor Azon földektől, mellyeket Siófok helység adózói a’ szomszéd határból úrbéri utón eszközlendő csere által kapni fognak, a’ földes Uraságnak saját ajánlása szerint is tizedet adni Országgyiil. írásai II. Kötet, 30 I
