1839-1840 Irományok 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 11. ülés
48 ♦ It. ülés írásai. Juh. 11. Nrn 5- B Fase. F. I.ad. A A Ni o 5. C. Fa«c. F. Lad. AA Fase XXX Lad. P. Ismét királyi Rendelet azon évi September 9-kén nyomtatványban a’Nádorhoz intézve, meghadgya bogy a' Pozsonyi Concursusra a' Rendeket minél kevesebb számmal bivja egybe: ezen szavakkal kezdődik: „Minthogy mind az idő, mind a’ tárgy sürgetve megkívánja: hogy a' katonának mind élelméről, mind zsoldjáról kellő rendelések tétessenek; ez pedig különben meg nem eshet, hanem ha az erányszerénti adóról, és annak felosztásáról a‘Karok, és Rendek mint országos Küldöttek, a' bevett szokás szerént minél előbb rendelkeznek; erre nézve ’slb.“ — 1722-dik esztendei Januarius 8‘kán királyi Resolutio nyomtatványban , melly szerént O Felsége jelenti, hogy a' Rendek által ajánlott 60 ezer portiókkal meg nem elégedhet, hanem 85 ezer portiókat kíván 2/3 részben orális */3 equilis portiókat. Hogy azonban kegyelmét ez úttal is megbízón} itsa 6 Felsége, Rendeléseket telt, miként a’szükséges termesztményeknek minden nemei a’ várakban, úgy az élés Tárakba is, az Ország kebelében vásároltassanak, megerőltessenek, és siittettessenek; a' kenyér helyett hónaponként fizettetni szokott 2 ft. azonban ne vétessék még készpénzben a' lakosokon, hanem az ebből keletkező summát, minthogy ezen esztendőben bőséges volt a’ termés, nagy részben a‘ nyári tartásra szükséges termesztmények kiszolgáltatásával róvhassák le. Ezen közben több Vármegyéknek sérelmei fordulnak elő, mellyek főképen a' reájok kivettetett portákat sokalják, és könnyebitést kérnek; átaljában pedig a’ katonai nyári tartás, és szállásolás ellen panaszolkodnak, úgy a’ tűzi fának, gyertyának a’ Várakba való kiszolgáltatását nehezük és olly tehernek tartják, melly ezek előtt a' királyi Kincstárt illette: jelesen a' — 32-dik szám alatt Heves Vármegye panaszolja: hogy a’ nyáron által kiszolgáltatott portiók a’ katonai számoláson vagy félre vettettek, hogy csak 4 krba. tudattattak be; köriekként, hogy a’ múlt esztendei példa szerént, legalább is 6 krral számitassék be, minthogy már a‘ múlt esztendőben is salgamális kiadásain közel két ezer forintokra menő vesztesége térítetlen maradt; ugyan ott elő fordulnak Győr, és Szabolcs Vármegyék panaszai, részszerint a' Győri várbeli katonaságnak élelmezése, úgy szállásolása' terhével egybe kapcsolt tetemes költségek eránt; Szabolcs Vármegye pedig a’ katonaságnak részletes kihágásai ellen. — Folyó 1722-dik esztendőben az adóba kivettetett portióknak szama 85 ezeret tészen, mellynek 2/3 része orális, 1/3 része equilis. — Oralis portiók menti} isége . . 566GG 2/3 mellyek a’ Regulamentum szerént hónaponként 4 ft. 30 krral számítva tészen . 1530000 ft. er/ui/is portiók száma 28333 7a, mellyek hónaponként 3 fial számítva tesznek . 510000 ft. és igy regulamentális ár szerént........................................................................................ 2040000 ft. Ezen felszámítás mellett megjegyeztetik: hogy ezen adó summának fizetésében részt nem vesznek Horvát, Tót, és Dalmát Országok, mellyek régenten az Ország portáihoz számítattak; úgy szintén a’ Temesvári, Zeverini, és Belgrádi részek sincsenek ide számítva, holott az ott fekvő katonaság is az Ország által tartatik; ki vannak továbbá hág} attatva a’ katonai helyek, mellyek Bodrogh, Bács, és többi tiszai Vármegyék kebeleiben fekszenek.— Az előre bocsájtattak következésében előfordul részletes felszámítás , melly által bővebben felvilágosíttatik: hogy az Országban szállást tartó katonaságnak valódi számához képest az Ország lakosai által a' Regulamentum szerént kiszolgáltatott etapulis és sa/gamalis katonai tartás mellett a' fentebb látható adó summáitól melly ....... 2040000 ft. az Országnak valóságos vesztesége tészen. ..... . 1130935 ft. 36 kr.---------------------------------------és igy ez által valódi adózása tészen in Summa ..... 3170935 ft. 36 kr. Ezeken túl előszámíttatnak különbkülönb módokon zsaroltatni szokott diseretiők; általános egyezkedésekkel szaporított terheltetések; quártély épületek csinosítására tétetni szokott költségek; mellyek ha bár a' Regulamentum által tilalmaztatnak is, de minthogy e' félékért a’ katona nem nem biintettetik, továbbá is gyakorlatban vannak, és a’ nép erejét folyvást felemésztik; terhelik továbbá a' földnépét, a kimélletlen fuvarok, és forspontok, a‘ várakba adattatni szokott tűzi ölfák, és egyébb szolgálatok; a' katonai Computusok tartásával egybekötött költekezések, mellyek nem csak az adózó népet, de az Országnak minden sorsú rangú lakosit végső Ínségre juttasztják. — Ezen időközben jelesen 1722-dik évi Junius 20-kán elkezdődvén az Országgyűlés, a’ fentebb megjegyzett adó mennyiség fölött is folytatva tartattak a' költsönös tanácskozások; az Ország Rendei, úgy a’ királyi meghatalmazott Biztosok által. — Azon évi November 9-én az Ország Rendei a’ királyi Biztosságnak írásban foglalt felterjesz- Nl* Lad.FM.C az adót olly móddal: ajánlják meg; hogy az Ország fog adni egy millió forintokat, kenyér, széna, abrak nemeinek kiszolgáltatásával; 800 ezer fkát. pedig készpénzben ajánlanak, olly móddal: hogy a' katona lovának fűvel leendő tartása is, hónaponként, 1. ftal számitassék
