1839-1840 Irományok 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 11. ülés
46 1 I. Ülés húsai. Jim. 11. Nro. 25. Fase. VW, Lad. P. Nro. 27. Faso. VW. Lad. P. Azon évi December 5-kén a' királyi Biztos válaszol a' Nádornak, és Rendeknek: bőgj az ajánlott 00 ezer portiók nem elegendők, és hogy a" 90 ezer az ország tehetséget meg nem haladják, kivált ha az országos Öszveirásnak bevégzésével igazságosabb felosztás fog készülni: hogy azonban 0 Felsége tellyes készségű kegyelmét éreztesse a' Magyar Hazával, azon mennyiségből 5000 porliókat elenged; az ingyenes munkák eránt már Május’ 13-én válaszolt () Felsége; a’fuvarokat, mellyek beteg katonáknak, öltözeteknek, fegyvereknek, tábori szereknek tovább vitelükre szükségesek, ingyen kívánja: a’ Salgamum a’ Regulamcntum szerént fog továbbá is maradni; a' fának ára megtéríttetik; a’ katonának etepális, és salgamalis járaneóságát, vagy 8 kr., vagy természetiben kell kiszolgáltatni, a’ várbeli katonáét pedig, a' salgamum, és és hús helyett, 3 kr., a' Vármegyék kebelében a’ katonai elhelyezés, a' Nádor intézete alá fog tartozni, a’ katonai kihágásokért ha idejében bejelentetnek, bizonyosan elégtétel fog adattatni, mellj' csak akkor nem eshet meg, ha azok a’ meghatározott idő alatt a" Fő-Tiszteknek, vagy hadi Biztosnak be nem jelentetnek. — Azon évi December 9-én az egybegyiilt Rendek válaszollak a’ Kir. Biztosnak: hogy az Országban uralkodó nagy szükség kiváltképen a’ pénz szűke miatt ők 60 ezer portióknál többet nem ajánlhatnak, és így előbbeni nj ilatkozásoknál maradnak. A melly Kir. Rendeletre a'Kir. Biztos hivatkozik; az, az Ország alapos Törvényeivel megütközik; mint elpusztult fundusainak tulajdonosa sem tartozik adózni, és így az Egri Káptalant sem lehet Polgár Mezőváros helyett adózásra kötelezni; minthogj' pedig 0 Felségének 1719-dik November 5-kén költ, és a’ Vmegyékhez intézett királyi Rendelete azt tartaná: hogy a' katouát nyáron által Kir. Kincstárából tartja: e’szerént a'szénát, füvet és abrakot, nem regulamentalis, hanem piarczi áron keltenék megfizetni; minthogy a1 Regulamentum különben is csak a’ téli katona tartásról száll, a' nj áriról pedig soha szó sem volt, sem intézkedés: ugyan azért, a’ nyári salgatnumnak is meg kelletik szűnni, egyéberánt valamint a’ szabad királyi Várasokat, úgy a’ Vrmgyéket is egyaránt kelletik teher viselésben kémélni. — Ismét azon évi December 13-án válaszol a’ Kir. Biztos; hogy előbbeni 85 ezer portiók magadása eránt kinyilatkoztatott kivánatától el nem állhat; ide nem értvén Horvát- és Tót országokat, mellyek az adóba már több évek ólta befoglalva nincsenek; a’ mi az elpusztult helyeket illeti; ha azokért a' fÖldesfUrak nem fizetnek, azon teher is a' többi adózókra fog háromlani; mert azon fogy atkozást a' megterhelt Kincstár nem viselheti. Az 1720-ki ny ári katonatartás megtéritetése, már elrendeltetett; a’ salgamum eránt Bécsben fog intézet tétetni, de 8 krról 6 krra le nem lehet szállítani, különben is készpénz helyett termesztménnyel lehet kielégíteni; () Felsége a’ szabad Kir. Várasokat nem egészen akarja felmenteni, hanem hogy' erejeken, és erányontúl ne terhcltessenek. — Azon évi December 18-án a’ Rendek válaszolnak az előterjesztettekre: 1- ör Kérik O Felségét hogy semmi szín alatt egyik adózó a’ másikért, és a* földes Ur a* jobbágyáért fizetésre ne szoritassék. 2- or Hogy a’ régi állandó katona, a’ Törvények szerént azon jövedelmekből tartasson salgamummal is, vagy is fával, gyertyával és szállással, a’ honnét régenten tartatott. — 3- or Hogy a’ katonának készpénz zsoldja a’ többi örökös Tartományok által is pótoltassák, mellyeknek szinte bátorságokra fenáll,az 1638:34. — 1659:2. és 1681: 5. törvényiek értelmében. 4- er Hogy' a' portiók ne 8 krral a’ drágaság idejéhez szabva, hanem 6 krral számítassanak; a' várbeliek részére rendeltetett 3 krok pedig szűnjenek meg. — 5- ür Hogy' a’ katona Tiszteknek, úgy a’ Pénztárnak készpénz helyett adattatni szokott termesztmények folyó áron vétessenek be, és a’ katona ne kívánjon pénzt, a midőn a' gazda tartani akarja; és így a’ választás a' lakosé legyen. 6- or Hogy' a’ Kir. Éléstárak ne külső, hanem honni terméssel töltessenek meg. — 7- er Hogy a’ kameralis Helyek is, az országos Adózásban, részesüljenek. — 8- or Hogy a’ felemelt só ára leszállítassék. 9- er Hogy az 1719-ik évi November 5-én költ Kir. Rendelet szerént a' katonának adattatni szokott; jelesen széna, fii és egy ebek, illő áron téritessenek meg, úgy a' szám fölötti kiadások is. 10- er A’ Regulamentum ellenére történni szokott katonai kihágások keményebben fenyitessenek, mind ekkoráig fenyitettek, és szorosan tiltassa2iak el. 11- er Az ingyenes szolgálatok végképen szűnjenek meg, és a' katonának személyes szállásolásába, a’ Vármegyékben, a'katonai Biztos ne avatkozzék. — Ismét azon évi December 15-én panaszképen előadják a’ Rendek, hogy a' téli katonatartás már egészen nyári tartássá válik, az 1719-ki November 5-én költ Kir. Resolutio ellenére, mellyben a’ nyári portiók megtérítése megajánltatott. —
