1839-1840 Irományok 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 11. ülés
36 11. Hies írásai Julius 11. No. 3. Fuse. II. NB. Lad. FF. * No. 3. Fase. HB. Lad. FF. A’ katonai élelmezésre nézve pedig parancsolja: hogy a’ katonának naponként 2 font kenyér, I font marha hús, egy iteze bor, és a’ hol bor nincsen, egy pint ser adatassék, a’ ló portiót továbbá 6 font abrak, és fi font széna, 1 font szalma mennyiségben állapítja meg, nyugtatvány adás mellett, a’ serris tartozás, vagyis, fa, só, gyertya, és hálás, az döbbeni rendelések szerint hagyatván; — az Etapának, vagy oralis és etjuilis portiónak jutalma eránt semmi újabb rendelés nem tétetik ugyan, hanem azt rendeli ezen Regulamentum, hogy a’ mennyiben a’ Fő-Tisztek, és köz emberek a1 rendes számbeli járandóságon túl kívánnának oralis, és equilis portiókat, azokat a’ termesztméuyek folyó, és igaz árán téríttsék meg. 1692/3-dik esztendőre találtatik repartitio; melly szerént a’ porták erányában 2 millió forintok 43,160 portiók osztatnak fel a’ Vármegyék és többi Törvényhatóságok között; Felírás megjegyzé: „Repartitio pro hybernis mensibus Ezen esztendőről költ írások között nyoma van, hogy a’ Generálisok és segéd seregek Commendánsai, a’ Hazában szállásoltak, magok, lovaik, úgy cselédjeik élelmezése érvével uagyobb summa pénzeket zsaroltak ki az Országban, és a’ népet kötelező egyezkedésekkel terhelék: Ilylyen erőszakos zsarolásokat említ Trenchén Vármegye 1692-dik évi Gravameuében, ‘s előadja, hogy 0000- Lad. viZolna Városa a’ Danus seregek Commendáusának hónaponként, 100 arany vagy is 300 forintokat fizetett, hasonlókról gyakori említések, ’s panaszok fordulnak elő. k F 1694-dik esztendőre készített Adó felosztás (Repartitio) ismét 2 millió forintokról, melly meg-Lad. ff. egyez az döbbeni esztendőben költ adó felosztással. — 1695-dik esztendőben ismét két millióknak felosztása jön elő, a’ Nádor által költ, és a’ Fejedelemhez intézett Felírásnak conceptussával: mellyben O Felségének felterjeszti: 1- ször Minthogy rég idők ólta Magyar Országban minden adózások, porták, és taxák szerint fizetettek, az adó ezen esztendőben is porták és taxák szerént vetessék ki. 2- szor Hogy az elkerülhetetlen adó, igaz, és lehetséges mennyiségre szorítassék, és az 1647- dikbeii öszve számított porták kiigazítassanak. 3- szor Hog y az adó az egész Országra vetessék, nem vétetvén ki, sem Vármegye, sem szabad királyi Város, sem Mezőváros, és Confiniumok. 4- szer Hogy valamellyik felmentésével a’ többi Törvényhatóságok terhe ne szaporodjék. 5- ször Hogy az Ország lakosai ne Portiökot fizessenek; hanem télen által a’ katona élelmezésére forditassék a’ megajánlott adó; a’ katonák minden ajándék zsarolástól, úgy különös kötések készítésétől kemény fenyíték alatt eltiltassanak. A’ Regulamentum ezentúl szorosabban megtarlassék, az ellenszegülők keményen megbüutettessenek. 6- szor Hogy a’ Hadseregek nagyobb része az Országból kivitessék. 7- szer Hogy az adó, személyes kivetésére nézve alkalmatosai)!) módok találtassanak. 8- szor Hogy az adó summájának két részét fizessék a’ Porták: Vs részét a’ Vármegyékben lakó, ’s taxa alá tartozó Nemesek, kiknek portáik nincsenek, és a’ Praedialisták; mert a’ portákkal biró Nemesek, a’ fizetésben, jobbágyaik által részesülnek; egy heted és fél heted részét fizessék a’ szabad királyi Városok, és kiváltságolt Mezővárosok. A’ Nádor kéri O Felségét, hogy az adó ne portiókban vetessék ki az Országra, hanem kész pénzben szedetessék be a’ cassába, és a’ katona onnét tartassák; sérelemképen előadván: hogy ámbátor előbbeni esztendőben O Felsége két millió forint adót kívánt, még is a’ hadi Biztoság száz ezer portiókot rovott az Országra, és azonkívül a’ számfeletti katonák tartására, kiknek saját erszényekből kellenék élni; ismét olly portiok adásával is terheltettek az Ország lakosai, mellyek */3 részben alig téritettek meg, és a’ portiók kiszolgáltatásán szenvedett veszteség három milliókat is meghaladja; — kéri e’ ként O Felségét továbbá is; hogy a’ katona a’ kivetett készpénz adóból tartassék, ’s annak tartása ne legyen a’ népre vetve: az általköltözők is kevesitessenek meg, úgy a’ fuvarok, ’s egyéb terhek, mellyek semmivé teszik az Országot. — Ugyan ezen esztendőben adattatott ki újabbi Regulamentum; mellyben legelőször tétetik emlékezet az Országra kivettetelt készpénz adózásról; szabad választás engedtetett a’ földnépének, hogy a’ katonának beszállításakor történni szokott nyilatkozás mellett szolgáltassanak ki az oralis, és equilis portiók készpénzben, vagy természeti valóságokban; az ára költsönöseu határoztatott el Commissio által, a’ katonai Rend, és Törvényhatóság befolyásával; a' Törvényhatóság a’ katonai portiót hónaponként, jelesen az oralis portiót 1 ft 39 krval, az eqidlis purtiót 2 ftokkal válhaíta meg; melly az adóba tudattatott be; az általa kiszolgáltatott kenyér, és hús 4 kral, a’ ló portió 6 kral számítva készpénzei fizettetett ki: a’ bor vagy ser ital megszűnt, a' fuvarok ingyen adaltattak. — 1696. 1697-dik esztendőkben a’ Porták 8000 számba vétetvén fel az adó felosztásának kulcsául,' az adó volt 2 millió foriut.
