1839-1840 Irományok 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 11. ülés
1). Ülés írásai. — Julius 11. ar útról való eltérésre, az állomási vagy közben lévő helyeken való hosszabb maradásra, vagy további vontatásra hénszeríteni; melly esetekben, valamint akkor is , ha a’ vontatások egy nappal előbb mintsem reájok szükség vagyon, állítatván ki, megvárakoztatnak, az adózóknak minden kárai és idő veszteségei illendően kipótlandók lesznek. i) Ha az illyetén.kihágások áltkelések alkalmaival történnek, az azok eránti panaszok, az illető parancsnok tiszt által, polgári tisztviselő személynek közben jövetelével tüstént intézte:senek el; egyes személyeknek költözésekkor pedig, ha a’ panasz a’ Vármegyére feladatván, annak orvoslása azonnal meg nem szereztethetik, az, a’ tartománybeli biztosság által lészen eszközlendö. , Az illyetén vontatásokat szolgáltató adózók, jövet ’s menet, mindenféle vámok fizetésétől mentek lesznek. /) A’ szabad kir. Városok, vontatásokat,,— a' mennyiben ettől kiváltságok vagy a1 folytonos gyakorlatnál fogva mentek lennének, — jövendőben sem tartoznak szolgáltatni; kötelesek lesznek azonban, az e’ végett a’ Vármegyékből hozzájok berendelt adózóknak, istállókat, fésze. reket ingyen rendelni. Egyébaránt, az ezen pontban foglalt rendelkezésre való nézve, megjegyeztetik: hogy, az ezen országos Küldöttségnek Tagjai között jelenlévő szabad Kir. városi Követek, az alább előforduló külön-vélemény szerént a’ királyi Városokat az e’ részben reájok báromlandó tehertől áltáljában mentékké tétetni óhajtván, ezeránti óvásokat nyílván kijelentették; jelen Küldöttségnek minden egyéb Tagjai izomban ezen, az osztó igazsággal tökéletessen megegyező szabályt, jóvá hagyandónak vélték légyen. F) A'Katonaságnak, fegyver gyakorlás régetti nagyobb őszre húzására nézve, azt tartván jelen országos Küldöttség: hogy, a’ szállásoltatásnak fentebb javallott módja mellett, mi szerént ezeredek, osztályok, ’s századok egybetanyázandanak, jobbadán csak nagyobbszeru fegyver-gyakorlás végetti ószve húzások kerülhetnek elő; egyébaránt, az iS2T-iki rendszeres műnkálatnak 7-dik szakaszában foglalt rendelkezéseket, — azon általános óvással: hogy az ez alkalommal való tartás egyedül a kintstárt illetvén, az a’ Nemzetnek terhére nem válhat, ’s hogy a' fentebbi intézkedések, az öszvepontositás helyére költöző katonaságra is mint áltkelore, kiterjesztendők legyenek, — következendő módon véli megállapíthatónak lenni : Az öszvepontositás eseteihez békescg idejében, vagy a’ rendszeres évenkinti gyakorlatok, vagy több ezeredeknek táborozási tartoznak. Az öszvepontositásnak idejét, — mit is mezei munkáktól ment szakaszra tenni szükséges lészen, — a’ M. Kir. Helytartó Tanács a’ Törvényhatóságoknak jókor tudtára fogja adni. A’ midőn is, figyelem forditassék arra, hogy a' szabadságos katonák időnek előtte vissza ne hivatassanak, ’s hogy azoknak, tanyázások helyén való megjelenésűkre, a gyakorlatoknak kezdete előtt kelleténél huzamosabb határ idő ne rendeltessen; ’s hogy ezeknek végeztével, a’ vissza jöveteltől kelletéuél hosszában fel ne tartóztassanak. b) A’ Svadronoknak, és Századoknak, ugyan azon megyében való öszve pontosítások ugyan kérdésbe vehető nem lészen, azonban azoknak helye és ideje eránt az illető Törvényhatósággal lesz szükséges előlegesen értekezni ’s ezután, mivel az öszvepontosított seregeknek egyes lakosok házaiba való száliásoltatása felette terhes lenne, azok, ha a’ fenálló kaszárnyákban, kaszárnyaféle, ’s köz épületekben el nem térnének, egy részben táborozni tartozzanak. c) Az öszvepontosílásokra és gyakorlásokra szolgáló helyeknek kimutatása a’ Törvényhatóságot fogja illetni; ha azonban, ez eránt a katonai ’s polgári Rend köz itt viszálkodás támadna, ennek elintézése, az ezred Parancsnokával való értekezés útján próbáitassék meg, vagy a’ szükséghez képest annak helyén eszközöltessék. d) Táborozás neve alatt értetődik; ha ezredek egyenként, 'agy több számmal gyakorlat végett táborba kelnek s bizonyos helyen öszvepontosulnak. Ingyenes szállás-adás illy esetekben bármiféle hiva‘a!ú, ’s rendű személyeknek számára, akár a’ táborozási katonasághoz tartozzon az, akár nem, a' polgári Rendet semmikép sem illeti, mert illyenkor a’ szükséges szállásoknak fogadása egyenesen a’ katonaságnak lesz kötelessége; egyedül azoknak könnyebbi megszerzésében leendvén a’ helybéli Hatóság segedelemmel. A’ Táborozás alatt megbetegülo katonaságnak alkalmaztatására szükséges ispotályi szállásoknak fogadásáról, szinte a’ katonai Rend fog gondoskodni. e) A' Polgár hatóság pedig ügyelni fog arra: hogy a’ közösülésnek könnyítése, s fanak , húsnak és egyéb élelembeli szereknek, a’ katonaság általi megszerezhetése eránt, szükséges intézetek tétessenek. — Mészárgzéki és kortsmabeli jussokat a’ katonaság semmi esetre nem gyakorolhatván. f) A’ katonaságnak szükségeire való termesztményeknek fuvarozására, valamint az agyuzási szereknek, betegeknek, raboknak, vagy akármiféle egyéb szükséges tárgyaknak szállítására kivántató vontatások, és szekerezések, táborozások idejében egyenesen a’kincstár által béreltessenek. Többnyire Országgyül. írásai I. hütet. ^ :i'9
