1839-1840 Főrendi Jegyzőkönyvek • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar- és Csehország e' néven Ötödik Koronás Királyától szabad királyi Pozsony városában 1839-dik évi junius 2-kára rendeltetett Magyar Országgyülésen a' Méltóságos Fő-rendeknél 1840. februarius 25-kétől majus 12-ig tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Nyomtatta és kiadta Schmid Antal / [1840]
1840 / 153. ülés
CLIU, országos ülés. Alajos 12-kén 1840. 033 Királyt szcmélynüki ítélőmester Zalag Alajos jelenti: hogy a' KK. es RR. tárgyalás alávéven a' vizek és csator-®?4^1 nák iránti k. királyi leiratot, ahhoz hozzá járultak; van azonban észrevételük a’ 2-ik pont iránt, tudniillik: hogy a'csatornákról. ,,huzamos itfeiy(í kifejezés helyébe tétessék: „harmincz ét';“ de ezt csak úgy óhajtják, ha kivihető a' concertatio alkalmával, különben hozzá állanak a' k. királyi leirathoz. (Helges IJ Az Itélömester olvassa a’ szerkesztést Fő- Tárnokmester Báró Eötvös It//létez: Jobbnak tartom ezt az élőbbemnél, ’s részemről elfogadnám. Undor O CS. lilr. SCeiISCgC * Úgy hiszem, ne ellenzzük a’ T. KK. és RR. kívánságát, annyival inkább, mivel azt csak úgy terjesztik elő, mennyiben a’ m. kir. udvari Cancellaria az előbbeni kitételhez nem ragaszkodik. Királyi személynöki ítélőmester Szett Imre olvassa izencte’t a’ T. KK. és RRnek az ujonezok és a’ színházi költ- I*enet ni , , , . ujoncíok és segek felosztása tárgyában, síinhiní kalc-Koronaőr Gróf Teleki József: Azon Megbisottságnak, melly azon törvényhatóságoknak visszakapcsolása iráni*^^,/^““” t) Felsége által kiküldetett, Fejedelmem kegyelmes parancsolatjából Elnöke, kötelességemnek tartom ezen dologban felszólal- b*"ni és megjegyezni, hogy a T, KK. és RRnek indítványát sem törvényesnek, sem igazságosnak, sem tanácsosnak nem látom. Törvényesnek nem — azért, minthogy azon törvényben, melly a' múlt országgyűlésen ezen törvényhatóságokat összekapcsolta (Magyarországgal, az utolsó paragrapbusban mondatik: hogy ezen törvényhatóságok addig, mtg nem fognak effective reincorporáltatni, azon állásban maradnak, mellyben eddig voltak. Ez természetesen azt hozza magával, hogy semmi olly terheket, mellyeket eddig nem viseltek, mindaddig viselni nem fognak, mig a’ visszakapcsolás valósággal meg nem történik. — Igazságosnak nem látom azért, minthogy ezen törvényhatóságok még most Erdélyországgal szoros kapcsolatban vannak, ’s igy megtörténhetnék az, hogy Erdélyországrészéről is szint’ illy nemű terítek fognának reájok vettetni, ntellyeknek Viselésére törvény által hasonlókép köteleztethetnének, és ennek következtében könnyen jöhetnének azon esetbe, hogy két Országnak terheit tartoznának viselni. De még azt is kénytelen vagyok megjegyezni, hogy itt a’ nemességnek olly része, melly ezen tehernek különösen a’ theatrum tekintetében igen nagy részét viseli, — most rendes adózás alatt van, következéskép ezek tartoznának adót fizetni, és tartoznának e’ felett a’ nemesi terheket is két Ország részéről viselni, — a’ mi természetesen ezen osztályzatára a’ nemességnek igen sérelmes lenne. De nem is tartom tanácsosnak, mivel minden újonnan átveendő Országban, még a’ fegyverrel meghódított Országban is, a’ józan politica azt kívánja, hogy ezen összekapcsolást kedvetlenné az emberre nézve ne tegye. — Mit fognak ezen törvényhatóságok mondani, hogyha még mielőtt azon javakkal birnak, mellyeket Magyarorsziig nekik nyújthat, máris terhekben fognak részesíttetni ? — Ezeknél fogva a’ Mélt. Fő-Rendeket bátor vagyok felszólítani, hogy méltóztnssanak megengedni, miszerint a’ T. KK. és RR. felszólíttassanak, hogy ezen okoknál fogva kívánságuktól elállani, és ez úttal ezen törvényhatóságokat, minden illy nemű terhektől felmenteni sziveskedje*nek, annyival inkább, mivel ezen jurisdictiók, mikor Követjeiket felküldötték, egyenesen utasításaikba adták, hogy semmi illyes terheket el ne vállaljanak, mit Kraszna és Zaránd Vármegye jelen lévő Követjei ki is jelentettek. Gróf Erdőely Sándor: A’ Koronaőr O Excellentiájának véleményét nem osztom; mert a’ törvény azt mondja, hogy ezen Megyék vissza vannak csatolva de jure, és csak de facto nem; de reményiem, hogy nem sokára az is meg fog történni; és igy a felosztás ezen Vármegyékre is megtörténhetik, és ha példáúl azok tettlegesen csak egy év múlva fognának visszacsatoliatni, az azokra most adrepartiált ujonezok csak egy év múlva fognak kiállíttatni, kik azután természetesen egy évnél tovább a Magyarországból most kiallítandóknál fognak szolgálni. — A’ törvényhozó testnek kötelessége az ujonezok kiosztását esfeközleni: tehát igazságos, hogy most ezen ujonezok azon erdélyi Vármegyékre is felosztassanak, a’ kiállítás minden esetre csak nkkor következvén, mikor a" visszacsatolás már tettlegesen végbement. — Ez vélekedésem a’ másik tárgyra nézve is; és igy a’ T. KK. és RR. kívánságát, mint az igazsággal megegyezőt, pártolom. Báró Jósika Sámuel; Az idő rövidsége tilt, hogy ezen tárgyhoz terjedelmesebben — valamint annak érdeke kívánná — szóljak. ’S azért azon nézetekhez, mellyeket a’ Koronaőr 0 Excellentiája felhozott, ragaszkodván, csak annyit akarok megjegyezni, miszerint kérdést nem szenved, hogy a’ múlt országgyűlési 21-ik törvényezikkely tisztán rendelkezik az iránt, hogy ezen Megyéknek állapotja mindaddig változást ne szenvedjen, mig a’ tettleges visszacsatolás meg nem törté*nik. — Természetes következése ennek az, hogy az említett törvényezikkely a’ status quo-\. nyilvánosan biztosítja; és így a’ kérdés csak az lehet: hogy magyar törvényhozói szempontból mit értünk ezen status quo alatt? — Azon viszonyt, mellyben ezen Megyék állanak az erdélyi törvényhozáshoz, bizonyosan nem; mert ez a’ magyar törvényhozás gondjaihoz nem tartozik; de ezenkívül a’ 21-ik törvényezikkely kelése óta Erdélyben országgyűlés lévén, abban tettlegesen részt is vettek; — azon viszonyt sem, mellyben állnak Erdéllyel administratio tekintetében; mert ez hasonlólag a’ magyar legislatio körén kivül áll. — Azon viszonyoknak kell tehát itt értetődni, mellyekben állnak ezen Részek a’ magyar törvényhozással ’s általában a’ magyar administratióval. — Tisztán ide mutat a‘ 21-ik czikkely 1-ső §-a; mert azt az egy esetet, mellyben Magyarországra nézve fenáll ezen Megyéknek egybeküftetése — az országgyűlésre való meghivatást — nyilván kijeleli; és ha áll azon szabidy: „quod exceptio in casibus non exceptis firmet regulam,“ ez ide tökéletesen alkalmaztatható. Még tisztábban érdekli ezt az említett törvénynek végső $-a, mellyben az mondatik: hogy a’ tettleges visszacsatolásból eredhetnek olly kérdések, mellyek a törvényhozás utján lesznek elhatározandók í — praesupponálta tehát egy új törvényhozásnak befolyását és rendelkezését, minekelőtte a (Megy éknek ezen correlatiója .Magyarországgal, melly — a’ mint fenebb említém — egyedül az országgyűlésen való megjelenést illeti, — változást szenvedne. De minő helyczelben is lennének azon jurisdictiók, ha a status quo-nak kiterjedettebb értelmet adnánk? — Azon kedvezményekben, mellyeket a’ ntagyar törvényhozás most szült, nein részesülhetnének, még pedig de jure nem; mert a’ 21-ik törvényezikkely ezeket reájok kiterjesztetni nem engedi; — azon terheket, mellyeket Erdély reájok vetett, viselniük kell, még pedig de jure; mert ezektől a’ 21-ik törvényezikkely fel nem szabadította, és már most a Renrlek javaslata szerint az ide való terhekben is részesíttetvén, kétszeresen rovattatnának meg. Nem argumentum itt az, hogy a’ visszacsatolásnak meg nem történése a’ Kormány késedelmeskedésenek tulajdoníttatik; ezt kérdésbe hozni nem akarom: annyi mindazonáltal bizonyos, hogy ez ha aggodalomra — panaszra okot szolgáltathat is, ennek az említett Megyék megterheltetése nem lehet következése. Ha szükségesnek találják a" T. KK. és RR., ennek orvoslásara egy ollyan prnvisiórul gondoskodni, melly ezt a" mostani anomalis állapotot megszüntesse, szívesen reáállok, csak egyezzék meg az igazsággal, a méltányossággal, és ne nevelje úgy, mint a’ T. KK. és RR. izenete, ezen helyezetnek kedvetlenségét. Ngitrai Főispánig Báró Medngúnszkg Alajos: Nem akarom ismételni azokat, mellyek itt előadattak, és csak egy practices nézetet vagyok bátor előadni, tudniillik hogy habár megtörtént is azon föltétel, hogy az ujonezok és országgyűlési terhek rovatain csak a’ törvényben maradjon, és végre ne hajtassák addig, mig a’ visszacsatolás valósággal és egészen meg nem történt: akkor is bizonyosan más állapotba jönnének azon Vármegyék, mint a’ magyarországi többi 'N ármegyék. — Olly viszonyok vannak, mellyeket elrendezni kell elébb, mint a’ visszacsatolás megtörténhetik, de mellyek sokkal Fő-rendi Napló. /. Kötet. 139