1839-1840 Főrendi Jegyzőkönyvek • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar- és Csehország e' néven Ötödik Koronás Királyától szabad királyi Pozsony városában 1839-dik évi junius 2-kára rendeltetett Magyar Országgyülésen a' Méltóságos Fő-rendeknél 1840. februarius 25-kétől majus 12-ig tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Nyomtatta és kiadta Schmid Antal / [1840]
1840 / 141. ülés
CXI A. országos ülés. Aprilis 29-én 18-U). 549 síiÁ*ok irint. lók, ’s pedig Mért, mivel itt fel vannak állítva az elvek már századok óin, tudniillik a" vagyon az egyik. „• i*«e» honoinásik az érdem. — Mi más elveket állíthasson fel az országos Választmány, azt át nem látom; 's így az indítványt el nem fogadom. Koronaőr Gróf Teleki József: Magához a’ dolog érdeméhez szólani nem kívánok, minthogy az iránt már véleményemet előadtam, ’s most is a’ mellett maradok; hanem itt az cmlittetett. hogy mi, kiknek szerencsénk van hivatalban lenni, a’ Kormánytól némi függésben állunk; ’s erre nézve kívánom, sőt kötelességemnek tartom, észrevételemet kifejteni. — Ha az a’ Méltóságos Ur, ki azon függést említi, ezt ágy érti, hogy hivatalaink folytatásában a’ Kormánytól függünk, arra nézve kénytelen vagyok megváltani, hogy igazsága van, bizonyosan mindnyájan függünk, és fogunk is e’ részben a’ Kormánytól függni; de annak úgy is kell lenni; — de ha ügy veszi azon függést, hogy mi, mint ezen Táblának tagjai, függésben állunk a’ Kormánytól, kénytelen vagyok annak részemről ellentmondani. .’10 év telt el azon idő óta, mióta van szerencsém közhivatalokat viselni; mondhatom, ezen idő alatt Királyomnak kegyelmében szerencsém volt több Ízben részesülni, — annak bizodalma jeleit több ízben tapasztalni; de én semmit sem tapasztaltom, mi ezen függésnek törvényhozói állásomra nézve megállapítását, vagy annak csak kívánságát is legtávolabbról gyaníttathatta volna: következéskép hogy a’ Kormány ezen függést tőlünk nem kívánja meg, magam részéről nyilván kijelenthetem; de úgy hiszem, hogy egyszersmind mind azoknak érzését jelentem ki, kik velem egy állásban vannak, ’s egyszersmind a’ Fejedelemnek és Hazának szolgái, midőn azt nyilvánítom ki, hogy mi mindnyájan jól tudjuk, mivel tartozunk a’ Fejedelemnek, mivel a’Hazának, ’s hogy egyik kötelességet a’ másik hátratételével nem fogjuk teljesíteni; és igy itt újra és ünnepélyesen kijelentem, hogy én e’teremben senkitől a'világon, midőn tanácskozom, — nem függök, sem a’ Kormánytól, sem mástól, hanem mint meggyőződésem sugallja, úgy ndom elő véleményemet Hazám javára. fHelyes ! Éljen Ij Gróf Dessewffy Aurél: Csak néhány szót kívánok tenni azokhoz, miket Ö Nagyméltósága a’ Koronaőr igen bölcsen előadott. — Ez a’függési és függetlenségi kérdés igen kcdvencz thema, melly ezen a’Táblán az országgyűlés kezdete óta már többször előhozódott. Én hozzá soha sem szólottám, és pedig két oknál fogva; az egyik az hogy magamat eltalálva soha sem éreztem. Van bennem egy bizonyos érzelem, hogy szellemileg teljesen független vagyok; —van bennem egy másik öntudat, melly elhiteti velem, hogy szellemileg engem senki függőnek nem tart, ’s tartani nem fog, ’s innen van, hogy engemet ezen előadások soha sem bántottak. A’ másik ok pedig, a’ miért a’ kérdéshez soha sem szóltam, abban áll: hogy én ezt mindig meddő kérdésnek tartottam, egyiknek azok közül, mellyeket mindenütt az egész Világon, Francziaországban, Angliában épen úgy, mint nálunk, egyik felekezet a’ másiknak fejéhez szokott vágni. A’ hivatalt nem viselők felekezete azt mondja a’ másiknak: „Csak mi vagyunk függetlenek, titeket a’ Minister minden órán letehet.“—A' hivatalviselők felekezete pedig ezt feleli: „Ti ollyan dolgokhoz szóltok, mikhez nem értetek, eltörlitek a’ törvényeket, mellyeket nem is olvastatok, változtatjátok a’ közigazgatást, mellyhen semmi tapasztalástok nincs, —az igazság kiszolgáltatását, mellyet soha nem gyakoroltatok; egyébiránt függtök ti is, és pedig a' popularitas és közvélemény változékonyságaitól.“—Az egyik, minta’ másik állításban, sok helytelen mellett, van némi igazság; csak az tagadhatatlan, hogy különböző álláspontokból lehet használni a’ Hazának, ’s hogy még a’ törvényhozásban is különféle helyzetű ’s különféle tulajdonságokkal felruházott elementumokra van szükség. — Egyébiránt azon részén e’ Táblának, melly oppositiónak neveztetik, két érdemes Tag van, ki közhivatalt visel; nem gondolnám, hogy hivatalos állása által magát bármikép megszorítva ne érezné. — Vetekedjünk tettekben, hogy ki használ leginkább a’ Hazának? a’ helyett, hogy egymás személyes helyeztetését analyzálnók. Azt megítélni, hogy a’közügynek ki tett nagyobb szolgálatot, a’ jövendő és historia feladása, senkinek sem ismerem el ftzt a’ jusát, hogy ezeknek szerepeit anticipálja. Gróf Fcstelils Vincze: A’ honosítás tárgyában Gróf Teleki László <J Méltósága elveit magamévá tévén, indítványát pártolom. Gróf Esterházy József: Sokféle és hosszú beszédeket Volt szerencsém hallani, azért a’ Mélt. Fő-Rendeknek unalmára nem akarván lenni, vélekedésemet csak röviden előadni bátor leszek. — Mi e’tárgyat illeti: azt két részre osztom, tudniillik: mit kell tenni jövendőre, és mit most? — Én az indigenatust úgy tekintem, mint a’ legszebb kitüntetést, és épen azért azzal ritkán kell élni; ’s igy indigenatust nem akarnék adni annak, ki nem folyamodik, hanem csak annak, ki folyamodik, ’s kinek érdemei Vannak, és pedig mindig votum és sessio iiélkül, és csak akkor, ha már tudjuk és ismerjük, hogy magyar szíve van, és constitutionalis ember. — Most a’ T. KK. és RR. különféle urakat ajánlanak, kik közül én többeket tisztelek, és kiket én is szívesen elfogadok, de Votum nélkül; és igy Gróf Keglevich János 0 Excellentiájával nem egyezek, hanem Gróf Teleki László Ö Méltósága vélekedését pártolom. Gróf Zichy József: Gróf Teleki László 6 Méltósága indítványát pártolom. Gróf Pejachevich Péter: Szinte Gróf Teleki László Ó Méltósága indítványát pártolom. Temesi Gró Tihanyi Ferencz: Én azon kérdéshez, melly a’ függést vagy függetlenséget tárgyazza, nem szólok, minthogy ezt a’ Koronaőr Ő Excellentiája bőven kimerítette; csupán csak azt jegyzem meg, hogy Ő Felségének a’ fő hivatalokra való kinevezésre a’törvény ád jogot; de azon jogot, hogy azon személyek az országgyűlésben is részt vegyenek, a’ törvény, nem pedig O Felsége adja. — A’ mi magát a’ dolgot illeti: erre nézve igen rövid leszek, ’s jövendőre nézve azt kívánván, hogy a’ honosításra nézve bizonyos elvek állíttassanak fel, csatlakozom a’ Koronaőr Ő Excellentiája indítványához, valamint szinte kezet fogok Gróf Apponyi György ü Méltóságával a’ szavazatok meghatározására nézve. lláró Kühner Ferencz: A’ tárgy ki lévén merítve, rövideden a’ Koronaőr ü Excellentiája indítványára szavazok. Horvátország Követe Markovich András: Midőn a' honosítás végett az Országhoz folyamodottak tisztes felvételéről és érdemeikhez képesti osztályozásáról munkálódott a’ törvényhozó test, illett volna a’ régi ugyan, de a’ múlt országgyűlésen félbeszakadt egy, mind a’ két Táblából rendelendő Küldöttség lelkiesméretes munkálata által szokást és gyakorlatot megállapított elvekre alkalmazni, — hogy pedig ezen szokás és gyakorlat meg nem tartatott, kitűnik a’ KK. és RR. jelen izenetéból, a kik is egy Vármegye ajánlatára, a’ hol gyakorta egy személytől függ a' határozat, többeket kívánnak taksafizetés nélkül honosítani; — ezen hiányt ugyan mindjárt ki kellene pőtlanunk, de az idő szűke nem engedi, — azért, hogy jövendőre bizonyos szabály gyanánt szolgáló elveket dolgozzanak ki a’KK. és RR., ajánlani bátorkodom. Báró Orczy László : A’ Koronaőr Ó Excellentiájával szavazok. Fő-rendi Kupió. I. Kötet. 13#
