1839-1840 Főrendi Jegyzőkönyvek • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar- és Csehország e' néven Ötödik Koronás Királyától szabad királyi Pozsony városában 1839-dik évi junius 2-kára rendeltetett Magyar Országgyülésen a' Méltóságos Fő-rendeknél 1840. februarius 25-kétől majus 12-ig tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Nyomtatta és kiadta Schmid Antal / [1840]
1840 / 140. ülés
530 CXI iországosülés. Aprilis *28-kán 1840. Ilik iieBít ezej.et 5,t bővebben fejtegetni, kétségkívül, sem helyesem ideje, azt mindazáltal most is jónak tartom megjegyezni: hogy “7iMv'úkk,uiut;ín Verbőczy Hármas-Könyve 1-sö Részének 10-ik czimében azt mondja: „praeterea cunctorum quoque Dominorum jövedelmei priwfu(omm, et virorum Ecclesiasticorum Princeps ipse noster verus, et legitimus successor est,“ — a’ dolgot maurfyiL.il illeti: tökéíelesen Ö Excell, a’ Tárnokmester ur véleményéhez kapcsolom a' magamét. — Egy észrevételt szükségesnek tartom még tenni. — Úgy godolom, tudva lesz: azon helyre, mellyet Ö Fels(:ge különös kegyelméből tartok, nekem vágyódásom nem volt, ’s akár ezt, akér a’másikat, mellyet szintén ü Felsége kegyelméből tartottam meg, mihelyt ü Felsége megengedi, vágy másoknak úgy látszik, hogy a’ közjó és az Anyaszentegyháznak haszna azt ellenzi, kezemből kibocsátani, minden órán kész vagyok. Azt mindazonáltal, gondolom, többen tudják, hogy olly körülményekben jutott az Érsekség kezembe, mellyek sokféle nehézségekkel voltak összekötve: Ö Felsége tehát e' részben könnyíteni kívánván, jusával élt, azon jósával, mellyet a" törvény neki engedett, hogy t. i. több egyházi beneficiumokkal akkor, midőn a’ körülmények, vagy személyes tekintetek úg\ kívánják, ü Felsége egyet boldogíthasson. O Felsége ezen jusával élt: úgy vélem tehát, hogy ezért sem Ö Felségének, sem annak, ki ezen kegyelmét elfogadta, szemrehányást tenni nem lehet. Gróf Zichy Ödön: Ott kezdem ezen tárgy feletti nyilatkozásomat, hol azt az Ország Primása <J Herezegsége igen helyesen végezte. — A’ királyi jusokban áll ugyan, a megüresedett Püspökségeket conferálni: de azoknak jövedelmeit olly sok évekig huzni, soha sincs azon jusok közt. Igen nagy figyelmet érdemel azon elüresült Püspökségek adniinisiratiója; mert tapasztaljuk , hogy a jobb jövedelmű Püspökségek igen sok ideig szoktak maradni a’ Kamara kezelése alatt, ’s annyira elromboltatnak, hogy majdnem semmi jövedelmet sem hozván be, igy adatnak át a’ Püspököknek, kik terhelve annyi taksákkal és más törvénytelen adóztatásokkal, átvévén a’ jószágokat, minden gazdasági készület nélkül, annyi adósságokba keverednek, hogy ha sokáig nem élnek, meg adósságokat hagynak magok után, ‘s az alapító szent ezéljának eleget nem tehetnek. Igaz ugyan , hogy. a’ keveset jövedelmező benefit iumok soká üresen hagyatni nem szoktak: de valljon nem meglepő e az esztergomi Érsekségnek állapotja? — nem kt llett e a' Kamarának csaknem Symonia-fajt a’ beneficiumok üsszehalmozásával elkövetni, a5 mostani Érseknek, igen tisztelt Prímásunknak, rangja szerinti léteiére ? — Valóban én ezt sem a’ hazai törvényekkel, de még az egyházi canonokkal sem tudom megegyeztetni; mert elkülönözött egyházi javaknak és ezzel járó több egyházi kötelességeknek egy szentélyre ruházását, sem polgári, sem egyházi törvényeink helyben nem hagyják. — De ha csak felületesen keresem is okát ennek, nem lehet egy részben ott feltalálni, hogy ámbár llerczeg-Printás Rudnay elhunyta óla kilencz évek folytak le, ezen sok idő alatt a’ Nagyméltóságú Kamara, 0 Felsége engedelmével kezdett esztergomi templom építése folytatására nem csak hogy semmi költséget a’ megüresült primási szék jövedelmeiből nem fordított, hanem arra annyi gonddal sem viseltetett, hogy a’ költséges építési kezdeményeket roa lésüktől mentesítette volna? — Méltán mondják tehát a’ KK. és RR. izenetükben felhívott törvény szerint törvénytelennek azegjliázi hivatalok hosszasb ideig üresedésben liagyatását, — rosszalják az egyházi javaknak egy szeniélybeni többesítését, — nem helyeslik az egyházi javak jövedelmeinek ollyan kezelését, hogy abból sem a' Haza javára, sem az egyházi javak ápolására semmi sem fordíttatik, mit is ők méltán önkénynek és az egyházi javakkal egyoldalú bánásmódnak neveznek, és azért ezen észrevételeknek egy alkotmányos Országban, a’ Haza képviselői áltál a’ F’elség elebe felterjesztését addig is szorgalmaztatni vélik, miglen annak idejében e’ tárgyban terjedelmesebben nyilatkoznának.— Ezen okokra nézve, ámbár ugyan látom, hogy szavaim viszhangra nem igen találnak, de meggyőződésem ösztönéből mégis pártolom az izenetet. Gróf Erdődy Sándor: Gróf Zichy Ödön elveit magamévá tévén, a’ KK. és RR. izenetet pártolom. Gráf Viczay IJeder: Gróf Zichy Ödön Ö Méltóságával egyetértve, úgy szavazok mintő. Gróf Batthyány Ká-zmér: Gróf Zichy Ödön U Méltóságát pártolom, és szavazatomat az övéhez kötőm. Báró Geramb János: 0 Felsége törvényes jogait épen fentartani kívánván, a’ Nagyméltóságu Fő-Rendek előbbi izenetére szavazok. Gróf Teleki László.- Gróf Zichy Ödön előadását magamévá teszem. Rációi* Gö CS. kií\ Feíisége: A’ Mélt. Fő-Rendek többsége az előbbeni izenethez ragaszkodik, annál inkább, minthogy a’ KK. és RR. ezen tárgyat jelenleg le akarják tenni, és ennek ujabbi tárgyalását a jövő országgyűlésre magoknak fentartották. V-ík izeoct a' Nádori ítélőmester Szögyényi László olvasá V-ik ízenetét a’ KK. és RRnek a" mezei rendőrség tárgyában. 'sí**tárgyi-H'ádor Ö CS. Kir. Fensége: Ezen izenet tárgyalását ugyan a’ holnapi napra lehetne halasztani: de ban. minthogy a’ KK. és RR. a’ Mélt. Fő-Rendek véleményéhez hozzá járulnak, azt tartom, hogy ezen izenetet tökéletesen el lehetne fogadni. Gróf Ve la Motle Károly: A’ KK. és RR. azon argumentuma engem meg nem győz, hogy az uriszék csak 8 napra szabhat áristom-büntetést; ’s igy mivel nagyobb vétkek követtethetnek el, hogy nagyobbakra semmi esetre se Ítélhessen, pnrallelába kell tenni a’ többi birákkal. — Kérdem: hogy a’ Szolgabirónak van e actívitása 8 napi, vagy még nagyobb áristomot Ítélni ? itt pedig neki ezen activitást akarják adni: ha tehát a Szolgabirónak adnak activitást az áristomra való büntetésre, miért ne adhatnának akkor az uriszéknek is, annyival inkább, minthogy ott a Szolgabiró is jelen van t Fő-Tárnokmester Báró Eötvös Ignáczz Már a’ múlt alkalommal nyilatkoztam ezen törvényjavaslat iránt, a földesur rendőri bíráskodására nézve, s akkor is hajlandó voltam annak elfogadására, mit a KK. és RR. indítván)óztak, csak azt kívánván, hogy a’ dolog világosabban terjesztessék ki a’ javaslóit törvényben. — Ha a KK. és RR. azon javaslatában, hogy midőn a’ kár jobbágyok által, akár egymás között, akár a földesurnak okoztatik, fiO forintig maga a foldesur legyen, a 10-ik törvényezikk szerint, annak bírája, ’s hogy ez másról, mint a kárnak pótlásáról ne Ítélhessen, s hogy a' mennyiben a’ tett ollyan volna, hogy a’ kárpótláson felül fenyítést is kívánna, se Ítéletet ne hozhassan, se azt végre ne hajthassa, hanem minden illy tárgyak iránt csak a’ rendőri tisztet, vagy Szolgabirót illethesse a biróság, örömest megegyezek: de még abban is, hogy az uriszéknek hatósága és befolyása a mezei károk iránt tökéletesen megszűnjék, és ha azok GO forintot túlhaladnak, azonnal csak a’ Szolgabiró Ítélhessen: de viszont abban meg nem tudok nyugodni, mit a’ KK. és RR. a’ kérdésben lévő utóbbi javaslat elején érintenek, hogy t. i. csak akkor illesse a loldesurat ezen rendőri biróság, ha a’ kár szántszándék nélkül történt; mert ha a’ törvény így alkottatik, ’s a bírói hatosag megállapítása végett eleve minden esetben azt kelletik a’ földesurnak nagy bajjal és figyelemmel kinyomozni: valljon a kerdeses kár szántszándékkal, vigyázatlanságból, vagy hibából történt e? akkor az, mit a' KK. és RR. most a löldesurra akarnak ruházni, semminél is kevesebb volna, s csak oda vezetne, hogy akárntelly eljárása a földesurnak vissza tetsszek a jobbágyoknak: mivel tehát én inkább azt óhajtóm, miszerint lássák a’ jobbágyok, hogy a jobbágyoknak a füldesurak iránt viseltető bizodalma ezen rendőri biróság kíméletes gyakorlása által is növekedjék, azt vagyok bátor tovább is szorgalmaztatni , hogy 60 forintig, akár szántszándékból, akár nagyobb vagy kisebb vigyázatlanságból eredt légyen a kár, a
