1839-1840 Főrendi Jegyzőkönyvek • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar- és Csehország e' néven Ötödik Koronás Királyától szabad királyi Pozsony városában 1839-dik évi junius 2-kára rendeltetett Magyar Országgyülésen a' Méltóságos Fő-rendeknél 1840. februarius 25-kétől majus 12-ig tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Nyomtatta és kiadta Schmid Antal / [1840]
1840 / 140. ülés
CXI/. országos ülés. Aprilis ^H-kán 1840. I«enet a’ nui-örökös tartományoktól! nemi függetlenségét fentartani: de ezen, általam csak mesterségesnek tekintett függetlenségen kívül Urgy.w van még egy más neme a’ függetlenségnek, tudniillik egy természetes, mellyel csak erkölcsi műveltség, melly megint nemzetiség nélkül lehetetlen, — adhat. Ezen természetes függetlenség eszközlése tekintetéből kívánja a’ Nemzet törvényeit csupán anyanyelven alkotni, s e‘ fentebbi okok — vélekedésem szerint — elég erősséggel birnak, hogy egy lépéssel — ha talán az némellyek előtt nagynak is látszik — tovább menjünk. — A' Nagymélt. Fő-Rendek józan belátására bízom, megfontolni: valljon. miután álmából felébredt Nemzetünk 50 évek óta nyelvéért melegen érzett, ’s ez érzet 10 évek óta hív buzgalammá vált, most elég kis lépésekkel tett előhaladások ny omán nyilványított azon akarat, hogy törvényeink egy idegen holt nyelvnek, melly — el merem mondani — nem csak a’ beszédben, hanem eszméiben is nagy mértékben megholt, — elmellőzésével csupán anyai nyelven szerkesztessenek, — ezen akarat, mondom, helytelen törsönködésnek tekintethetik e, vagy nem? — Ellenvetésül hozatott itt fel, hogy az elszakasztott Országok visszacsatolása bajosabban történhetik meg, ha törvényeink azon rendeletén, melly a' két nyelven való szerkeztetést rendeli, változás történnék. IMeg vagyok győződve, hogy ha a’ gallicziaiak csakugyan velünk egyesülni kívánnak, arra okul egyaránt szolgáland, törvényeink akár deák, akár csupán magyar nyelven vágynak szerkesztve. — Egyébiránt, miután a’ törvény authenticus szerkezetnek a’ magyart határozza, és igy egy authenticus deák fordításnak lehetsége képtelenség, a’ fordítást akárki jó deák eszközölheti. Fordítsák le magok számára azok, kik tekintetéből a’ deák szerkezetet sokan szükségesnek vélik. Ok bizonyosan legjobban tudnak deákul, s ezen az úton a’ fordítás kétségen kívül jobb lesz, mint ha a’ Rendek a’ törvények által kényszerítve (mellyeknek azonban kényszerítő erejét én is elismerem) teszik azt. Narior CS. ltir. Fensége x Úgy veszem észre, hogy többen vágynak, kik a’ tárgyhoz még szólam kívánnak: de miután szűk az idő, a’ T. KK. és RR. pedig a’ tárgyalásban annyira haladnak elő, hogy velők érni alig tehet, azt ajánlanám a' Mélt. Fő-Rendek figyelmébe, hogy mivel ezen tárgyban már több Ízben megegyeztek a’ Mélt. Fő-Rendek, úgy most is a’ T. KK. és RH. izenetét elfogadhatnák, és legfelebb egynémelly Szónokok által a’ szerkezetre nézve tett észrevételek vétessenek figyelembe. (Helyes! — E/jen/J A’ 6-ik szakaszra: Zágrábi megyés Püspök Haulik György: A’municipalis jogokhoz és az általam már előbb bővebben felhozott indítóokokhoz ragaszkodva, az e’ részben kinyilatkoztatott előbbi szavazatom mellett most is megmaradok. Pozsegai Főispánig Gróf Széchen Miklós: A’ T. KK. ésRR. azt állítják, hogy a’ magyar nyelvtudása mindenkinek kötelességeihez tartozik, ki a’ közös Haza kebelében él, és ennek jogaiban részesül. Az első a’ horvátokat azért nem illeti, mivel ezek Magyarország szent koronája alatt ugyan, de nem Magyarország kebelében élnek, valamint ezt mindennapi szokásban lévő és egykönnyen magok a' T. KK. és RR. által sem kétségbe vonandó diplomaticai nevük: „kapcsolt (nem: bekebelezett) Részek“ eléggé bizonyítja. — Az utóbbi: hogy a’ magyarok jogaival élnek, és azért a’ magyar nyelvet tudni kötelesek, annyiban igaz, a' mennyiben a’ horvátok olly jogokkal élni kívánnak, mellyek már most a’ magyar nyelv tudását szükségessé teszik, mint p. o. midőn az 1741: 61 törvény kedvezését használni akarván, Magyarországban tisztségek- és hivatalokért folyamodnak, és minekutána feltenni sem lehet, hogy vérrel és érdemekkel szerzett jogoknak gyakorlása valamelly nyelv tudásától függővé tétessék, ez azon egyetlenegy szellemi kényszerítés, mellyen kívül másnak sem törvényesen, sem tettleg soha helye nem lehet, és mellynek tekintetéből 0 Felsége a’ felőli gondoskodását kegyelmesen megígérni meltóztatik, hogy a’ magyar nyelv több tanítószékeinek felállítása által ez a’ kapcsolt Részekben is terjesztessék. Melly k. Ígéretben — csekély vélekedésem szerint — megnyugodni kell. Báró Kühner Ferencz: Azon nézetekhez ragaszkodom, mellyeket a‘ pozsegai Főispány Ő Excell. kifejtett; mert minden törvénynek fő czélja a’ kivihetőség; azon törvény pedig, hogy ezen rendelkezés 10 év múlva a Társországokra kiterjesztessék, nem csak nem kivihető, hanem olly kényszerítést foglal magában, melly elidegeníteni fogja a' Társországokat Magyarországtól; és igy a' kegyes királyi leiratot pártolom, nem pedig az izenetet. Gróf Teleki Domokos: Az előttem szóló észrevétele különösnek tetszik előttem, mivel csak az imént azért kívánta a’ törvénynek két nyelvem szerkesztését, mivel a’ Társországokba a’ magyar nyelvnek 10 év mulvai behozatala sürgettetik, most pedig 0 Méltósága mond ezen törvénynek ellene. Bizonyosan bármelly Nemzetnek nemzetisége melletti buzgalma dicséretes: de tekintsük meg, hogy itt a’ magyar nyelv nem a’ horváttal, hanem a’ deákkal áll szemben. Nem régiben egy Méltóságos Szónok ur e’ teremben azon rettenetes szót mondotta, hogy Horvátországban nincs illuminatio, s nem is óhajtják ott ezt. — Ezen állítás valósága esetében is — min azonban kételkedem — azt hiszem, nem lenne bajos a‘ Társnemzetet felvilágosítni az iránt, hogy a" deák nyelv ápolása nem nemzetiségök, hanem azon kevesek érdekében történik, kik az által őket gyámságuk alatt tartják. Egyáltalában a’ nemzeti nyelvünk kiterjesztéséért reánk halmozni szokott vádakat ollyanoknak tekintem, mintha valaki azért hibáztatnék, miért csinál tulajdon kertjében nevelt fájainak ágaival szomszédjának árnyékot? (Maradjon!) Ugyanazon ítélőmester olvasá a’ törvényjavaslatot a’ magyar nyelv tárgyában. Az 1-ső §-ra: Koronaőr Grój Teleki József: Magok a'KK. és RR. ezen rendelet alóla’ Társországokat kivétetni kívánják; igy a’ szerkesztést ekkép kívánnám módosíttatni: „országbeli, vagy az Ország haturaiban.(‘ (Helyes!j Fő- Tárnokmester Báró Eötvös Ignácz : Ebben tökéletesen megegyezek ; mert, mint ismerem Magyarországot, nem igen lesz egy Megye is, melly nem volna képes ezen határozatnak eleget tenni. A’ 2-ik §-ra: Gróf Zichy Károly: Ha a’ törvényhatóságok elfogadhatnak magyar leveleket, annyival inkább elfogadhatják azt a' Társországok. Az utolsó §-ra: Gróf Desseicjfy Aurél: E’ helyen a’ kapcsolt Részeket is megemlíttetni kívánnám; mert óhajtóm, hogy a magyar tudós Társaság könyvtára azon könyveknek birtokába is jusson, mellyek a’ kapcsolt Részek könyvnyomtató-mühelyeiben jelennek meg. Nádor Ő C8. klr. Fensége X A’ Mélt. Fő-Rendeknek a: szerkezetre nézve tett észrevételei azonnal egy rövid izenetbe lesznek foglalandók. Vitas»a’ ma- A’ fentebb nevezett Ítélőmester a’ Mélt. Fő-Rendeknek a' magyar nyelv tárgyában’: válaszát azonnal feltéven, meghi-KUrg"Íbln. tejesítés végett felolvasó. Nádor Ö os. kir. Fonségo • Nem tudom, ha valljon ezen törvény elejéhez nem kellene e hozzá tenni ezen szavakat: „mig új törvény által meg nem válloztatik“ í (Helyes !j Il ik iienet a’ Ugyanazon ítélőmester olvasá H-ik izenetét a’ KK. és RRnek, a’ katonai kihágások tárgyában, mellyre észrevétel katonai kihá- • • • gások tár- nem leven gyában. Törvényjavaslat a’ magyar nyelv tárgyában. I
