1839-1840 Főrendi Jegyzőkönyvek • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar- és Csehország e' néven Ötödik Koronás Királyától szabad királyi Pozsony városában 1839-dik évi junius 2-kára rendeltetett Magyar Országgyülésen a' Méltóságos Fő-rendeknél 1840. februarius 25-kétől majus 12-ig tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Nyomtatta és kiadta Schmid Antal / [1840]
1840 / 139. ülés
519 *,m:’,n legalább, hogy ne egy §-ba jöjjön *’ revcrsalisokkal, hanem nz iránt, ha mindjárt itt is, egy külön § al-iv-ik i«-„et kottassék. így bátor volnék «’ Mélt. Fő-ltendeket arra megkérni, méltóztatnának a’ KK. és Rllet felszólítani az * T*V^nUr* iránt; hogy vagy álljanak reá a Mélt. Fő-Rendek által előbb történt javaslatra, vagy pedig, ha arra reá nem állnának, legalább ilt két kiilön §-t szerkeztessenek. Székes fejér vari megyés Püspök Báró Barkóczy László: Megismerem, hogy az országos két Táblának egyezete szerint ezen javaslóit törvényczikkelyben az ezután kiadandó reversnlisok sorsa eléggé kifejezve vagyon: de ezen törvényes intézkedés engemet az eddig kiadott, múlt időre néző reversnlisok belső értékének határozatlanságban való hagyása miatt nyugtalanító aggodalommal tölt el. — A’ Nagyméltóságű Fő-Kendek két országgyűlés alatt állhatatosan a' mellett vívtak, sőt jelenleg is abban maradtak, hogy ezen, múltra kiadott reversalisokat megsemmisíteni, erőtleneknek Ítélni nem lehet; mert azt hitték és hiszik, hogy helyesebben lehet a' 26-ik törvényczikkely „possint“ igéjéből azoknak törvényszerűségüket, hogyscm a’ bécsi és linczi békekötésekből, mellyek pusztán csak a’ protestáns confessiók iránt való türedelmet foglalnak magokban, — nkármelly vallásos kérdésnek megfejtését alaposan következtetni. Nem fogadták el a’ Mélt. Fő-Kendek azt, mit ezen vég-izenetükben a’ T. KK. és RR. ünnepélyesen kimondanak, hogy ragaszkodván előbbi nézetűkhez, a’ múltra kiadott reversalisokat ezentúl is törvényteleneknek tckintendik.— Kérdem tehát, nem lévén e’ tárgyban a’ két Tábla közti egyesség, miben marad az? — hol és hogyan lesz elhatározott sorsa az eddig kiadott reversalisoknak ? — A’ jelenképen javaslóit törvény elhatározza azt, hogy a’ 18 éves koruk eléréséig az evangelica vallásban nevelt fiúmagzatok, a’ nöszcmélyek pedig férjhezmenetelük után vallásos kérdés alá ne vétethessenek. — Minthogy továbbá a’ javaslóit törvény 4-ik §-a azt tartja, hogy az evangelicus atyának minden gyermekei evangclicusok legyenek, — mit lehet mind ezekből természetesebben köveik»ztetni, — mit könnyebben hinni, mint azt, hogy azon esetekben, midőn a’ szülék házassága reversalisok inellett köttetett meg, azon gyermekeknek, kik már eddig születtek, de még csak öt vagy hat évesek, avvagy ezentúl sziiletendők, minden esetre vallásbani nevelésük még csak majd kezdendő lészen, — az evangelicus atya önkényétől fog függni, a! későbbem időben házassági kötése idején túl törvény-adta jogával élni, még pedig a’ T. KK. és Ilii. nézeteihez támaszkodva inkább, hogysem a’ Fő-Rendek nézetei szerint az elébb kiadott reversa- Iisa értelmében kötelezésének eleget tenni, — bízván kivált abban, hogy a’ Nemes Vármegyéknél, ha akár hitvese és anyja, akár a’ catholica Egyház által szándékában háboríttatnék, az országgyűlési T. Rendek nézete e’ kérdésben a’ Fő-Rendek nézeténél több sympathiára fog találni. Ez az, mit én e’ jelen javaslóit törvény rendeleti hiányának nézek, miről is, ha világosan a’ rendelkezés elmaradna, könnyen hihető, hogy ismét innen eredhető panaszok a’ jöv ő országgyűlésre felhordathatnak. Gróf Desseteffy Aurél: Vélekedésem szerint ugyan a’ törvényczikkely, úgy, a’ mint áll, a’ czélnak megfelel , mert noha annak első sorai a’ reversalisokról szólanak, a’ törvény másik része általánosan van szerkesztve, és mind a’ reversalisoknak, mind a’ törvénynek ellenére protestáns vallásban nevelt személyekről szól: mihelyt azonban megnyugtatására szolgál valakinek, hogy a’ § kétfelé vágassék, és az által azon félremagyarázásnak, mintha ez az engedmény csupán a’ reversalisok elienére történt protestáns nevelésekre terjedne, —eleje vétessék: a’ Koronaőr 0 Excellentiája javaslatához szívesen hozzá járulok.— A’ mi továbbá székesfejérvári Püspök ü Méltósága azon kívánságát illeti, hogy a' már kiadott reversalisok erőteljeseknek mondassanak ki: azt vagyok bátor megjegyezni, hogy ez az országos határozat értelmén túl terjed. Pártolta — az igaz — ezen Mélt. fő-rendi Táblának többsége a’ múltra kiadott reversalisokat: a’ KK. és RR. azokat azonban folyvást erőtleneknek nyilatkoztatták; és igy e’ tekintetben országos határozat nem létez. Ha — a’ min eleget igyekeztünk — valami közép utat lehetett volna keresztülvinni, úgy elég lehetett volna téve mind a’ két résznek; de a’ mint a’ dolog most áll, olly valamit, a’ mire nézve a’ két Tábla különböző véleménnyel van, törvénybe iktatni nem lehet. Némi kezesség a’ múltra kiadott reversalisnkra nézve a' Mélt. fő-rendi Tábla izeneteiben fekszik, a’ mennyiben tudniillik azokból kiviláglik, hogy a’ két Tábla azoknak törvénytelensége felől múltra nézve megegyezni nem tudott. Temesi Gióf Tihanyi Fercncz: Gróf Dessewffy Aurél Ü Méltósága igen jól kimerítette az én aggodalmamat is. Minckelótte észrevételeimet bővebben kifejteni kívánnám, úgy veszem észre, hogy a’ fejérvári Püspök O Méltósága azt kívánja, hogy a’ reversalisok a‘ múltra nézve törvényesíttessenek; mert ö egyedül csak abban lát biztosságot, — egye dűl csak az által látja elhárítva a’ következő kellemetlenségeket, ’s végre egyedül csak ez által véli elérhetőnek a' kívánt egycsségel. Ezen előadására a' Mélt. Püspöknek eléggé megfelelt — nézetem szerint — Gróf DessewfTy Aurél 0 Méltósága. midőn azt állító, hogy ezen törvényjavaslatban csak azon pontok foglaltatnak, mellyekben megvan az egyesség, és minthogy a’ két Tábla ezen kérdésben, mellvet a’ Mélt. Püspök ur előhozott, egymás között megegyezni nem tud, igen természetes az, hogy Méltóságod kivánatáról jelenleg itt most szó nem lehet. — A’ mi magát a' dolgot illeti: a’ 18 éves személyekről szóló törvényczikkelyt magam is külön szakaszba óhajtóm tétetni. Csanádi megyés Püspök Lonovics József: Ezen izenetben a’ reversalisok ellen onnan merítenek a' T. KK. és RR. argumentumot, hogy a’ Melt. Fő-Rendek magok is törvényteleneknek elismerték a’ reversalisokat. — A Nagymélt. Fő-Rendek illy jelentésére nem csak nem emlékezem, sőt inkább bizonyosan tudom, hogy a' reversalisok törvénytelen nevezetét állandóul ellenzették,— hogy azokat egyenesen a’ törvények ,.possint“ igéjén alnpultaknak állították, ’s hogy végre midőn a' múlt országgyűlésen abban megegyeztek, hogy a' reversalisok jövendőre erőnélküliek legyenek, ezt nem azért tették, mintha azokat törvényteleneknek tekintették volna, hanem azon nyilván kijelentett okból, hogy ekkint kerültessenek ki azon kellemetlenségek, mellyeket a’T. KK. és RR. azokból származtattak. Ezeket óhajtanám \iszou-izcnetünkben is érintetni. — A’ mi magát a’ törvényjavaslatot illeti: annak érdemében ez úttal sem nyughatora meg; erről azonban többé szólni nem akarok, hanem csupán a' bevezető szavakból óhajtanám a’ bécsi és linczi békekötések említését, mint szükségtelent "s nem helyest, kihagyatni. — Ugyanis az 1791 : 20 t. ez. is azt vallja magáról, hogy ama békekötéseken gyökerezik, ’s ezen törvényjavaslatnak is az volna czímje, hogy az az említett békekötéseken alapul. Már miután tagadhatatlan mathematica elv az, hogy: „quae sunt aequalia uni lertio, debent esse aequalia inter se," mivel a‘ törvényjavaslat ‘s ama’törvényczikkely több pontokban egymástól lényegesen különböznek, ha mind a kettő ama’ békekötéseken alapúknak fogja magát hirdetni, vagy egyiknek, vagy másiknak, vagy talán egyiknek sem lesz igaza. Ama’ békekötéseknek czélja ’s tartalma egyedül a’ bevett vallások szabad gyakorlata, ’s azokhoz tulajdonképen szinte olly kevéssé tartoznak a’ vegyes házasságok, mint a’ talált vagy korcs gyermekek, ’s egyébként is a bécsi békekötés még azt is mondja: „absque lumen praejudicio Catholicae Religionisj — mivel pedig tagadni nem lehet, hogy nz mégis praejudiciumárn válik a’ rathol. religiónak, ha lesznek olly vegyes házasságok, mellyekból született gyermekek közül 130 ® CXXXIX. országos ülés. Április 27-kén 1840.
