1839-1840 Főrendi Jegyzőkönyvek • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar- és Csehország e' néven Ötödik Koronás Királyától szabad királyi Pozsony városában 1839-dik évi junius 2-kára rendeltetett Magyar Országgyülésen a' Méltóságos Fő-rendeknél 1840. februarius 25-kétől majus 12-ig tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Nyomtatta és kiadta Schmid Antal / [1840]
1840 / 138. ülés
511 h ő-Ajtónálló mester Gróf '/Achy Ferencs: Nem lehet egy illy hasznos es czéliránvos dolgot olly ezikkbe tenhi, YA1«si»'tU hova az nem való. A jelen ezikk csak exsiccationalis tárgyakról szól, következéskép ide egyéb tárgyat nem tehetünk, —“«Akté'*** a’ retek öntöztetését inkább a’ mezei rendőrséghez tartozónak vélném. — Én voltam azon esetben Veszprém Varmegyében, ottan is azt gondolták, hogy jó lenne az irrigatio, 's akartak 100,000 forintos eanalist csinálni, és azt 50 határon keresztül vinni; már most, minthogy az irrigatio leginkább Szent-György-napkor szokott történni, 's cgy-egy határra 3 nap számíttatik, nem tudom, az irrigatio mikor kerüli volna az utolsó határra? — Gróf De la Molle Károly: Vagy nem jól fejeztem ki magamat, vagy nem jól értett engem Éxcellentiád; — előadásom az volt: minthogy a' múltkor is, midőn ezen tárgy először előfordult, a’ KK. és RRet arra szólították fel a' Mélt. Fő-Rendek, hogy e‘ tárgyban egy törvényjavaslatot készítsenek, — most is csak arra kivánom a' KK. és RRet felszólítani; hogy előbbi felszólításunknak eleget tenni szíveskedjenek. Gróf Andrássy György: A' jelen törvényjavaslat amattól egészen különböző törvényjavaslat ugyan: de mégis egymással szoros kapcsolatban vannak; — méltóztassanak csak az előttünk lévő törvényjavaslatnak 1-ső §-át tekinteni, abban egyenesen az mondatik: hogy ,,semminemű visi munkát lenni nem szabad előre való jelenlés nélkül." — Ezen § szükségkép módosítást fog szenvedni, ha az irrigationalis törvényjavaslat létre jön; és így a' KK. és RRet most csak arra kivánom felszóllíttatni, hogy az irrigationalis törvényjavaslatot mentül előbb ide terjesszék, ’s annak idejében szükséges lesz e’ két törvényjavaslatot összehangzásba hozni. IV«dór Ő cm. Kir. F ensegc : Miután a KK. és RR. a’ Mélt. Fő-Rendeknek azon felszólításához, hogy Pest és Buda Városoknak a’ vizáradásoktól való megmentésére valami törvényes intézkedés tétessék, — a’ múlt alkalommal nem járultak, annál kevesbbé fognak ahhoz járulni, hogy a' rétek öntöztetéséről még ez országgyűlésen törvény alkottassák. Így ezen felszólítást elmellőzhetőnek vélném, f Helyes!J — Ezen izenetet az ítélőmester ur a’ KK. és RRnek átvinni fogja. A’ fentebb érintett ítélőmester olvasá Borsod Vármegye sérelmét. Borsod Vár-Fő-Tárnokmcsler Báró Eölcös Ignácz: Ezen sérelem és annak részletes előadásai iránt volnának ugyan észre- r'cl'mi* bC vételeim: de a’ tárgy ollyan, hogy arra felelni kellő adatok nélkül mégsem lehet, ügy azonban, mint az itt előadatik, a’ dologban kétségkívül sérelem létezik; mert a’ közhitei némileg! sértése nélkül nem történhettek azok, mellyek itt panaszoltatnak. Azért ezen sérelemnek fölterjesztését nem ellenzem. Miután azonban a’ KK. és RR. a" sopronyi esetben a’ sérelem körülményeit is előadták, kívánatos lett volna, hogy ezt most is tegyék; mert az orvoslás akkor biztosabban volt volna rémülhető, ha a' panasznak körülményei is egyszerre O Felsége elébe juttatnának, fHelyes /J Aáilor O CS. Ii.il*. Fensége: Azt tartom, hogy el lehet fogadni a’ Tárnok O Excellentiájának előterjesztését; 's igy ezt az Itélőmester a' KK. és RRnek jelenteni fogja. Országbirói Itélőmester Dókus László jelenti, hogy a’ Dunát a' Tiszával összekötő csatorna tárgyában készült felírásban a’ Mélt. Fő-Rendek megegyezését a’ T. KK. cs RR. szívesen fogadták. Gróf Desseuffy Aurél: A’ Nagyságos Ítélőmester jelentésére van egy észrevételem, jelesen a' mennyiben az a' Vasút feletti t vita. duna-tiszai csatornát illető törvényczikkely kisérő felírásának általunk történt elfogadását illeti. — Nem fogja tagadni ezen Méltóságos Fő-Tábla, hogy a' határozatok erejét nálamnál jobban senki sem tiszteli, 's hogy én azok ellen kikelni soha sem szoktam. Most sem szándékom, a’ tegnapi határozat ellen, mellyel tökéletes, teljes, tagadhatatlan erejűnek ismerek el, kifogást tenni, ’s nem is szándékom, annak tárgyát újabb vitatás alá hozni. Csak azt kívántam kijelenteni személyemre nézve; hogy én ezt a' felirási javaslatot — a’ mint azt ezennel bona fide kinyilatkoztatom — soha sem láttam; mi is aZ országos szőnyegen lévő tárgyak nagy mennyisége miatt akárkin is könnyen megtörténhetik; — hogy továbbá, mikor ez a' felirási javaslat tegnap az Itélőmester ur által felolvastatott, azt nem értettem, sőt még azt az észrevételt sem fogtam fel, mellyet O Méltósága a’ temesi Gróf e' tárgyra nézve tegnap teve. Azt hiszem, hogy mind ezek magamon kívül ezen Táblának még sok más Tagjaival is így történtek, a’ mi annál természetesebb, mivel ezen országgyűlésen arra szoktattak bennünket a’ T. KK.ésRR., hogy az illynemű felírások nem egyebek, mint egy két sorból álló egyszerű comitivák. De Ugyan hogy is kereshetett volna valaki ezen a' csatornát tárgyazó felirási javaslatban egy illyen, a’ felírásnak kitűzött czéljához teljességgel nem tartozó nyilványítást a’ jobbparti vasút mellett ? világos lévén az, hogy a" kérdéses csatorna és a' jobbparti vasút között legkisebb benső összeköttetés sincs, hacsak azt nem tartjuk kapcsolatnak, hogy mind a’ kettőt ugyanazon vállalkozó akarja építeni. — Annál kevesbbé várhatott pedig valaki illy valami kijelentést ebben a’ felirási javaslatban, mivel ez a" kijelentés azon határozattal, melly ezelőtt mintegy csak 4 héttel a’ két Táblán folyt ünnepélyes vitatkozás után keletkezett, — összeütközik. Ha ez a felirási javaslat általam annak rende szerint megfontoltathatott volna: én abba semmi esetre belé nem egyezhettem volna. — Es valóban ezen felirási javaslatban a' mennyi a’ szó, csaknem annyi a' fallacia. Az mondatik benne: hogy nagy haszon volna az Országra, ha az alsó vidékek termékei a’ jobbparti vasúton Délnyugot fele vitethetnének. Ez úgy hangzik, mintha például az a’ mázsa dohány, melly Szegedről a' csatornán érkezik Pestre, — csak úgy használna az Ország kereskedésének, ’s csak úgy válna tán kapadohányból virginiaivá, ha a' hidon általszállíttatik, és aztán úgy megy tovább a jobbparti vasúton; ha pedig a' balparti úton szállíttatik tovább, úgy örökké kapadohány fogna maradni, s nem használna az Ország kereskedésének. így tehát nem az igazság, vagy legalább nem az egész igazság vagyon kimondva, a mi — vélekedésem szerint — az Ország Rendei méltóságával ellenkezik. Megvan ottan továbbá említve az adriai tenger; azt azonban már régen tudjuk, hogy Hazánk termékeinek a’ távolabb külföldre vitelére nem az adriai tenger kikötői, hanem inkább a Duna és a fekete tenger kikötőhelyei szolgálnak eszközül; ehhez járul: hogy ha valahová, úgy épen ide illik 0 cs. kir. Fu-IIerczegsegének minap a' balparti vasútra tett bölcs észrevétele, miszerint vaspályák hasznát nem annyira az áruk, mint inkább a személyek szállításától kell várni. A’ Pesttől Becs felé a’ jobb parton vezető vasút a' triesztivel alkalmasint Sopronynál fogna egyesülni: tenne tehát ez a" vasúti vonal Pesttől Triesztig közel 90 mertföldet, s kérdem: az illy hosszú vaspályán a szál lítás költségei nem volnának e szerfelettiek, kivált ha azokat a’ Dunán lehető vizi szállítás költségeivel hasonlítjuk össze l. Nem vagyok én, és soha se’ voltam ellensége a' jobbparti vonalnak: de méltán kívántatik az, hogy az Ország az egyik parti vonalra ne kövessen más elveket, mint a' másikra. — Ennek már most egyenesen az ellenkezője történt. Mikor a balparti vonalnak a’ Hazában fekvő részeiről volt a’ szó,— felállíttatott és el is fogadtatott az az elv, hogy azt pártolni nem kell, mert már a' törvénybe van foglalva, 's azért az nem is pártohatott; most a‘jobbparti vonal, holott az hasonlókép ben van a törvényben, a’ felírás által világosan pártoltatik. Továbbá, a" balparti vonalnak Ausztriában fekvő részére nézve lebilincselő feltételek szabattak, ennek & hihetőleg jó jövedelmező résznek használása attól lévén felfüggesztve, hogy a vaspálya Pesttol a’ határszélig egészen készen legyen; a' jelen esetben a‘ jobbparti vonalnak Ausztriába eső részére nézve nincs semmi föltétel megállapítva, azt a* társaság akármikor építheti és használhatja, 's csak kivánat gyanánt van kijelentve, hogy annak Pesti" való folytatása siirgettessék. Világos tehát, hogy a‘ két vonal iránt nem ugyanazon egy méltányosság gyakoroltatott, » ° 128* CXXXVIIf. országos ülés. Aprilis 25-kén 1840.
