1839-1840 Főrendi Jegyzőkönyvek • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar- és Csehország e' néven Ötödik Koronás Királyától szabad királyi Pozsony városában 1839-dik évi junius 2-kára rendeltetett Magyar Országgyülésen a' Méltóságos Fő-rendeknél 1840. februarius 25-kétől majus 12-ig tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Nyomtatta és kiadta Schmid Antal / [1840]

1840 / 94. ülés

35

XCIV. országos ülés. Februarius 26-kán 1840.

szólók által érintettek, nem szólok arról: a’szülék rendelkezzenek e a’ gyermekek vallásbeli neveltetésükről, vagy pedig a’ status? és a’ status csak ott, hol a'szülék meg nem egyeznek? — nem szólok arról: mi volna jobb a'haza és a’ családok boldogságára nézve, az e. hogy minden gyermek az atya vallását, vagy nemének vallását kövesse? de arra sem ereszkedem, hogy mi kívánatosabb az anyaszentegyházrá, mi a’ keresztény vallásra, mi a’ hitre, ini a’ moralitásra nézve? az e, hogy szaporodjanak a’ vegyes házasságok, vagy sem? hanem szorítom előadásomat csak a’jelen kérdésre, rnelly abból áll, hogy az 1790:26 törvényt meg lehete e’tekintetben változtatni vagy sem? ■— Ha visszatekintek a’ múlt országgyűlés tanácskozásaira, az akkor felhozott erősségeket ismételni szükségtelennek tartom; fognak arról a' Mélt. Fő-Kendek úgyis emlékezni; de érzik azt is, hogy azóta a’ körülmények, az idők változtak. Nem akarok tehát ismét pusztán jogokat feszegetni; nem akarok merően a' békekötésekre visszamenni, mind ezekről a’ múlt országgyűlés alkalmával eleget szólottám, de inkább akarok bízni ez úttal a' Mélt. Fő-Rendek igazságszeretetében, azon sok, a’ kölcsönösséget pártoló kijelentésekben, ’s igy nem akarok annyira jogot követelni, mint reményleni ’s várni cs. kir. Főherczegséged és a’ Mélt. Fő-Rendek igazságszeretetétől.

Gróf Herényi János: E’ pontra nézve a’ KK. és RR. izenetét pártolom.

Báró Orczy Lőrinc»: Minthogy én az 1790:26törv. czikket sarkalatos megváltozhatatlan törvénynek tartom a' mellett maradok, és a’ Mélt. Fő-Rendeknek e’ részben tett előbbeni izenetét pártolom.

Báró Prónay Albert: Igen kevés szóval tettem volna észrevételeimet, ha némelly észrevételeket nem hallottam volna, mellyeket szó nélkül nem hagyhatok. A’tegnapi és mai napon hallott elvek fejtegetéséből meggyőződtem, hogy a’ reversalisok kérdése permissivus egyoldalúságon alapul, és hogy az egyik résznek szabad venni, a’ másiknak adni, az egyik fél arathat, a’ másik csak vethet; permissivus lévén eddig a’kérdés, ahhoz nem szólhattam, mert az ellen nem lehetett tenni kifogást: most azonban ezen permissivus kérdés positivus alakban áll elő, ’s igy az egyoldalúság még nagyobb. Gyakran kívántam annak okát magyarázni, hogy ezen sok szerencsétlen külső és belső bajok mi módon jöttek legyen be Hazánkba? mi volt oka annyi üldözéseknek, mellyeknek alá voltunk vetve? Megvallom, hogy én mind ezt azon egyoldalú törvénynek és egyoldalú magyarázatnak tulajdonítom, mellyet némelly egy kissé indulatosabb hontársaink nem úgy használtak, mint kellett volna, hanem visszaéltek a’ nép hiedelmességével. Fiatal fővel mintegy szégyeltem, hogy Hazánkban régi törvényhozásaink nem tettek olly változásokat, mellyek a’ rossz következéseket elhárították volna. Többször gondoltam magamban, hogy ha valaha akár a’ törvényhozásnak tagja, akár 0 Felségének tanácsosa lehetnék, azon fognék lenni, hogy az okok, ’s így a’ következések is elmúljanak: későbbi időkben azonban practice betanulván ezen tárgyakba, azt tapasztaltam, hogy a’legkésőbbi időkben kiváltkép a’Kormány ellen panaszunk nem lehet,’s megkell ismerni a’protestáns embernek, hogy e’ részben neki panaszai alig lehetnek, és ha vannak, azok a’ régi időnek maradványai. Sérelmet látok azonban itt a’ törvényhozás ellen, rnelly nyitva hagyta azon rést, melly eddig a’ Nemzetet széthasította, ’s ezen elvnél fogva egészen csatlakozom a’ KK. és RR. izenetéhez.

Báró Bánffy Pál: E’ tárgyban szükségesnek nem tartottam felszólalni, mert örömmel tapasztaltam, hogy ezen Táblának catholicus Tagjai az evangelica vallás érdekeit olly meleg részvéttel pártolták, hogy nekünk protestánsoknak nem is kellett volna felszólalni; de miután látom, hogy mégis többen felszólaltak, én is kívánom röviden voksomat oda nyilatkoztatni, hogy a’ KK. és RR. izenetét pártolom.

Báró Jeszenák János: Most a’ viszonosság igazságos elvénél fogva csak röviden a’ KK. és RR. izenetére

szavazok.

Gróf Teleki Domokos: Egy olly hazában születve, ’s neveltetve, mellyben a' vegyes házasságokra nézve az itt felállított elvektől különböző gyakorlat divatozik, ’s az sem a’ vallásos nevelésnek, sem pedig a’ türelmesség igen szép erénye kifejtésének akadályaúl nem szolgál, nem azon szempontból, mintha az itt felállított elv a’ vallásos nevelés elintézésére egyetlen egy eszköz lenne, hanem a’ méltányosság és kölcsönösség szempontjából, pártolom a’ KK. és RR. izenetét, mellyet a' jelen hazai körülmények között czélirányosnak is tartok, pártolom azért, hogy miután azon vegyes házasságokban, hol a’ férfi catholicus, minden nembeli gyermekek catholica vallásban neveltetnek, a' méltányosság kívánja meg, hogy az ellenkező esetben, midőn t. i. az atya evangeíicus, minden nembeli gyermekek szintén atvjok vallását kövessék.— Mi a' 2G-ik törv. ezikknek állandóságát illeti: megvallom, igen örvendek, hogy ezt azon nagytiszteletű testület kívánja most fentarlani, inellynek ellentmondásával keletkezett az, ’s épen ez zálogát viseli reárn nézve annak , miszerint a’ jelen czélba vett törvény az evangclicusoknak több szabadságot és kölcsönös igazságot fog szolgáltatni, ’s azt hiszem, hogy valamint ezen törvény ellen némellyek a’ régibbnek állandóságát kívánják fentartani, épen úgy fogják jövendőben, midőn talán egy újabb törvény még több szabadságot ’s igazságot fog szolgáltatni, — a jelennek állandóságát védeni.

Báró Podmaniczky János: A’ KK. és RR. izenetét e’ pontra nézve elfogadom.

Torontáli Főispány Uertelendy Ignác»: Miud meggyőződésem, mind vallásom elveitől, mind különösen lelkiesméretemtöl vezéreltetve, oda nyilatkozom, hogy én a’ gyengébb nemet, azon jó anyákat, azon lelki üdvösségtől, hogy leánygyermeköket a’ magok vallásában nevelhessék, megfosztani nem akarom, azért 0 llerczegségének az Ország Prímásának nyilatkozatához ragaszkodom.

Gróf Viczay llcder: A’ minap e’ tárgyra nézve bővebben adtam elő véleményemet, most csak röviden a’ Karok és Rendek izenetére szavazok.

Gróf Teleki László: A’ vitatások folytában ezen tárgy bővebben kifejtetett, mintsem hogy az e’ feletti terjedelmesebb szólást szükségesnek tartanám; — mind azon okokból, mellyeket részint Báró Eötvös József, részint Gróf Dessewffy Aurél ezen tárgyban előhozott, pártolva tehát a’ törvény állandóságára nézve előhozott elvek iránt a' mondottakat, azokhoz csupán azon egyet adom, mi nem tudom, hogy már eddig említve volt e, vagy sem. hogy néhány száz évvel ezelőtt élt egy bölcs Király, ki bölcs országos Rendéivel együtt hasonlókig örök évekig tartó törvényeket akart hozni, — ez .Mátyás Király volt; ennek Vl-ik Decretumában, mellyet Május Decretuinnak nevezünk, elő van adva, hogy az abban foglalt összesen 78 törv. czikkekben semmi változást tenni nem lehet. Már ha a Mélt. Fo-Rendek megvizsgálják azt, hogy jelenleg ezen 7S törvényczikkből mennyi áll, azon resultatumra fognak jönni, hogy alig áll azoknak fele; ’s igy nem szükséges említeni mind azon ezikkeket, csupán a' 18-ik és .'12-ik czikket hozom fel, mellyek közül egyik a’ duelli dimicatiórul szól, és azt némi megszorítással megengedi, az utóbbi megtiltja, hogy a velenczeieknek és lengyeleknek hűtlenségi büntetés alatt ne lehessen jószágot eladni. Az elsőre nézve tudjuk, hogy a’ szokás megváltoztatta a’ törvényt, a’ második pedig legújabb időben töröltetett el. Nem tartóztat engem az, mit a’ Tárnok 0 Excellentiája ezen tekintetben előhozott, hogy az anyára is legyen tekintet, ’s legalább legyen neki a’ sok gyermekei közül egy-9"

L’vegyes házasságokból születendő gyermekek vallásbeli neveltetése.