1839-1840 Főrendi Jegyzőkönyvek • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar- és Csehország e' néven Ötödik Koronás Királyától szabad királyi Pozsony városában 1839-dik évi junius 2-kára rendeltetett Magyar Országgyülésen a' Méltóságos Fő-rendeknél 1840. februarius 25-kétől majus 12-ig tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Nyomtatta és kiadta Schmid Antal / [1840]
1840 / 94. ülés
25 XCIV. országos ülés. Februarius 26-kán 1840. lekben, mellyek későbbi törvény által, jelesen az 1790: 20. törvény altat, eltöröltettek, megvallom, ho?y én azon vélekedésben soha nem voltam, hogy az eflele kötéseknek helyes volta ‘s validitása felsőbb rendeletekben gyökereztetik; de tovább megyek, ‘s azt mondom, hogy azok nem egyedül csak az 1790: 26 t. ez. rendelésében gyökereztethetnek, ’s e’ részben talán különbözik vélekedésem sok ezen Tábla Tagjainak nézetétől. Azt tartom, hogy ha az 1790: 26 törvény soha sem alkottatott volna, ha Mária Therézia az iránt soha sem tett volna rendelést: az efféle kötéseket kötni szabad lett volna. Ila itt azt kérdi valaki tőlem: melly törvénynél fogva ? azt mondanám, azon egyszerű törvény szerint: contractus contrahentibus legem ponit, — nekem erre több törvény nem kell. Mi van ebben, a' miről azt lehetne mondani, hogy semmiséget foglal magában? Mint mára' múlt alkalommal említem, engem soha senki nem győz meg arról, hogy vitio nullitalis laboret talis contractus. De divatoztak Magyarországban a' reversalisok még azelőtt is, mielőtt felsőbb rendelések keletkeztek volna, mint e’részben megelőzött tegnap szokott bülcseséggel O Herczegsége, az Ország mélyen tisztelt Prímása; kérdésen kivül való dolog az, hogy a" reversalisok léteztek, mielőtt felsőbb rendeletek azokról rendelkeztek volna; léteztek magoknál a’ protestánsoknál is. __ Nem akarok itt — főkép illy hosszas tanácskozás után — terjedelmesen adatokat előhozni; de meg lehetne mutatnom azt is, hogy hány országban divatoznak ma is positivus törvények mellett: — mi lehet tehát az efTéle kötésben ollyas. minél fogva azt lehetne mondani, hogy sint ipso pire nulli? — erről soha meg nem győzhetem magam', s nem is kerestem soha a' reversalisok fundamentumát sem felsőbb rendelésekben, sem a' 26-dik törvényben, ámbár nem tagadom, hogy ezen törvénynek textusa arra adhatott volna alkalmat, hogy annál fogva is megengedve voltak a’ reversalisok; de ha nem lett volna is ezen törvény, illy módon rendelkezni azoknak, kik házasságra léptek, mindenkor szabad lett volna. — Már most, engedjék meg a' Mélt. Fő-Rendek, nem szinte olly kötelességünk e nekünk gondoskodni arról, hogy azon személyek, kik bona fide, jó hiedelemmel, olly kötésre léptek, hogy azok jogait is fentartsuk? Ha feszült állapotban van azon férjfi, ki reversalist ad, kérdem: milly állapotban lesz azon szentély, ki egyedül azon feltétel alatt lépett a’ házasságra, ki azon föltétel nélkül nem lépett volna a’ házasságra, kinek legbelsőbb meggyőződésébe senki sem avatkozhatik, kinek az egyedül lelki nyugalmát teszi, ki maga részéről a’ kétoldalú kötésnek tökéletesen eleget tett? Ha illy személynek most azt fogja a’ törvény mondani: azon kötés, mellyel te bona fide kötöttél, meltynek következtében te magad részéröl mindent megleltél— az erőtlen, törvénytelen volt, ’s annak ereje nincsen: kérdem, hogy azon személynek helyzete nem kivánja e a' törvényhozásnak szintén azon gondosságát, mellyel a’ T. KK. és RR. a’ másik felet magok részéről olly anynyira biztosítani akarják? Ezeknél fogva hosszasabb lenni nem akarván, a' KK. és KI!, üzenetét nem pártolom. — Tétetett itt egy előadás tegnap a’ Koronaőr ü Exc. által. Annak négy föltételei voltak; az elsőről nem szólok, mert már a' múltkor is mondám, hogy nincsen e’ teremben egy is, ki máskép kívánná a‘ reversalisokat pro praeterito fentarani, mint ha azok tökéletes szabadsággal köttettek. A' második föltétel az vala, hogy: ha a’ reversalis ellen reclamatio soha sem történt. Fogalmam szerint maga a’ reclamatio a' különben validus kötést nem gyöngíti, hacsak a‘ reclamatio fundamentuma nem az, hogy a‘ reversalis nem szabadon köttetett, hanem rí, fraude, metu aut dolo csikartatok ki, ekkor kérdésen kivül megszüntetik a' reversalisnak ereje, de nem a' reclamatio végett, hanem csupán azért, mivel az szabadon ki nem adatott. A‘ harmadik föltétel volt az usuroboratio; megvallom, hogy e’ részben, ha a' T. KK. és RR. részéről valami határozottabb javaslat tétetett volna, nem mondom, hogy nem lett volna ezen föltétel a' discussiónak olly tárgya, melly ben lehetett volna egyezkedés is: de így mint ez most áll, tudniillik illy határozatlan kifejezés mellett, ha mindjárt a’ József Császár válaszában az usuroboratio feltaláltatik is, mégis arra úgy simpliciter reáállani nem mernék; mert felette sok esetről kellene rendelkezni, mi ezer kérdésekre s újabb ellenkezésekre adna alkalmat. Mi az utolsó föltételt illeti, hogy t. i. azon reversalisok álljanak, mellyek mind a'két részről nem reclamáltattak: azokhoz nem adhatok semmit, mik e’ részben sokak által előhozattak; mert hogyha valóságos csendességet akarunk szerezni? arra provocatiót ne tegyünk: hogy megállanak e a’ felek továbbá is a’ reversalisok mellett, vagy készek e azt revocálni? mert ez vélekedésem szerint bizonyosan sok bajt és visszavonást fog okozni. Igen jól és bölcsen méltóztatott tegnap a fiumei Gubernátor ur azt említeni, hogy vannak olly tárgyak az emberi viszonyokban, mellyek még a’ házas felek között is jobb, ha nem jönnek többször szóba, mint egyszer. Ezen dolgokat feszegetni bajos, és ha az interventiót nem szeretjük a házasságban, attól tartok, hogy azon föltétel felette sok interventiokra adna alkalmat, ’s belőle sok esetben feszült állapot és moralis kényszerítés következnék. — Mind ezeknél fogva én nem mondhatok egyebet, mint a mit a múltkor is előadni bátorkodtam, midőn szőnyegen volt ezen tárgy, hogv a’ törvényhozás eleget tesz hivatásának akkor, midőn jövendőre minden viszálkodás kútfejét elzárja, — a’ múltra nézve pedig akkor, mikor senki a’ maga jure szerzett jogában nem sértetik. FÖIierczeg xádor ö CS. Kir. Fensége: Kimondja, hogy a' Mélt. Fő-Rendek többsége e’ pontra nézve az előbbeni viszon - üzenethez ragaszkodik. Ezután a' Fenséges Főlierczeg meghagyásából Szélt Imre kir. személynöki ítélőmester olvasá a KK. és RR. üzenetének azon pontját, melly a’ vegyes házasságokból születendő gyermekeknek vallásbeli neveltetését tárgyazza, — ezen szavakig: előbbi üzenetükben kifejteti elveiknél szintén megmaradnak." Komáromi Főispánig Gróf Nádasdy Leopold: Már múltkor is kijelentéin abbeli véleményemet, hogy azon esetben, ha a’ T. RR. felhagynak azon követeléssel, mellynél fogva a’ vegyes házasságokban*! asztal- és ágytóli elválasztás esetében az evangelica részen lévőnek más házasságra leendő áltahnelietését sürgölték, hozzáállok azon kívánságukhoz, miszerint „a vegyres házasságokban születendő gyermekek apjok vallását kövessék“; mert az említett más házasságra leendő lépesre, ugyanazon reciprocitás elvénél fogva, mellynek erejével kívánhatom és követelhetem, hogy a' vegy es házasságokban születendő gyermekek apjok vallását kövessék; mondom, ugyanezen elvnél fogva, nem állhattam volna arra; mert hol van ott a" reciprocitás, midőn az egyik résznek szabad a’házasság, másiknak nem? Azonban a’jelen üzenet tartalmában kívánságomnak elég tétetvén, részemről most már határozólag kijelentem, hogy én ezennel szavazatommal oda járulok, hogy a‘ vegyes házasságokban születendő gyermekek apjok vallásában neveltessenek; — azonban azon engedményhez, minek erejénél az illyetén vegyes házasságokban született gyermek 18 éven túl vallását meggyőződése szerint változtathassa, ez ámbár a transitusokhoz való, s ottan kívánok róla bővebben szólani, de itt is kijelentem, hogy hozzá nem járulhatok, mert ez által a gyermek már gyenge korában, anya, helybeli lelkipásztorok, rokonok ’s egyebek befolyásával (állván ezen rendelkezés) olly maehinátiók alá vettetik, hogy utóbb is nem meggyőződés, hanem holmi édesgetés, szóval: világi érdek vezérlendi vallása változtatására: azért a transitusokat úgy is, mint ingadozó charactert, e: részben is kevesíteni törekedvén, ezen megegyezéssel, mint feljebb is kijelentém, kívánom, hogy a’ vegyes házasságban születendő gyermekek minden magyarázat nélkül apjok vallását kövessék. Gróf Andrússy Károly: E* pontra nézve egészen pártolom a T. KK. és RR. üzenetét, úgy értvén a dolgot, mint a múltkor is előadtam, t. i. hogy hagyassék fel a" szülék szabadsága, es csak azon esetre szóljon a törvény, ha ők egymás között meg nem egyezhetnének. Báró Ambrózy Lajos: Ha visszatekintek a jelen vallási üzenetnek ujraszületése históriájára s azon nemes lelke- Fö-rendi Napló. /. Kötet. ^ Reversalisok befejezve. X' vegyes házasságokból születendő gyermekek vallásbeli neveltetése.
