1839-1840 Főrendi Jegyzőkönyvek • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar- és Csehország e' néven Ötödik Koronás Királyától szabad királyi Pozsony városában 1839-dik évi junius 2-kára rendeltetett Magyar Országgyülésen a' Méltóságos Fő-rendeknél 1840. februarius 25-kétől majus 12-ig tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Nyomtatta és kiadta Schmid Antal / [1840]
1840 / 110. ülés
17 fi Sérelmek és a' kiviinatok mivel ezen türelmi taksa fizetésének oka ‘s alapja időközben megszűnt, miután a' CX. országos ülés. Martius 17-kén 1840. dolog kivánatképen felterjesztessek, zsidók más mindenféle terhekben részt vesznek. — (Maradjon!') A’23, 24, 25, 26, 27, 28-ik számokra észrevétel nem volt. A’ 29-ik számra: Szathmári Me gyes Püspök Hám János: Szathmár Városához szorosabb összeköttetésem is, de főleg az ösztönöz a’ mostani tárgyban a' felszólalásra, mert ezen kivánatot igen igazságosnak tartom. A’ törvényszékek N.-Károlyban szoktak tartatni, melly Szathmár Városától 4 mértfóld, sokszor pedig az idő viszontagságait tekintve, 10 mértföld távolságra is van. Meghitelesítés végett berendeltetnek a’ szathmári polgárok, ‘s néha 5—6 napot munka nélkül eltöltenek a’ nélkül, hogy napi bért kapnának; de még e’ mellett úti és tartásbeli költségeket is viselni tartoznak, magok és családjaik tetemes terheltetésével és károsodásával. Már itt az a' kérdés, hogy ki tartozik azon költségeket fizetni? — A város részéről azon alternativa tétetik fel, hogy azon tanúk vagy általa — a’ vármegyei költségek megkimélésével — hiteztessenek meg, vagy pedig a.' Vármegye cassájából ezen a Vármegye által berendelt tanúk a’ napi bér fizetése által kármentesittessenek. — Az igazság mind azon tekintetből, hogy a’ közigazság kiszolgáltatása ne akadalvoztassek, mind pedig, hogy az e’ végbül berendelt szathmári polgárok kárt ne szenvedjenek, azt látszatik megkívánni, hogy a’ Vármegye köz cassájából más Vármegyék példája után is napi dijakkal elláttassanak. Ugyanazért oda szavazok, hogy napi bért fizessenek. Fő-Tárnokmester Báró Eötcös Ignác*: Én is azt tartom, hogy Szathmár Városának ezen kivánata minden tekintetet érdemel, ’s mihelyt illy méltányos követelés e’ szent helyen kérdésbe jön, azt tagadni, vagy további időre halasztani nem lehet. Annak igazságos voltát megmutatta már a’ szathmári megyés Püspök úr ü Méltósága, és valójában, hogyha valaki köteleztetik az igazság kiszolgáltatása végett elhagyni családját, foglalatosságait, élelemmódját, "s néha a’lerosszahb útban gyalog is négy, vagy öt mértföldnyi távolságra lévő városba fáradni, csupán azért, hogy ott tanúságot tegyen az iránt, mi véletlen szeme előtt történt, azt tartom, hogy attól legalább azt kívánni nem lehet, hogy ezen alkalmatlanságot még önnön költségeivel is pótolja. De még nagyobb figyelmet érdemel ezen tárgy, ha azt a’ büntetőperekben való igazság kiszolgáltatása tekintetéből vesszük fel; mert ha a tanuk biztosítva nincsenek az iránt, hogy nekik a’ fuvar és élelembeli költség megfizettetik, vonakodni fognak illy terhes tanúbizonyság tételétől, mi által szokszor évekre halad az illy pereknek elitélése, ’s már ezért czélirányosnak tartanám, hogy ez iránt mindjárt történjék országos rendelkezés, mivel az úgyis Hazánk sok részeiben divatozik, sőt egyes személyek között fenforgó perekben ítélet által is eszközöltetik. A’ fenyítőperekben, hol az alperes többnyire börtönben sinlődik, ezekre való nézve kívánatos, hogy ne legyenek a’ tanúk kénytelenek másokért áldozatokat tenni, ’s midőn azt tenni néha nem is képesek, hogy az által a’ börtönben sinlődők elitélése soha se hátráltathassék. Gróf Andi ássy Károly: Annak igazságtalan voltáról, hogy a’tanú maga költségein messze járjon, mindenki megvagyon győződve, csak azt nem hagyhatom helyben, hogy ezen rendelkezést miért kívánjuk csak ezen városra, és nem az egész Országra kiterjeszteni. Országbiráija Majláth György: Csak az az észrevételem, miszerint csodálom, hogy Szathmár Vármegyében ez így történt; tudtomra soha sem volt kétség az iránt, hogy az illető Vármegye házi pénztárából fizettessenek a’ napi bérek azon tanuknak, kik valamelly közügyészi kereset következtében más törvényhatóságból a’ Megye törvényszéke elébe meghitelesítés végett rendelteitek; — legalább azon tájon, mellyel ismerek, ez iránt soha nehézség nem tétetett. Egyébiránt ha szükségesnek tartatik , hogy erről különös törvény alkottassék, nem ellenzem, de azt tartom , hogy e’ dolog olly törvényes és igazságos, hogy azt az administratio útján a’ Helytartó-Tanács rendelései által is eszközölni lehetne. Fo-Lovászmester Gróf Batthyány Imre: Nagy részben divatozik azon szokás, hogy a’ tanuk napi bért kapnak, de sok törvényhatóságokban nincs illy rendszabály, 's minthogy kivánatos, hogy e’ részben az egész Országban egyarányosság legyen, az országos Választmány véleményéhez járulok. Gróf Erdödy Sándor: A’ dolog igazságos voltáról minden ember meg van győződve, ’s így csak arról lehet a' szó , hogy administrationális úton, vagy pedig törvény által az egyarányosság behozattassék; én jobban szeretném azt törvény által megállapíttatni, — azért felszóh tandóknak vélném a’ T. KK. és Rendeket, hogy e’részben törvényjavaslatot tenni méltóztassanak. — (Elfogadtunk.) A’ 30 és 31-ik számra nem volt észrevétel. A’ 32-ik számra : Fő-Tárnokmester Báró Eötcös Ignácz: Az eset az volt, hogy egy tehetős házaló kereskedő kocsival jelenvén meg, s azon—bolt formában — kitárván árúit, a’ földesül- ezen árulásnak ellentállott, ’s a’ dolog a’ Helytartó-Tanács elébe került, melly, mivel eddig csak az nézetett házaló kereskedőnek, ki hátán, vagy egyes lován, ’s nem szekeren vitte portékáit, a' kérdésben forgó kereskedőt ollyannak tekintette, ki a’ kérdéses törvény értelme alá nem tartozó. Én a’ házaló kereskedést csak akkor gondolom szükséges rossznak, mikor az a* legszegényebb nép osztályának kiváltságos, különben pedig nem másnak, mint falukon minden rendes boltbeli kereskedés elenyésztére szolgáló, a’ házalót pedig ritkán gyarapító hasztalan szokásnak; s így ezen házaló kereskedésnek olly terjedelmes magyarázatot adni nem kivánok, mert különben veszedelmeztetnők mind azon kereskedőket, kik bizonyos helyben lakván, űzik e’ kereset módját: — még pedig annál inkább nem, minthogy az által a fóldesurnak még fenhagyott csekély bolt-taksája is csorbát szenvedhetne, miszerint sok nem fog akarni rendes boltot nyitni, nem lévén az ellen soha biztosítva, hogy illyes nagyobb házaló kereskedők által csakhamar meg nem Iepetik ; s így a Helytartó-1 anácsnak ezen magyarázatát sem a’ törvény rendeletével, sem az Országban divatozó eddigi fogalmakkal megütküzőnek nem tartván, abban sérelmet nem látok. Gróf Erdődíj Sándor: Minden concurrentiának barátja lévén, a’ szerkesztés mellett megmaradni kívánok.I áradjon!) A’ 33-ik szám kimarad. A’ 34-ik számra nézve: Koronaőr Gróf Keglcvich Gabor: Mi ezen sereimet illeti, bátorkodom előadni, hogy azépen nem áll,mert e részben tökéletesen meg van a viszonosság. — A’ czéklaczukorért ugyanis, midőn Austriából behozatik, egy mázsától fizettetik 9 forint, midőn az Magyarországból Austriába kivitetik, szintén 9 forint; a’liszttől, ha kereskedésre hozatik, 7 ft 30 kr., ha gyárok számára hozatik, 3 ft 45 kr. fizettetik,'s ez áll akkor is, midőn a’ liszt Magyarországból Austriaba vitetik ki; fenállván tehát viszonosság, nem tudom, miben alapul Békés Vármegyének ezen kívánsága. — Ezt hivatalosan jelenthetem. Gróf Andrássy Károly: Mihelyt a'kamarai Elnök ü Excellentiája ezt hivatalosan jelenti, kénytelenek vagyunk ii, s ezen nyilatkoztatását Ö Excellentiájának be kell tenni a’ válasz-izenetbe. Egyébiránt azt látom ezen előadásból, hogy ezen ipar ágának, mellyet emelni akarnak. 's melly hogy emeltessék, a’ financiale systemára nézve kivánatos, — olly rettenetes vám letetik, melly értékének felét felülmúlja. a’ tökéletes azt elhinni.
