1839-1840 Főrendi Jegyzőkönyvek • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar- és Csehország e' néven Ötödik Koronás Királyától szabad királyi Pozsony városában 1839-dik évi junius 2-kára rendeltetett Magyar Országgyülésen a' Méltóságos Fő-rendeknél 1840. februarius 25-kétől majus 12-ig tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Nyomtatta és kiadta Schmid Antal / [1840]
1840 / 109. ülés
170 ii. vii.R* a' megbízandó különös, matt hivatalos eljárástól teljesen ment Tiszt viselőknek létrehozását illeti: erre való nézve mozei remi- ^ ii kiről me/lyekcl a Mell. Fő-Rendek e‘ tekintetben már a mull alkalommal felhoxlanak, () cs. kir. Föpy.iVan.' Herczegsége és a' Mélt. Fő-Rendek cl nem hallgathatják azt, hogy épen a határoknak Hazánkban való endkiciti terjedelmessége nem javasolhatja a mezei rendőrség foglalat osságainak csak néhány tiszlviselökbeni központosításai , meri azoknak gyakran sok mértföldekre menő nagysága az igazságnak czélbu veti rögtöni kiszolgáltalásál, kivált midőn a’ károk egy ’s vgyanuzon halárnak, vagy talán épen az egész járásnak kél ellenkező szélein történetidnek, majdnem lehelellenné leendij a’ midőn ellenben az illynemű hivatalos munkálkodásoknak minden janis rendszerinli számosabb 's a’ szükséghez képest még szaporítandó Tisztviselők közölt leendő arányos felosztása sokkal inkább kezeskedik a’ kitűzőit czélnuk foganatos elérhetése mellett. Hozzájárul ehhez, hogy ha különös mezei Rendőr-Tisztviselők állíttatnának fel ugyanazon helység külső halárára nézve, ezek a’ belső rendőrségre nézve «' rendszerinti Tisztviselőknek hatósága alá lurtozundran,— ezen kétféle hivatalos személyek közt nem ritkán súrlódások támadni, és a’ lukosoknuk maguk rendes járásbeli clőljáróiklóli felelle üdvös függősök tetemesen csökkenni, a' Tisztviselőknek pedig szükséges tekintete és törvényes hatalma nevezetes csorbulást szenvedni foghatnának. _ Minthogy tehát azt, valljon «’ rendszerinli Tisztviselők emez aj feladásaikul kívánt sikerrel megfejteni képesek leendenek e. vagy sem ? egyébiránt is csak a’ tapasztalás és gyakorlat igazolandja, melly hu u’ várakozásnak meg nem fehlend, ezen vitézeinek egy vagy más módoni lükélclesbiléséröl gondoskodni továbbá is «’ törvényhozásnuk köréhez tartóban d': addig pedig a honi pénztárokra ezen újnemű Tisztviselőknek fizetései átltal, mellyek a kárlevőknek sok esetekbeni vagyonlalansága miatt «' kárpótláson kívül csuk ritkán beszedhető bírságokkal alig lesznek fedezve, hárít un dó újabb tehertől azokat megóvni, az adózó nép erejének köteles megkiméltelése hathatósan sürgetné; annálfogva részint, a’ mennyiben az esetek földesurak és jobbágyok közölt forognának, a földesúri halóság és jusoknak az 1 S3 2j6~ki úrbéri l örvény ez ikkelyek szabin korlátoknál még szőkébbek közé leendő szorittalásuknak mellőzése miatt, részint a' fent előadóit. és már minap felhozott közigazgatási nézetekhez kepest, O cs. kir. Fo-IIerczegségp és a Mell. Fő-Iieudck a' T. KK. és Rendeknek javaslatukhoz nem járulhatván , e' tárgyban teli indítványuk mellett unnál biztosabban megmaradnak, minél lagadhulatlunubb, hogy az ez ellen gördített ama’ nehézség, mintha igy «’ törvénynek végrehajtása a felsőbb Helyről netalán érkezhető megtagadás cselében örök időkre fel lenne függesztve, eléggé megczáfollalik az állal, hogy a' T. Karok és Rendek sem halmozván meg számszerűit a' felállít látni szándéktól t mezei Szolgabiráknuk mennyiségét, hanem azoknak melly számmal leenaö válusztutását a’ népesség arányához kívánván méretni, a' törvénynek illy érlelembeni foganatját sem lehelne a végrehajtó hatalomnak rendszeres befolyása nélkül eszközölni. — Ezeknek folytában tehát mindazon szakaszokra nézve, mellyek a’ mezei . Rendőr-Tisztviselőkről rendelkeznek. Öcs. kir. Fö-Herczegségc és a Mélt. Fő-Rendek elébbi észrevételeikre hivatkoznak.“ Fö-Turnokmestcr Báró Eötvös Ignácz: A’ legnagyobb oka annak, bogy a" Melt. Fő-Rendek a" nőnap nem járultak a’ Karok és Rendek kívánságához , az volt, hogy a' szerint az utóbbi országgyűlésnek 10-ik törvényezikkelye által a'jobbágyok kihágásai iránt földesurok hatóságának fentartott s biztosított eljárások is különös Tisztviselőkre háramolnának. Ezen körülményt is meg kellene itt világosan érinteni; mert habára Karok és Rendek hozzájárulnának is ahhoz, hogy ne különös Rendőrtiszt, hanem a’ Szolgabiró legyen ezután az illyen mezei kihágások iránt a biró. mihelyt minden 12 forintot meghaladó károk elitélése is annak bíráskodása alá tartoznék, mindjárt nem volnának elegendők a' most járásonként létező két vagy három Szolgabirák, 's midőn kivált a" legelő szűkén táplál, s a’ tilalomtörésre nagy az ingerlés, járásonként hat Szolgabiróra is szükség lenne; másrészről pedig meg nem szüntetnék a’ Mélt. Fő-Rendek azon gondos szándéka, hogy a' mezei rendőrség behozatala a’ már úgyis sokat csökkent földesúri hatóságot még jobban el ne enyésztesse. A’2-ik szakaszra nézve, melly így szól: „Második vezér-elve a' T. Karoknak és Rendeknek az lévén, hogy a’ mezei csőszöknek esküvel erősített, 's a’ kar valósága állal támogatott vallomása, hacsak ellenkező bizonyítványokkal meg nem gyengít lelik, teljes próbát tegyen, — minthogy () cs. kir. Fő-Iíerczegsége és a’ Mélt. Fő-Rendek a' T. KK. és Rendeknek e'részbeni felvilágosító előadását olly értelemben veszik, hogy a’ földesurnuk szabadságában állatid, akar csak tulajdon választása szerint minden tisztviselői befolyástól menten, akár az alkotandó törvények szabályainak szoros megtartása mellett, a’ rendőrségi hivatalnak tudtával, csőszöket fogadni ollyformáin, hogy ekként csak azon csősznek vallása, ki a’ megkívánt aló tulajdonokkal bírván, a’ mezei Rendőr-Tiszt elölt esküjét létévé, bírjon próba-erővel, olly csősz pedig. a' ki annak rendje szerint meg nem hitélteiéit, csak a’ közönséges (antiknak sorába tartozzékj — ennélfogva mindenkinek saját lelszésélöl fogván függni, kivan e olly hitelességű csőszt tartani, a’ milylyennek vallása a’ kárpótlásnak eszközlésére a' közönséges csőszökénél foganatosubb leend, vagy sem ? a’ Mélt. Föllé ndekitek azon aggodalma, mellylöl a földesúri jusoknak újabb megszorítása iránt minapi izenetükben indíttattak, elenyészik, 's illy világos óvással mind a' csőszöknek félfogadására, mind vallásaiknak bizonyítási hatására nézve a’ törvényjavaslat 21-ik szakaszának rendeletéiben mcgnyugosztiak. — így hasonlóképen“ — Gróf Pál/fy József: Az elbocsátásra nézve az voU határozva, hogy a’ földesurnak szabadságában lesz, a csőszt nem csak megválasztani, hanem el is bocsátani, pedig ez Utolsót a’ Szolgabiró befolyása nélkül, ezt a’ szerkesztetésben világosan kilétetni kívánom. Nyilrai Föispány Báró Mednyánszky Alajos: Az illy módon felfogadott csőszök nem csak a' közönséges tanúk, hanem a vádlók sorába is tartoznak. Országbírója Máj lát h György: Ezt elkerüljük, ha az izenetben az mondatik: hogy ,,ezen hitelesseggel bírni nem fognak.“ Báró Pongrác* József: Csak az az észrevételem, hogy a’ Szolgabiró mint törvényes bizonyság folyjon be. Gróf Andrássy György: Véleményem szerint a' szerkesztés nem egészen felel meg a’ határozatnak; mert a’ Mélt. Fő-Rendek azon elvben meg nem egyeztek, hogy & mezei rendőrség mintegy különös elszakasztott test legyen, ezen szerkesztésben pedig ezen elv mintegy sanctionálva van azáltal, hogy a' mezei rendőrségnek itt különös befolyása kimondatik; mert a' Mélt. Fő-Rendek abban nem egyeztek meg, hogy a’ szolgabirói hivatal befolyásával fogadtassák fel a’ csősz, hanem csak azt mondották, hogy a’ földesurnak szabad legyen szolgáját meghitelesítés végett a' Szolgabiró elébe állítani, — a’ Szolgabirónak pedig szabad legyen a hitelességet a’ körülményekhez képest megadni, vagy megtagadni, s igy a Szolgabirónak befolyása osak ott határoztatik meg, hogy a" Szolgabiró azokat, kiket akar, meghitelesíti, a kiket pedig nem akar, nem hitelesíti meg; így feleslegesnek tartom ezen befolyást itt érinteni. Ennek következtében a ,,befolyás“ szó „„közbe a jövetel“ szóval cseréltetett lel. Ujj CIX. országos ülés. Marlius 10-kán 1840.
