1839-1840 Főrendi Jegyzőkönyvek • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar- és Csehország e' néven Ötödik Koronás Királyától szabad királyi Pozsony városában 1839-dik évi junius 2-kára rendeltetett Magyar Országgyülésen a' Méltóságos Fő-rendeknél 1840. februarius 25-kétől majus 12-ig tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Nyomtatta és kiadta Schmid Antal / [1840]
1840 / 107. ülés
bau. iil-ik .-.eset hanem egy oily rends** ellen, mellynek rendelkezése s elUnőrködése alatt az országgyűlési tanácskozások eredményei is n’ kerületi vtrlíflk Napló Urgyá-H*1*1 n (jrúf Dessexcffy Aurél: A’ dolog érdemére nézve Báró Ambrózy véleményemét alkalmasint kimerítette: én is az ta tóm vele együtt, hogy ft’ törvényhozásnak óvakodni kell, nehogy a sajtó szabadságának kérdését bánni módon is praejur.|. es e- tekintetben a‘jövendőre nézve kezeit meg ne kösse. Egyébiránt magára az Izenetre mar több Ízben kimondtam 'lekedésemet, melly mellett jelenleg is megmaradok; csak némelly itt előadottakra kívánok tenni egy-két észrevételt. Azt Iiallottam itt ’s vélekedésem szerint minden előadott okadások közt ez bizonyosan a legnyomósabb — hogy a törvényhozás éltósán-a ellen van, a’ sajtó iránt létező megelőző rendszernek szabályait magának a’ törvényhozó test eredményeinek nyilvánosságára alkalmazni. Ez az — hajói fogtam fel — a mit gróf Szapáry Miklós megjegyzetf. Ez igaz, s tökéletesen állana, ha itt az volna czélbavéve, hogy a'kerületi Napló a" rendes megelőző vizsgálat alá vettessék; de a' Mélt. fő rendi Tábla ezt sohasem akarta, hanem csak azt mondotta, hogy a kerületi Naplónak az eddig divatozott országgyűlési tllenőrkődés liiiinva miatt a’ nyomtatásban történt felakadását sérelemnek el nem ismerheti. Ez által meg van felelve Gróf Erdődy Sándor azon ehhez hasonló észrevételére, hogy a kerületi tanácskozások sem a fenyíiő, sem a‘ megelőző sajtói rendszer szabályai alá nem eshetnek; tökéletes igaz, hogy az illyeneknek nyilványítása semmi esetre nem fenyíttethetik , 's ezt tenni bizonyosan senkinek esze ágában sem volt, épen ágy, a mint a' feljebb előadottakhoz képest a’ rendes megelőző szabályokat se’ szándékozik senki az illy eredményekre alkalmazni. — Hogy ez a‘ kérdés a' saj ó kérdésével semmi összefüggésben nincs, mint ezt Gróf Erdődy Sándor állítja, az— úgy látszik — a' T. HU. előtt másképen áll; mert a' fenforgó esetet e' tárgy feletti legelső izenetökben „a sajtónak szabadságán ejlell legfőbb és Icgclőlegcsebb sérelemnekll nevezik. Azokat, a'mik Gróf Andrássy Károk általa’ provisoriumokra nézve mondattak, közelebbről taglalni nem kiváltom; a' mi azonban azt a' tlieorint illeti, hogy a’ szükség kivánatailioz képest törvények által nem szabályozott tárgyak iránt létező ideigleni rendelkezéseknek megkell szűnni, mihelyt azok ellen az országgyűlésen reclamatio történt, ezt csak úgy helyeselhetem, hogyha a’törvényhozás a'tárgy felől egyszersmind gondoskodott is, nehogy a’köztársaság minden rendezkedés nélkül hagyassák; ’s ez reánk nézve is valóban igy van, mert az Ország_fenvítő rendszerűnk a' sajtóra nezve még nem lévén — a’ fenálló rendszer tüstént! megszűntetését soha sem szorgalmazta. _ Egyébiránt kijelenteni, hogy a KK. és Rendek kívánságának ellenzése részemről mindig azon hasisra volt építve, hogy a' RR. által e' tárgyban látott s :relmet fel nem találom, jelenleg is ezen alap zik ellenzésem; ha a'T.KK. és Rendek által az országgyűlési tanácskozások nvilványosságának eszközlésébeni részvétre volnánk felszólítva, én azt a'tanácskozás méltó tárgyának tekinteném, s mind ahhoz, a mi a vitatás által czélirányosnak kimutattatnék, — szívesen hozzájárulnék. Jitirú Eötvös József: Nem akarom megfejteni , mennyiben áll a’ jelen kérdés összeköttetésben a’ sajtószabadsági kérdéssel általában, de ezen kérdés némi összeköttetésben áll azon elvekkel, mellyeket Naplónk létrehozásával ezen Tábla felállított, midőn tudniillik ezen Mélt. Tábla szükségesnek tartotta azt, hogy tanácskozásai nyomtatott Napló által az egész Országban ismertessenek.— Ekkor, úgy hiszem, e’ Mélt. Tábla kimondta azt, hogy pártolni fog minden kivonatot, mellyel a’ nyilványosság eszközöltetik;mert ha az Ország érdekében fekszik az, hogy a' mi tanácskozásaink országszerte isimrve legyenek, — át nem látom, miként feküdnék kisebb érdekében az Országnak, hogy ismerve legyenek azotl tanácskozások is, mellyek a’ Követek áltál tartatnak a" kerületi ülésekben, — mert ha valahol szükséges a' nyilványosság, ha Ilonunk országgyűlésének viszonyait tekintjük, bizonyosan ezen nyilványosság Magyarországban még tizszerte szükségesebb, mint más országban. —Más országokban a’ Követek szabadok, és legfeljebb egy általányos .utasítást kapnak, mert ismerik Küldőik kívánságát, 's a' szerint nyilatkoznak. Ellenben Magyarországban—ámbár törvény által elismerve nincsen —a’ Követek pótló útasításokat is kapnak ; 's igy ha bizonyos, hogy a" Küldők pótló útasítást küldhetnek, ha bizonyos, hogy ezen utasítások a' Követekre nézve kötelező erővel bírnak: nem fekszik e érdekében nem csak a' Küldőknek, hanem az Országnak is, hogy a Küldők — mennyire lehet—a’ tárgy és kérdések iránt tisztában legyenek? — Azt monda az előttem szólott Gróf Apponyi György O Méltósága,hogy a' kerületi Napló létesítése által talán az országos ölési Napló hátráltatnék, ‘s hogy bizonyosan az emberek inkább a' kerületi Naplóra , mint az érdekesebbre fognának előfizetni; épen azért. mert a’ kér. ülések érdekesebbek, és a kérdések azon ülésekben vitattatnak meg leginkább, azt hiszem, hogy jót fogunk tenni akkor, ha a' Küldőknek es a HubliCumnak azon Naplót adjuk kezébe, melly érdekesebb, s mellybül többet tanulhat. Nádor ö CS» liir. Feusrgci Azokra nézve, miket az előttem szóló felhozott, némelly észrevételt kell tennem. Ha visszatekintünk csak azon időre is, melly óta országgyűlési Elnökséget viselni szerencséin va i, azt látjuk, hogy a’ tanácskozások lólvama minden országgyűlésen némi változást szenvedett; — tudjuk ugyanis, hogy a kerületi tanácskozások regeiden a’Kerületek által külön elválasztva tartattak; később valamennyi Kerületek együtt tartották öleseiket, mcllyekben azonban az izenetek s egyéb irományok ki nem dolgoztattak, hanem az országos ülésekben szerkesztettek; utóbb latjuk, hogy kerületi Jegyzők választattak, kik már most csaknem minden a’ KK. és HR. által indítványozott izeneteket, felírásokat és törvényjavaslatokat szerkesztenek; — látunk több efféle változásokat. — Ha tekintem az országgyűlési tanácskozásoknak illyetén menetet: azt látom, hogy a’ tanácskozásoknak még egy harmadik neme is keletkezett, — miszerint latjuk , hogy nem csak országos ülések, kerületi tanácskozások, de kerületi Választmányok is léteznek; s igy lia ezen tendentia tovább tart, talán a jövő országgyűlésen már kerületi s országos ülések mellett conferentiák és választmányi ülések fognak tartatni. — Ila valljon a tanácskozásoknak illy módja a' közjóra hasznot fog e hozni? ennek bővebb vitatását s fejtegetését nem ide tartozónak gondolom, s most csak a' többször felhozott nvilványosságra nézve azt kívánom megjegyezni, miszerint ha most megegyeznek a Mélt. bő-Uendek abban, hogy a' kerületi üléseknek nyomtatóit Naplójok legyen, úgy alkalmasint a jövő országgyűlés alkalmával azt fogják kívánni a" KK és RR., hogy a’ Választmányoknak jegyzőkönyvei, és a conferentiák tanácskozásai szintén kinyomtattassanak; s így még megtörténhetik az is. hogy utoljára minden tárgyak conferentiákban, s nem kerületi es országos ülésekben tárgyaltatnának, miből inkább zavarok, mint valódi hasznok áradnának, és ősi intézeteinknek több és több változtatásai következnének, — s vegre a' tanácskozási rendszer megnelieziitetnék. (m) óf l)e lu Alulié Károly: Nagy barátja voltam és vagyok a Naplónak, de a kerületi Naplót addig megállapítani nein szeretném, mig az országgyűlés elrendezésében a kerületi ölesek iránt valamelly intézkedés nem fog történni ; mert mi fog következni, ha a' kerületi üléseknek Naplójok lesz? A' KK.-és RR. bizonyosan utasításaikat a' kerületi ölesekben kijelentvén. az országos ülés nem lenne egyéb, mint a’ kerületi ülések határozatainak ,.maradjon"-a; s igy azt tartom, hogy lia tekintjük a 1 ijedelem állását, s az országos ült sebnek mostani elrendezését, azt látjuk , hogy az országos ülésekben az Elnök , t. i. a' kir. Személy nők, () Felségének helydiese, ellenben a’ kerületi ülésben ki van Ö Felsége részéről ? Senki. — Ha tehát ott, hol «» kir. Szcmclynök viszi az elnökséget, csupán a* .anuvitdjotV* fog divatozni, s Ó belscgenek a kerületi ülésekben befolyása nem lesz, — kiment a' törvényhozás azon állásából, inellyben annak «' törvény szerint lenni kell; igy, migaz országgyűlés coordinálva, es az áltál egyszersmind a’ kerületi ülés is elrendeztelve nem lesz , — a' kerületi Naplót nem páry CYIÍ. országos ülés. Martius 13-kán 1840.
