1839-1840 Főrendi Jegyzőkönyvek • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar- és Csehország e' néven Ötödik Koronás Királyától szabad királyi Pozsony városában 1839-dik évi junius 2-kára rendeltetett Magyar Országgyülésen a' Méltóságos Fő-rendeknél 1840. februarius 25-kétől majus 12-ig tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Nyomtatta és kiadta Schmid Antal / [1840]

1840 / 106. ülés

i 46

OV I. országos iilt*s. Marlins 12-kon 1840.

tetemes tol,seggel járó »*W « «•*** nélkül megtill»^,,ni nen, lehetne. Ezen ellenvetés felremte'scn »'jelen or- . j mer, czen főrendi Tábla sohasem sürgette azt, hogy a kulcs allapittassek meg országosán, hanem csupán azt •aBS? *kT'a ’ ho-y a kivetés elvei, t. i. az, hogy ki es mitói tartozzék fizetni? álláp.Itassanak meg törvény által, 's valamint ezt iránt. aT Nemes Megyek ha a' Kendek kívánsága sikerül, az érdeklett előmunkálatok nélkül tehetni fogjak : epén úgy tehette volna ezt azTrszág-yüles. — Továbbá az állíttató: hogy a’ kisebb summával tartozót igazságtalanság nélkül nem lehet szigorúbb cl.. . ve°^.( mintaztj nagyobb mennyiséggel tartozik. Ezen észrevétel nem felelet arra, a’ mit mi mondottunk; mert mi a

kérdéses tartozásokra nézve a' szóbeli pert a summa különbsége nélkül minden esetekben ellenzettük: egyébiránt is messzebb • o- mint szükséges mert rosszalja (örvényeinket, mellyek különböző summákra nézve különböző biróságot rendelnek, ’s eile 'kezik magoknak a" KK és Iliinek utolsó országgyűlési tettével, miszerint a’ szóbeli pert csak egy bizonyos summát megütő

tartozásokra'szorították. __ De a’ mi magát a' tárgyat illeti: én ahhoz eddigelé nem szóltam, mert tökéletesen egyetértettem

a" Mélt Fő-RR többségével, ‘s kívánságaikat jelenleg is igazságosoknak tartom. Miután azonban a' KK. és RR. már most 1 szer megmaradnak elébbi nézeteik mellett, óhajtanám a’ közelítést eszközleni. — A’ Mélt. Fő-RR. fő aggodalmát abban látom sarkalni, hogy a' kivetési kulcs egészen a’ Megyékre van bizva, a’ nélkül hogy azok elébe csak a’ legkisebb elv is volna szabva: mert a' törvényjavaslat 3-ik §-a igy szól: „Ezen országgyűlési költségeknek személyenként való kivetési kulcséit n‘ Megyék Közönségei fogják elrendelniés igy a' törvényben sem a' kivetésre valami elv, sem pedig, ha valami igazságtalan procentuatio, vagy Isten tudja, mi más hozatnék be valahol, a’ törvényben az orvoslásra alap nincs. — Ennek úgy lehetne tán elejét venni, ha a' törvénynek ezen czikkelyébe bcletétetnék, hogy a' kulcsot igazságos és egyforma arányban tartozzanak a' Megyék elrendelni, és pedig mivel ez némelyeknek megnyugtatására szolgál, úgy, a mint 1796-ban és 1807- ben a’ subsidiumokra nézve történ», esküdt Küldöttségnek munkálata mellett. — A’ másik nehézség az eljárást illeti: eddigelé a' Mélt. Fő-RR. azt sürgették, hogy az 1807-ki 2-ik t. ez. 17-ik §-a szerint a' törvényszék előtt, a’ tiszti Ügyész felperessége alatt, sommás utón folyjon az illyen per. Közelítés gyanánt azt javaslanám. hogy a' per a' tiszti Ügyész felperessége alatt az alispánéi szék előtt indíttassák meg, és sommás utón, legfeljebb 6 hét alatt, láttassák el. — Ezek azok, miknek elfogadására a’ T. KK. és RRket felszállttatni kívánnám. — Még más észrevételeim is vannak, mellyeket azonban csak figyelmeztetés gyanánt kívánok röviden érinteni. Egyik az, hogy czélirányos volna elhárítani azt, nehogy más, a’ Megyék által a’ nemességre kivetni szokott terhek az országgyűlési költségekhez kapcsoltatván, az itt kijelelt eljárás azokra is kiterjesztessék. Ez már történt, és igy lehetséges. Nem feküdnék tehát a’ törvényhozás körén túl, az illyenek elhárításáról gondoskodni. Más észrevétel az, hogy miután az illyen nemesi oblatumok országgyűlésről országgyűlésre szaporábban jönnének elő, — czéliránvos volna a’ kivetésre nézve állandó elveket állapími meg, ’s ezeknek kidolgozását talán egy országos Küldöttségre bizni.

Nyitrui Főispánig Báró Mednyánszky Alajos: Kimerítette Gróf Dessewffy Aurél 0 Méltósága azokat, miket szándékoztam mondani; de, úgy vélem, szükséges azokra is felelni, miket a’ T. KK. és RR. felhoznak, azon oknál fogva, mert sajnosán tapasztalom, hogy ők nem méltányolják a’ Mélf. Fő-RR. kívánságait, ’s azon különös állásukat sem, mellybe őket helyheztette az 1715-ki 47-ik t. ez. Nem akarom azokat felhozni, mik ezen utolsó tekintetből felhozathatnának, 's visszamegyek arra, mit a' T. KK. és RR. itt előadnak, miszerint egészen félreértették a' Mélt. Fő-RRet, \segészen mást állítanak, mint a’ mire felelniük kellett volna. Magok a’ KK. és RR. elismerik, hogy olly esetek jöhetnek elő, hol szükségkép megkivántatni fog, hogy hasonló adó kivetése alkalmával országilag liatároztassék meg az elv, melly szerint az megtörténjék, — de azt mondják e' mellett, hogy ..még most ezen szükség nem létez“; én épen ellenkezőt tudnék tapasztalásból merített okoknál fogva előhozni; megmutatta t. i. a múlt országgyűlési tapasztalás, a' költség kivetése alkalmával, hogy a’ különböző kivetéseknek sok igazságos panaszok voltak következései; itt a' tapasztalás szól, az ellen okoskodással harczolni nem lehet. Hogy pedig ezen panaszokat el kellett igazítani, azt is a'tapasztalás mutatja; de itt nem volt semmi vezér-elv, mellynél fogva egyarányosan ezen panaszokat elitélni lehetett volna, s igy azt vélem, hogy azon elv, mellyet a’ T. KK. és RR. a’ Megyékre nézve felállítanak, nem áll. Felállítják továbbá a T. KK. és RR. azon elvet is, hogy az egyesekre való kivetést lehetetlen volna az országgyűlés által eszközleni a’ nélkül, hogy a' birtoknak és személyeknek összeirása előre ne bocsáttassék. De arról nem volt senkinek esze ágában gondoskodni, hogy egyesekre itt történjék meg a' kivetés, — ezt kívánni képtelenség lett volna. Itt csak általányos elvet kívántunk megállapítani, melly szerint az egyesekre való kivetés a" törvényhatóságokban eszközöltessék; —hogy ez pedig megtörtént hasonló alkalmaknál minden összeirás nélkül, azt az 1792-ki, 1796-ki, lS07-ki és 1812-iki esetek bizonyítják, mellyekben összeirás nem történt, s mégis mindenkor országgyülésileg határoztattak meg a’ kivetésben zsinórmértékül szolgálandó elvek. — Miután reménységem nincsen, hogy a T. KK. és RR. hasonló módra hajoljanak, úgy vélem, hogy a’ Mélt. Fő-RR. részéről a’ törvénybe felveendő elvek volnának kimondandók, 's e’ részben azt lehetne javasolni a' T. KK. és Rendeknek: hogy ha nem akarnak mélyebben ereszkedni ezen tárgyba, fogadják el azon elveket, mellyek vagy 1796-ban, vagy 1812-ben zsinórmértékük szolgáltak, s a’ szerint intézkedjenek most is; ha pedig az a' T. KK. és Rendeknek nem tetszenék, reáállok Gróf Dessewffy Aurél indítványára.

Koronaőr Grój Teleki József: Gróf Dessewffy Aurél kimerítette vélekedésemet, 's indítványát elfogadom, azon egyet kivévén, mellyet 3-ik helyen említett, t. i. hogy semmi más kivetendő terheket ne lehessen ezen az utón 's módon a' Vármegyéknek bevenni. Azt tartom, ha ez bemenne a’ törvényjavaslatba, akkor ezen Tábla által elismertetnék, hogy a' Vármegyének jusa van, némelly terheket vármegyei gyűléseken kivetni, és beszedni, a’ mi az eddigi törvények szerint hatalmában nem volt, jóllehet tudok imittamott eseteket, hol ez történt. Részemről soha reá nem állok arra, hogy akár ezen Tábla, — akár törvény által kijelentessék, hogy egyes törvényhatóságnak akármelly terhet a’ nemességre kivetni szabadságában álljon.

Országbírója Majláth György: Ha valamit mondani kell a’ Mélt. Fő-Rendeknek, azt kellene kimondani, hogy czen tehernek ürügye alatt a’ jurisdictiókban még valami más tehernek kivetése ne történjék: ezt azonban szükségesnek nem tartom, mert ez ellen ótalma lesz minden embernek a’ törvényben, jHelyes!~)

Vllloi* Ö CVS. Ii.il*. Fenségei A’ Mélt. Fő-RR. Gróf Dessewffy Aurél előterjesztését azon módosítással fogadják el, hogy annak harmadik pontja kimaradjon. ('Helyes Ij)

, , „ Országbirói ítélőmester Dókus László olvassa a’ KK. és RR. izenetét az Országtól elszakasztott Részeknek visszaszájjtólelsza-kapcsolása erdemeben az ISOó: 5-ik törvenyezikkben rendelt országos biztosságról! tárgy iránt.

a*ek°vis«za- Országbírója Majláth Györgg: Azt tartom: nincsen egy is közülünk, ki hozzá nejárulna ezen kívánságához a'

kapcsolása T. KK. és Rendeknek. ( Helyes!)

kirendelt biz- Itáilor O es. kii*. Fensége: Ezen kívánság következtében nyilatkoztatom, hogy az e’ tárgyban! tudó-Irin“5'tirgy sítás inár munkában van, ’s mihelyest elkészülend, az országos KK. és RR. elébe fog terjesztetni.

RR-nek is megizentetni.

Ez fog a’ KK-nak és