1839-1840 Főrendi Jegyzőkönyvek • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar- és Csehország e' néven Ötödik Koronás Királyától szabad királyi Pozsony városában 1839-dik évi junius 2-kára rendeltetett Magyar Országgyülésen a' Méltóságos Fő-rendeknél 1840. februarius 25-kétől majus 12-ig tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Nyomtatta és kiadta Schmid Antal / [1840]
1840 / 106. ülés
140 CVI. országos ülés. Martius 12-kcn 1840. I zenetek és javaslatok ol vasasa. mellett megmaradóit; és igy most már a’ visszahelyheztetést a' körülmények ismerése nélkül nem sürgethetjük. Általában az egész tárgyra nézve, miután a’ körülményeket nein tudjuk, rosszait] nyilatkozásunk csak annyit tenne, mint kimondani, hogy sem a’ Megyék Kormányzóinak gyűlést eloszlatni, sem felsőbb Helyről törvénytelen határozatokat megsemmisíteni nem lehet. Hogy az Ország mostani állásában, azok után, mik sok Megyékben történnek, ez czélírányos és a’ jó rend fentartásával megegyeztethető volna e? a' Mélt. fő-rendi Tábla bölcs megítélésére bízom. Tudom, hogy a' rendetlenségek és visszaélések mind a’ két részről történnek: én egyaránt rosszallóm azokat, akárki cselekedje, s bizonyosokká teszem a' Mélt. Fó-RIlet, hogy ha ide elünkbe kerülnek, a’ political színnek minden különbsége nélkü egyaránt kárhoztatandom. Tisztelt Gróf Andrássy Károly azt mondotta, hogy némellyeknek vélekedése szerint törvényesen többé ez Országban kormányozni nem lehet: én nem tudom, hiszi e ezt valaki, de annyi bizonyos, hogy ez itt nem mondatott, az igen is mondatott, hogy vannak bizonyos elvek, mellyek mellett kormányozni nem lehet. A’ mi a’ vastagokat illeti, és azt, hogy azok járhatatlanoknak tartják az ollyan utakat, mellyeken a’ könnyű lábúak el tudnak menni: nem tudom Hgyan, hogy n’ tisztelt Gróf számlál e engem akár a’ testileg, akár az értelmileg vastagokhoz: de arról bizonyossá tehetem, hogy az én vélekedésem szerint is nem az értelmileg vastagokra kell az igazgatásnak támaszkodni, hanem az értelmcsségnek kell adni mind a’ Fő-Kormányt, mind a’ Megyék Kormányát: az azonban mégis igaz, hogy vannak ollyan elvek, mellyekkel a’ legnagyobb értelmesség sem képes megbirni. A’ tárgyra viszszatérvén, attól idegen nem volnék, hogy 0 Felsége kir. határozatának siettetésére kéretnék meg, fókép miután maga a' Vármegye kérte a’ kir. Biztosságot: úgy azonban, mint a’ dolog most áll, a’ felíráshoz nem járulhatok. gátlói* Ö es. kir. Fensége: A’ Mélt. Fö-Itll. többsége a’ temesi Fóispány ur előterjesztését elfogadja 5 ’s igy az izenet ezen értelemben lészen felteendó. Nádor 0 cs. kir. Fensége meghagyásából, nádori ítélőmester Szögyényi László a’ KK. és RR-nek e* következő részint izeueteit, részint felírás- és törvényjavaslatait olvasá fel: 13 Ill-ik izenete a’ KK. és Rendeknek a’ kerületi Napló kinyomtatásának akadályoztatása iránt. 23 IV-ik izenete a’ KK. és Rendeknek a’ jelen országgyűlési költségeknek szabad ajánlásképen a’ nemesi Rend általi viselése tárgyában. 33 Izenete a’ KK. és Rendeknek a’ Mólt. Fő-Rendekhez a’ Büntetótörvénykönyv és bőrtöni javitórendszer kidolgozása tárgyában. 43 Ugyané’ tárgybani felirásjavaslat. 53 Ugyané’ tárgybani törvényjavaslat. bailor O CS. kir. Fensége : Ezen most felolvasott irományok köziratra fognak bocsáttatni. — A' holnapi ülésben a’ barsi sérelem tárgyában készítendő viszon-izenet meghitelesítésén kívül a’ jobbágyok örökösödése, és ha az idő megengedi a’ most felolvasott izenetek is tanácskozásba fognak vétetni. CVI. ORSZÁGOS ÜLÉS. .Martius 12-kén 1840. reggeli 10 órakor. Tárgy: I álasza a' Melt. Fő-Rendeknek a' Bars Megye Közönségéhez érkezett k. k. leiratok tárgyában telt izenetére u' T. KK. es RR-nek. — Il-ik izenete a’ KK. és RRnek a'jobbágyok örökösödéséről javaslóit törvényczikkely tárgyában észrevételeikre a' Mélt. Fő-Rendeknek. — IV-ik izenete a’ KK. és RR-nek a’jelen országgyűlési költségeknek szabad ajánláskép a' nemesi Rend általi viselése tárgyában. — Izenete a KK. és RRnek az Országtól ciszakasztott Részeknek visszakapcsolása érdemében az 1805: 5 törtéfiyczikkely által rendelt országos biztosságróli tárgy iránt. — Izenete a KK. és RRnek a’ mezei rendőrség tárgyában közlőit töi-vényczikkchy iránt. Válasz a’ Baio vár« Országbírói Itélómester Dókns László, Nádor Ő cs. kir. Fensége meghagyásából, olvasta válaszát a’ Mélt. pycheíérke- ^,'ó~ Rendeknek a Bars .Megye Közönségéhez érkezett k. k. leiratok tárgyában tett izenetére a’ T. KKnak és RRnek. intok'ur- Vidor O CS. kir. Fensége: Tessék ezen viszon-izenetet meghitelesités végett szakaszonkint gyában. felolvasni. (iióf Dcsseic/fy Aurél: A tárgy fontosabb lévén, bátor vagyok cs. kir. Fenségedet arra kérni, hogy ezen viszon-izenetnek köziratra leendő bocsátását megengedni méltóztassék. (7/elyes !J-Vidor ö CS. kir. Fensége: Mihelyt a’ Mélt. Fő-Rendek kívánják, az iránt semmi nehézség nincs. Ugyanazon ítélőmester olvassa Il-ik izenetét a’ KK. és Rendeknek a’jobbágyok örökösödéséről javaslóit tör-tplír lurflrirúltnn Áon ■<nir/inL 'I_____ , V min. _. - .. H-ik izenét ___________________ örökösS- vén>czikkeI>r tárgyában észrevételeikre a’ Mélt. Fő-Rendeknek. törvényeik * ^ S(* szakaszra nézve, ezen szavaktól: „a’ lörvényczikk 5-ik §-áraí:, ezen szavakig: „ezennel jövendőre kely Urgyil TMe9*cn‘misillelnek.“ Bá> ó Rédl' lnne: Ha nem csalatkozom, nem volt a’ Mélt. Fó-llendeknek véleménye, hogy minden szokások megszüntessenek, sőt inkább azon régi szokásokat Verbőczy Hármas-Könyvének határozata szerint is fentartani akarta * Mindenki előtt tud\a \an, hogy Magyarországot különböző nemzetek lakják, úgymint: magyarok, németek, tóto st . zekiiek az örökösödés iránt, kivált a’ leányágra nézve, többféle szokásaik vannak; nem igen jónak tartom a "J6** oaz és jólétére, ha ezen szokások egy tollvonással megsemmisíttetnének, mert ezen szokások lassan szü ette , és a nemzet characterébcn épülnek. Igaz, hogy a’ Bánátban a’svábok szereznek magoknak egy kis pénzt,
